Országos Statisztikai Tanács

Az előadások a következő témára: "Országos Statisztikai Tanács"— Előadás másolata:

1 Országos Statisztikai Tanács
A évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) teljesülése Országos Statisztikai Tanács 2016. szeptember 12. Mezősiné Rózsár Erika KSH Statisztikai koordinációs főosztály Igazgatási osztály

2 Áttekintés A évben megkezdett gyakorlat alapján az OSAP folyamat része az előző évi teljesülések értékelése. Célja: áttekintés, a jól működő és a javítandó területek feltárása, fejlesztési célok és intézkedések megfogalmazása, visszacsatolás. A válaszok a tavalyinál pontosabbak, lényegre törőbbek, sokkal kevésbé egymásnak ellentmondóak voltak. 2016. július 22-ei határidőig 353 válaszkérdőív érkezett be adatgyűjtés beérkezési, feldolgozási határideje (rendszerint) a teljesülési kérdőív határideje után esedékes, ezért jelen évtől kezdve – az információveszteség elkerülése érdekében – ezeknek az adatgyűjtéseknek a (megelőző) évi teljesülését vizsgáljuk.

3 Adatgyűjtések és adatátvételek megvalósulása
Az OSAP a évi adatgyűjtési időszakra vonatkozóan a 305/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet összesen 266 adatgyűjtést és 97 adatátvételt ( összesen 363) tartalmazott. A 353 adatgyűjtés illetve adatátvétel 96,6%-a (341/353) esetén az adatbegyűjtés folyamata lezárult. Abban a 12 esetben, ahol ez még nem történt meg, többnyire az adatátadási problémák voltak, rendszerfejlesztés zajlott vagy többévenkénti volt a felvétel, de akadt már megszűnt adatgyűjtés, adatátvétel is, mely nem került végrehajtásra.

4 Elrendelő szervek Az ábra a beérkezett 353 kérdőívet mutatja elrendelő szervek szerinti bontásban.

5 Adatszolgáltatói terhek
) Adatszolgáltatói terhek Adatgyűjtések: reális helyzetet tükrözik Adatátvételek: van ahol az adatszolgáltatók számát, van ahol a nyilvántartási egységek számát tükrözik, nem egységes a válasz. A kérdőíven az eredeti adatforrásban, nyilvántartásban ténylegesen szereplő egységek megadását kértük. Adatszolgáltatók, nyilvántartási egységek száma (db) Adatgyűjtések száma (db) Adatátvételek száma (db) – 34 62 11– 71 2 101– 44 3 501– 17 1 1 001– 21 2 001– 28 8 5 001–10 000 20 10 001–30 000 15 30 001– 6 Összesen 252 89

6 Adatszolgáltatói terhek
) Adatszolgáltatói terhek Az egy adatszolgáltatóra jutó kitöltött adathelyek száma. Kértük a kitöltőket, hogy adatátvételek esetén az adatállományban szereplő mezők számát szerepeltessék. Ennél a kérdésnél is feltételezhető, hogy néhány kitöltő félreértelmezte a kérdést. Egy adatszolgáltatóra jutó átlagosan kitöltött adathelyek száma (db) Adatgyűjtések száma (db) Adatátvételek száma (db) – 41 9 21– 52 4 51– 44 5 101– 59 11 501– 15 10 1 001– 13 5 001–10 000 8 10 001–30 000 30 001– 3 21 Egyéb 14

7 Adathelyek száma A kitöltők döntő többsége, 57,5%-a (196/341) 500 vagy annál kevesebb, 40,2%-a (137/341) pedig 100 vagy annál kevesebb adathelyet jelölt meg.

8 Megvalósulás, az adatok hasznosulása
8 db adatgyűjtés mind a négy és 74 db adatgyűjtés/ adatátvétel legalább három tájékoztatási típust használ publikációihoz Csupán 9,7% (33/341) nem kerül közvetlenül publikálásra. Ennek okai legtöbbször az adatvédelem (az adatszolgáltatók kis száma, illetve az egyedi, védendő adatok miatt), más szervnek vagy szakstatisztikának való adatátadás, az adatszolgáltatói kör kijelölésére való felhasználás vagy regiszterfrissítés.

9 Megvalósulás, az adatok hasznosulása
Az adatgyűjtések és adatátvételek 5,9%-a (20/341) nem került adatátadásra az adatok feldolgozása után, ellenben 27,6%-a (94/341) igen széles körben, legalább négy típusú felhasználónak szolgáltat adatot. Adatátadások felhasználói típusai Válaszok elfordulása Statisztikai adatok átadása szervezeten belül (más szervezeti egységnek) 240 A Központi Statisztikai Hivatal részére 140 A Hivatalos Statisztikai Szolgálat más tagja részére 127 Tudományos célból hazai és/vagy nemzetközi kutatók részére 123 Közigazgatási szerv részére (nem Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, illetve nem tudományos célú hozzáférés keretében) 95 Európai Statisztikai Rendszeren belüli nemzetközi szervezet részére 126 Európai Statisztikai Rendszeren kívüli nemzetközi szervezet részére 71 Egyéb 4

10 Adatvédelem Fizikai adatvédelem: a kérdőívek 72,7%-a (248/341) esetén IBSZ, egyéb belső szabályzatok, elektronikus adatgyűjtő és –továbbító rendszerek (pl.: KARÁT, ELEKTRA, EDAMIS, EBEAD) kerültek megjelölésre. Jogi adatvédelem: hazai jogszabályokat, belső szabályzatokat jelöltek meg. Titoktartási nyilatkozatok, a szerződéses feltételek szerepeltek az összesen kitöltött válaszban. A statisztikai felfedés elleni védelemre fordítanak vélhetően a legtöbb gondot az adatgazdák. Az adatgyűjtések és adatátvételek 58,1%-ánál (198/341) használják.

11 Felhasználók Kiemelkedő felhasználók:a közigazgatás, a kutatók, hazai és nemzetközi statisztikai szervezetek, szakstatisztikák adatigényei. A különböző kategóriák összetétele arányos annak tekintetében, hogy adatgyűjtésről vagy adatátvételről beszélünk.

12 Minőség értékelése és javítása
A leginkább használt eszközök a sürgetés, az editálás és a validálás voltak, de az adatgyűjtések és adatátvételek 24,0%-ánál (82/341) a hiányzó adatok pótlását is rendszeresen alkalmazzák.

13 Megfelelő módszertani információk rendelkezésre állása
A válaszadók 67,2%-a (229/341) a módszertani dokumentációk rendelkezésre állását jelölte meg, ami elfogadható arányt jelent. További 72 (21,1%) esetben ezek az információk már részben rendelkezésre állnak, 40 (11,7%) esetben azonban nem áll semmilyen módszertani információ a felhasználók rendelkezésére. Ez a terület fejlesztéseket igényel.

14 Visszacsatolás az adatszolgáltatóknak
Az esetek 60,7%-ában (207/341) történt visszacsatolás az adatszolgáltatók, adatgazdák felé. Ezek eszközei publikációk (papír és elektronikus formában), riportok, teljes adatállományok visszaküldése.

15 Összegzés Az adatgazdák egyszerre próbálják az adatszolgáltatói korlátokat figyelembe venni és a felhasználói igényekkel is lépést tartani. A felhasználók jól beazonosítottak, az adatközlések megfelelően, az igények szerint vannak kialakítva. Ahol ez nem teljesül, ott a hivatalos statisztikai szolgálat szervei nyitottak a módosításra. Az adatminőséget az egyik legfontosabb szempontként kezelik az adatgazdák és megtesznek minden lehetséges lépést annak javítása érdekében. Kiemelt figyelmet érdemel még az adatvédelem területe, ahol az adatgazdák jól ismerik és betartják a vonatkozó szabályokat.

16 Összegzés, további feladatok
Összességében elmondható, hogy az adatgyűjtések és adatátvételek megfelelő szinten és minőségben teljesültek a 2015-ös adatgyűjtési évre vonatkozóan. A fejlesztendő területek esetén észrevehető a javításra való hajlandóság. A KSH is próbálja továbbfejleszteni a teljesüléshez készített kérdőívet.

17 Köszönjük a kérdőív kitöltését, megküldését!
Köszönöm a figyelmet! KSH Statisztikai koordinációs főosztály Igazgatási osztály OST Titkárság