Az újmagány A társas magány virtuális színterei MSZT konferencia november 5-7. Csókay Ákos

Felépítés A probléma exponálása A klasszikus magány fogalma Az újmagány jelensége Módszertani dilemmák

Klisék között lavírozva Szavak, amelyek régen jelentettek valamit, de mára már túl sokszor mondtunk el… Fogalmak, amelyeket a bulvársajtó, az életmód és társasági magazinok agyonhasználtak… Bezzeg régen, amikor én még fiatal voltam, akkor még más volt…. internet- függőség, pornó, pedofília, bombagyártás társas elmagányosodás, sivár kapcsolatok individualizáció, atomizáció, önzőség, egoizmus

A probléma RACIONALIZÁCIÓ A kommunikáció technikai korlátainak erőteljes lebomlása, testreszabott eszközök A mediális rendszerek protézisként (McLuhan) funkcionálva ostromolják a Dunbar-i nagycsoport méretet Hatékonyan menedzselt virtuális kapcsolatok: pszeudo-interakciók INDIVIDUALIZÁCIÓ Az egyén szembeállítása a közösséggel A szabadság növekedésével sokszor a magány érzése is növekszik (Fromm) Az atomizáció kiszakít az a társadalmi szövetből és ez okozza leginkább a szubjektív boldogtalanságot (Utasi) A „varázstalanított világ”

A magány univerzalizmusa (‘solitude’ kifejezésre 14,8 millió találat)

A magány univerzalizmusa (‘soledad’ kifejezésre 27,5 millió találat)

A magány univerzalizmusa (‘magány’ kifejezésre 175 ezer találat)

A magány fogalmáról Szilágyi Vilmos alapján Intenció szerint Körülmények oka - mesterséges elszigetelődés - társas kapcsolatok teljes hiánya Pl.: magánzárka, Robinson Belső elszigetelődés - a személyiség belső szerkezetéből adódik - aszociális viselkedés Pl.: introverzió, személyiségzavarok Önkéntes vállalás - adott időszakra, tudatosan vállalt döntés alapján Pl.: szerzetesek, gondolkodók, szinglik

A magány fogalmi lehatárolása ‘Egyedüllét’ rövidebb időszakra, ideiglenes nem jelentenek komoly veszélyt a személyiségre nincs feltétlen magány érzés ‘Magány’ tartós, permanens állapot befelé fordít, a személyiség integritását torzítja intenzív magány érzés

A magány szükségszerűségéről Erich Fromm nyomán Az ember a modernitással kiszakadt természetes környezetéből és elszakadt embertársaitól így szükségképpen magányosnak, elszigeteltnek érzi magát (vö. Gemeinschaft - Gesellschaft) A történelem során az ember szabadsága egyre növekedett, de ezzel együtt egyre magányosabbá is vált. A magánytól két úton próbálhat menekülni az ember: 1) a szeretet és a munkamegosztás segítségével egyesül embertársaival vagy 2) valami tekintélynek alárendelődik, feladja a szabadságát.

De akkor most mi is a magány? Magánynak nevezzük azt az állapotot, ha egy adott egyénnek nincs lehetősége, nem képes vagy nem akar más egyénekhez/ csoportokhoz illeszkedni, és ezzel végső soron tartósan kívül rekesztődik mindazon, ami a társadalmon belül van. Tehát: a külvilág számára jól látható, egyértelmű, vagyis explicit.

A magány-vírus Magány terjedésének spirál-elmélete a magányos emberek környezetükre is ráragasztják az érzelmeiket (kedvetlenség, barátságtalanság), aminek következtében megmaradt barátaikat is megfertőzik, akik így szintén elmagányosodnak A magány megbetegíthet Immunrendszer, hormonrendszer és a keringési rendszer megbetegedéseivel hozzák összefüggésbe (Framingham-i esettanulmány a szívbetegségek terjedésének társadalmi meghatározottságáról)

A modernitás magánya Feuerbach, Sartre, Riesman kritizálják elidegenedést és a magányt Fromm szerint a magányra való kárhoztatottságunk egyidős a modernitással és az individualizációval, kiút belőle a szeretet Hamvas Bélánál a mai magányos, a platoni- nietzschei filozófus, a szent koldus, a társadalmon kívüli, annak legfelsőbb rendű tagja

De akkor mi az újmagány? A mediatizált társas kapcsolatok hegemónná válása agresszívan szorítja ki időmérlegünkből a hagyományos interakciókra fordítható időt Az eszközök lekötnek, magukhoz láncolnak, nélkülözhetetlenné teszik magukat: valójában kiszolgáltatottá válunk (eszköz és technológia fétis) A technológia elveszi a magánéletünket és a pozitív egyedüllétre való képességünket (Deresiewicz) Mindezzel….

Az élmények megélésének tere a valóságból a cybertérbe tevődik át: itt vannak az ismerőseink, itt bankolunk, itt kötünk szerelmeket, itt háborúzunk egyszóval itt élünk Egyszerre lehetünk jelen mindenütt, miközben sehol nem vagyunk: az élet már máshol van De akkor mi az újmagány?

Az újmagány egy aspektusa: eszközfétis (always-on) Elszáll/belassul a hálózat: leáll az élet Otthonhagyott mobil: kapaszkodó nélkül egész nap „Smart phone”: ha főzni is tudna, feleségül venném Wii sport: síugró és golfpálya a nappaliban „Low battery” szorongás: lemerülés=halál GPS nélkül már haza sem találok FarmVille: kertészkedés a facebookon Chat a kollégiumi szomszéddal: a távolság nem akadály

Az újmagány lényegileg más… A mediatizált kor újmagánya valójában társas túlmozgásokkal és pszeudo-interakciókkal tarkított létforma, ilyenformán nagyon is társas. Implicit magány, vagyis a benne lévőnek sokszor az az illúziója (ami emprikusan (ön)igazolható), hogy ő nagyon is szociális, tehát nem magányos.

Az újmagányosok már a spájzban vannak…és monitorjaikat lesik Nemzeti Média Analízis, Ipsos-GFK 10 év alatt napi 3 helyett 4,5 óra a monitorok előtt!

A kutatás végső kérdése Azon hatások különbségének a megismerése, amit a digitális bennszülöttekre, illetve a digitális bevándorlókra gyakorol a virtuális tér és a mediatizált kommunikáció. Kérdés, hogy melyik csoportnál, milyen feltételek esetén alakul ki az újmagány jelensége így végső soron a valódi életbe való beágyazottság hiánya.

Kutatás-módszertani dilemmák Kvalitatív feltárás? Digitális bennszülötteken (-20) és digitális bevándorlókon (40+) belül mélyinterjúk segítségével vizsgálni attitűdjeiket, illetve azt, hogy virtuális viselkedésük mennyiben hat ki valós társas viszonyaikra

Kutatás -módszertani dilemmák Kvantitatív felvétel? 1) A digitális bennszülötteket off-line validált fős iwiw panelen, on-line kérdőíves méréssel 2) A digitális bevándorlókat hagyományos, reprezentatív omnibuszos kérdőívvel

Köszönöm a figyelmüket! Csókay Ákos