2010. március 29. Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosítása – különös tekintettel a népszámlálásra 1 Adminisztratív adatok statisztikai célú hasznosítása Általános ismertet ő Gárdos Éva

március 29. Mi az az adminisztratív adat? I.  Közigazgatási szervezet hazai jogszabályban vagy EU-s követelményben meghatározott igazgatási feladatának végrehajtása során keletkező adat. Ide tartoznak a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések.  Azok az intézményektől származó információk, amelyek a saját tevékenységükre vonatkoznak, és kérdőív vagy az adatgyűjtés egyéb szokásos eszközével kerül összegyűjtésre nem tekinthető adminisztratív adatnak.  Közigazgatási szervezet által statisztikai célra gyűjtött adat nem adminisztratív adat!

Gárdos Éva március 29. Mi az az adminisztratív adat? II.  Olyan adatállomány, regiszter, amelyet egy közigazgatási szervezet hozott létre annak érdekében, hogy a saját, jogszabályban meghatározott igazgatási feladatának végrehajtását támogassa.  Az adminisztratív nyilvántartások: nem- statisztikai programok végrehajtása céljából gyűjtöttek. Például:  Adó adatok – APEH  Népesség-nyilvántartás adatai – KEKKH  BIR – baromfikeltetők listája – OMMI

Gárdos Éva március 29. Mi a különbség a statisztikai és az adminisztratív adat között? Az egyedi adat és az egyedi azonosítás adminisztratív adatgyűjtés során maga a cél, a statisztikai adatgyűjtés esetén csak eszköz a statisztikai becslések elkészítéséhez! !!

Gárdos Éva március 29. Mire használja a statisztika az adminisztratív adatokat?  felvételi keret, közvetlenül vagy a meglévő kiegészítéseként;  statisztikai adatgyűjtések helyettesítése  editálás és imputálás  közvetett használat a becslésekben – kiegészítő adatok  a statisztikai adatfelvételek értékelése, validálása beleértve a különböző forrásokból származó adatok ütköztetését  tájékoztatás kiegészítése, gazdagítása

Gárdos Éva március 29. Előnyök  Az erőforrásigény hosszútávon várható csökkenése bele értve az adatszolgáltatói terhek csökkenését is  Adatonként egyetlen adatforrás  Részletezettebb adatok  Lehetőség a statisztikai mutatók gyakoribb összeállítására, publikálására;  Az adatok teljessége a célsokaságát tekintve, nincs mintavételi hiba, és a nem-válaszolás aránya is lényegesen alacsonyabb,  Esetenként gyorsabb publikálás lehetősége;  A statisztika egészét érintő jobb megítélés a hatékonyabb és gyorsabb működés miatt  Néha nincs is alternatíva  Egyre több adminisztratív nyilvántartás áll rendelkezésre elektronikus formában  Javul az adminisztratív adatok minősége is

Gárdos Éva március 29.  Hiányos az egyértelmű, részletes jogszabályi háttér,  El kell nyerni a közvélemény egyetértését,  Nem a statisztika határozza meg a koncepciót és a tartalmat, a célsokaság egysége; az adatok vonatkozási ideje; a definíciók és nómenklatúrák; prioritások; az átvett bonyolult adatrendszerekből nehéz kinyerni a statisztika igényeinek megfelelő információkat,  Az adatgazda nem adja időben az adatokat;  Az ágazati politikai szempontok változásával a nyilvántartás tartalma, szerkezete módosulhat;  Összekapcsolhatóság más adminisztratív vagy statisztikai adatforrásból származó adatokkal;  Javítani kell a koordinációt, az igazgatási és statisztikai célok összehangolására. Hátrányok, nehézségek

Gárdos Éva március 29. Nemzetközi tapasztalatok  A kisebb országokban, ahol nagy a társadalmi konszenzus, kevés a feszültség  A skandináv országokban és Szlovéniában a statisztika alapvetően az adminisztratív adatforrásokon alapul  1986 óta a francia statisztikai törvény széles hozzáférést biztosít az adminisztratív adatforrásokhoz nemcsak a statisztikai hivatal, hanem a minisztériumok statisztikai egységei számára is  Németországban az összekapcsolás okoz olykor problémát

Gárdos Éva március 29. Hozzáférhetőség statisztikai célra - nemzetközi gyakorlat 1.A magyar gyakorlathoz hasonlóan egyesével rendezik az adatgazdával, tárgyalás, dokumentum 2.Általános felhatalmazás a statisztikai hivatal részére bizonyos megszorításokkal

Gárdos Éva március 29. Finnország  Az adatok ~95%-a adminisztratív adatforrásból származik  Stat. törvény: hacsak lehetséges azokat az adatokat kell használni, amelyek az adatszolgáltatók rendszeres tevékenysége során előáll  A közvélemény egyetértése  Egységes azonosítási rendszer – személyi szám, 1963  Vállalkozásokra, épületekre, lakásokra is  Utolsó kérdőíves népszámlálás, 1980  Szoros együttműködés az adatgazdák és a statisztikai hivatal között - fórumok

Gárdos Éva március 29. Svédország  Svédország kizárólagosan a regisztereken alapuló népszámlálások hazája lett (1975 – 2000).  Személyes adatok: érzékeny személyes adatok statisztikai és tudományos céllal feldolgozhatók, (egyébként nem), ha a társadalmi érdek erősebb, mint a személyes integritás megsértésének kockázata.  Kutatási etikai bizottságok – egyetemekhez csatlakozva működnek – problémás helyzetek

Gárdos Éva március 29. Szlovénia  Szlovéniában is nagy hagyománya van a különféle regiszterek alkalmazásának, a regiszterek egy rendszerben való összekapcsolásának és a regiszteren alapuló adatok statisztikai célú felhasználásának.  1980-ra kialakították a személyi szám rendszerét  2002-ben már felhasználtak adminisztratív adatforrásokat népszámlálási céllal  A évi népszámlálás kizárólag regiszteren alapul

Gárdos Éva március 29. Hollandia  1971-ben lezárult a hagyományos módon végzett népszámlálások gyakorlata, azóta négyféle adminisztratív nyilvántartást használnak. A népesség-nyilvántartás 16 milliós adatbázisa tartalmazza az állampolgárok lakcímeit, feltünteti nemüket, életkorukat; a foglalkoztatási regiszter 8,5 milliós nyilvántartása a munkaügyi adatokat; az adóhatóság 7,2 millió adófizetőről vezet nyilvántartást, a társadalombiztosítás pedig 2 millió főről. Az egyes regiszterek összekapcsolása a társadalombiztosítási azonosítási jel segítségével történik, ez a lakónépesség mindössze 0,03 százalékánál jár meghiúsulással.

Gárdos Éva március 29. A Tanács 322/97/EK rendelete a közösségi statisztikákról cikk  (1) A válaszadók terheinek csökkentése érdekében és a (2) bekezdésnek megfelelően, a nemzeti hatóságoknak és a közösségi hatóságnak, saját közigazgatási tevékenységi területükön, olyan mértékben kell hozzáférniük az adminisztratív adatforrásokhoz, amilyen mértékben ezek az adatok a közösségi statisztikák előállításához szükségesek.  (2) A hatékony hozzáférés megvalósítására vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket, valamint a hozzáférés korlátait és feltételeit, ha szükséges, az egyes tagállamok és a Bizottság állapítják meg saját hatáskörükön belül.  (3) A közösségi statisztikák előállítása céljából a nemzeti hatóságok és a közösségi hatóság által közigazgatási vagy egyéb forrásokból megszerzett bizalmas adatok felhasználása nem érinti az adatoknak azokra a célokra történő felhasználását, amelyekhez azokat eredetileg összegyűjtötték.

Gárdos Éva március 29. EU: Gyakorlati Kódex  2. elv — Felhatalmazás adatgyűjtésre (2) A vezető statisztikai intézménynek a nemzeti jogalkotás keretében felhatalmazása van az adminisztratív nyilvántartások adataihoz való statisztikai célú hozzáférésre.  8. elv — Megfelelő statisztikai eljárások (1) Ahol az európai statisztikák adminisztratív nyilvántartásokon alapulnak, ott az adminisztratív célú alkalmazások definíciói és fogalmai jól közelítik a statisztikai célú követelményeket.  9. elv — Az adatszolgáltatók terheinek csökkentése (5) Az információgyűjtés megkettőzésének elkerülése végett – ahol lehetséges – adminisztratív forrásokat alkalmaznak.  10. elv — Költséghatékonyság (4) A költséges közvetlen adatfelvételek elkerülése érdekében hatékony megelőző lépések történnek az adminisztratív nyilvántartások statisztikai potenciáljának jobb kihasználására.

Gárdos Éva március 29. Hazai jogszabályok  Adatvédelmi törvény  Statisztikai törvény  Elektronikus információszabadság törvénye  Döntéselőkészítés - törvény  2212/2007. kormányhatározat

Gárdos Éva március évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról  A törvény célja: 1.§ (1) … annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz  személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és  a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.  Adatkezelés, adatfeldolgozás, az adatkezelés célhoz kötöttsége, az adatok minősége, adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása, adatbiztonság  7. § (2) Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

Gárdos Éva március évi XLVI. törvény a statisztikáról - jogosultság- 21.§ (4)/b)  A KSH jogosult az OSAP-ban, valamint nemzetközi kötelezettség- vállalásban szereplő adatgyűjtéseiben meghatározott adatkörben, az adatgyűjtés céljának és időtartamának megjelölésével a hatósági, ellenőrzési és gazdasági tevékenységgel járó, továbbá a nyilvános és közhitelű nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtést végző szervtől a rendelkezésre álló személyes és nem személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett átvenni.

Gárdos Éva március évi XLVI. törvény a statisztikáról – összekapcsolás - 21.§ (5)  A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a saját statisztikai adatállományait statisztikai célra összekapcsolhatja. Személyesadat-állományok összekapcsolása csak az adatgyűjtés meghatározott célját meg nem haladó mértékben, a cél eléréséhez szükséges ideig történhet. Az eredeti célt meghaladó adatkezelés új adatkezelésnek minősül.

Gárdos Éva március évi XLVI. törvény a statisztikáról – egységes fogalmak – osztályozások §  A hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtéseknél és adatszolgáltatásoknál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni.

Gárdos Éva március évi XLVI. törvény a statisztikáról - adatvédelem I §  (1) Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. Ez a korlátozás nem vonatkozik az azonos szerven belül statisztikai tevékenységet végző személyek egymás közötti adatközlésére.  (2) Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg társadalmi szervezet, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható.  (3) Egyedi adat - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak statisztikai célból, statisztikai tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, jogszabályban meghatározott nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében adható át az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül.

Gárdos Éva március évi XLVI. törvény a statisztikáról - adatvédelem II.  19. § (1) A természetes személy személyére vonatkozó adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (…) - … - a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell törölni ….  20. § Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő személyek felelősek.

Gárdos Éva március évi XC. törvény az elek- tronikus információszabadságról A törvény célja 1. § E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. Az elektronikus közzététel kötelezettsége 3. § (1) A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján - ha törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer 7. § (1) Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége érdekében a törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adatokat tartalmazó honlapjaira, valamint az általuk fenntartott adatbázisokra, illetve nyilvántartásokra vonatkozó leíró adatokat az erre a célra létrehozott és az informatikáért felelős miniszter által működtetett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza. A jegyzéket a működtető az erre a célra fenntartott honlapon közzéteszi.

Gárdos Éva március évi CI. törvény a döntés- előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról  1. § A költségvetési szerv és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adatkezelő) a kezelésében lévő közérdekű adatot 15 napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül továbbítja az ezt igénylő központi államigazgatási szervnek.  2. § (1) Az állami vezető és a kormányhivatal vezetője jelentős társadalmi, vagy gazdasági hatású, és különösen az európai uniós kötelezettségek teljesítését érintő döntések előkészítése érdekében kérheti, hogy az adatkezelő a kezelésében lévő személyes adatról, adótitokról, vagy egyedi statisztikai adatról készített másolatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsa, hogy az az érintettel ne legyen kapcsolatba hozható, és kérheti a személyes vagy bizalmas jellegétől így megfosztott adat 1. § szerinti átadását.

Gárdos Éva március /2007. kormányhatározat  az államigazgatási nyilvántartások adatainak statisztikai célra történő felhasználásáról  felhívja a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó minisztériumokat, hogy vizsgálják meg az államigazgatási nyilvántartások statisztikai célú hasznosítása bővítési lehetőségeit, különös tekintettel a nyerhető statisztikai célú információk körének bővítésére, a statisztikák minőségének javítására és az adatszolgáltatók terheinek csökkentésére;

Gárdos Éva március 29. KSH – stratégiai főirány  2004-től hivatali szervezeti keretek OST Regiszter Munkabizottság nyilvántartás – meta rendszer értékelő kérdőív felmérés – új adminisztratív adatkörök bevonása együttműködési megállapodás koordinált kapcsolattartás  OSAP-összeállítás

Gárdos Éva március 29. Népszámlálási célú adat- összekapcsolás feltételei  Jogi alap. A megfelelő jogi szabályozásnak tartalmaznia kell az adatvédelem részletes meghatározását is.  Lakossági jóváhagyás. Nyilvános vita - a regiszterek használatának értelmét és hasznát. A regiszterekért felelős hatóságok nyilvános és átlátható tevékenysége.  Egységes azonosító kódrendszer. Minden (népszámlálási) statisztikai egységnek legyen! Az adat-összekapcsolást egyéni szinten kell lehetővé tenni. A rendszernek biztosítania kell továbbá a népszámlálási egységek helymeghatározását földrajzi azonosítók alkalmazásával.  Megbízható adminisztratív regiszterek elérhetősége és ezek stabilitása is.  Az adminisztratív hatóságok közötti együttműködés. Az adminisztratív regiszterek harmonizált rendszere, és az államigazgatás lehető legfelsőbb szintjén megnyilvánuló elkötelezettséget kívánják meg.  Humánerőforrás.

Gárdos Éva március 29. Adminisztratív alapokon nyugvó népszámlálás dilemmái  Valóságos vs. hivatalos adat  Hiányzó adatok lemondunk róluk mintavételes adatokkal pótoljuk  becslés!!! hagyományos népszámlálási módszerekkel teljeskörű adatfelvétel  Kompromisszum

Gárdos Éva március 29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!