Értelmi fejlődési elmaradással küzdő óvodások gyógypedagógiai megsegítése Készítette: Ódor Henriette szakvizsgázott gyógypedagógiai tanár odiheni@zmpi.hu 2009.04.21. „Segíteni annyi, mint mások örömtengerében lubickolni, és magunkénak érezni minden cseppet a tengerből”

Vázlat 3. Sajátos nevelési igény fogalma (SNI) 4. A megkésett beszédfejlődés és a hallássérülés felismerése óvodáskorban 5. Aktivitás és figyelemzavar felismerése óvodáskorban 6. Az autizmus spektrumzavar felismerése óvodáskorban 7. Az értelmi fogyatékosság (fejlődési elmaradás) fogalma, típusai 8. Az enyhe fokú értelmi fejlődési elmaradással küzdő óvodás kisgyermek játék, szocialitásbeli sajátosságai 9.Az enyhe fokú értelmi fejlődési elmaradással küzdő óvodás kisgyermek mozgás, beszédbeli sajátosságai 10.Az enyhe fokú értelmi fejlődési elmaradással küzdő óvodás kisgyermek gondolkodásbeli sajátosságai 11.Eltérő fejlődésmenet felismerésekor óvodai beszélgetés a szülővel, kérdések megfogalmazása, feltevése 12.Vizsgálati kérelem 13. Szakértői bizottsági vizsgálat részei, pedagógiai vizsgálat 14. Szakértői bizottsági vizsgálat részei, pszichológiai, orvosi vizsgálat 15..Javaslattétel, vizsgálati összefoglaló 16. Pedagógiai megközelítések 17. Az értelmi fogyatékosok fejlesztéséhez történő hozzáállás 18. Értelmi fejlődésben elmaradt óvodások fejlesztése (mozgás, beszéd) 19. Értelmi fejlődésben elmaradt óvodások fejlesztése (ismeretelsajátítás) 20.Az integráció személyi, tárgyi feltételei

Sajátos nevelési igény fogalma (1993. évi LXXIX. tv. 121. §(1) 29 Sajátos nevelési igény fogalma (1993.évi LXXIX.tv.121.§(1) 29.a), 29.b) 29.a) Az a gyermek, tanuló, aki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: Testi Érzékszervi Értelmi Beszédfogyatékos Autista A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd 29.b) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza NEM vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd

Az integráció személyi, tárgyi feltételei Tárgyi feltételek: alapító okirat ( SNI lebontva, amely fogyatékossági típust az intézmény fel tudja vállalni csak azt szabad beleírni) pedagógiai program ( adaptált vagy helyi) Személyi feltételek: A fogyatékossági típusnak megfelelő szakos gyógypedagógiai tanár, konduktor tanulási zavar estében fejlesztő pedagógus vagy a szakértői bizottság által meghatározott végzettségű szakember

Az autizmus felismerése óvodáskorban Szociális viselkedés: Nem játszik a gyerekekkel, közös tevékenységet nem kezdeményez, magányosan tevékenykedik, ebből nehezen zökkenthető ki A változások ellen tiltakozik, ismeretlen környezetet, személyt nehezen vagy nem fogad el pl.: nagyon nehezen szokik be az óvodai csoportba Új helyzetben megrémül, elzárkózik, elutasító lesz, tipikus pánikreakcióval válaszol pl.: szélsőségesen visít, fülét befogja, szemét eltakarja stb. Kommunikáció, reciprok kommunikáció: Nem vagy ritkán néz mások szemébe, szemkontaktust titkán vagy nem vesz fel Kapcsolatfelvételt ritkán vagy nem kezdeményez, nem kér inkább megteszi, amit szeretne Szóbeli kéréseket, összetett szituációkat nehezen vagy nem értelmez A felnőtt kezével jelzi szükségletét, cselekedtet Későn kezd el beszélni, ezért a megkésett beszédfejlődéssel is összetéveszthető Papagájszerűen utánozza a beszédet, feltett kérdést, elhangzott választ után mondja Szereotípiák: Repdeső kézmozgás (kézmanír), ugrálás, törzshajlítgatás Tárgyakat fogdossa, pörgeti, forgatja, dobálja, szagolja, kopogtat velük, érintgeti Egyes területeken kiemelkedő lehet, de nem szociálisan (Asperger szindróma)

Szakértői bizottsági vizsgálat részei pszichológiai és orvosi vizsgálat Pszichológiai (metrikus) vizsgálat : verbális intelligencia teszttel: Binet-Simon Intelligencia Teszt , MAWGYI, MAWIK, WISC-IV, nem verbális intelligencia teszttel: Snijders Omen Nonverbális Intelligencia Teszt óvodás ill. iskolás változata (SON), Raven Teszt iskolás ill. felnőtt változata (bizottságunkban csak részfoglalkoztatású pszichológus dolgozik, így az IQ teszteket gyógypedagógusok veszik fel és pszichológus támogatásával értékelik ki, a problémát már több ízben jeleztük a fenntartó felé, intézkedés nem történt) Orvosi vizsgálat: oki háttér, társuló fogyatékosság feltárása születési, családi anamnézis, reflexvizsgálat, hallás-, látásvizsgálat, további orvosi vizsgálatok elvégzésének megítélése, javaslattétel (audiológia,neurológia, EEG stb.)

Pedagógiai megközelítések Általános pedagógiai szemlélet: hiány orientált (deficit) Mit nem tud a gyerek? Mit kell még megtanulnia a gyereknek? Gyógypedagógiai szemlélet – sikerorientált Mit tud már a gyermek? Mire építhetek, mi a következő fejlődési lépcső? Mit és hogyan kell még megtanítanom a gyermeknek? Mi a szociális helyzete? Mik a gyermek távlati lehetőségei?

Az értelmi fogyatékosok fejlesztéséhez történő hozzáállás Feltétel nélküli elfogadás elvének megvalósítása Szeretetteljes, oldott légkör megteremtése A fejlettségi és nem az életkori szint figyelembe vétele A következő fejlődési lépcső megcélozása Kis lépésekben gondolkodni „ Az apró örömök az életben” képességének újra tanulása, együtt örülni a gyermekkel a sikereknek Pozitív megerősítés, gyakori dicséret A szülőt partnerként kezelni, kéréseit, elvárásait meghallgatni A gyermek állapotáról mindig reális képet adni, kellő empátiával

Értelmi fejlődésben elmaradt óvodások fejlesztése (mozgás, beszéd) Egyensúlyérzék, mozgáskoordináció – hinta, ugráló labda, hálóhinta, forgó tölcsér, (AYRES ) Grafomotoros készséget meghatározza az idegrendszer érése, váll-könyök-csuklómozgás fejlettsége és kéztőcsontok fejlődése (aszfaltkréta, gyurma, ujjal festés, papír tépése, vágása) Beszédértés segítése egyszerű mondathasználattal, szókincsbővítés, képről mesélés, önálló mesemondás minden megismerő tevékenységhez eszköz biztosítás, gyakorlati ismeret Tér-, időbeli orientáció -téri irányok ismerete önmagához, tárgyhoz viszonyítva térben - síkban, naptárhasználat

Értelmi fejlődésben elmaradt óvodások fejlesztése (ismeretelsajátítás) Több idő biztosítása az adott ismeret elsajátításához - lassúbb ingerfeldolgozás miatt Az anyag több kisebb egységre osztása Konkrét szemléltetés – gyenge elvonatkoztatás miatt Az új ismeret több szempontú feldolgozása – látás, hallás, tapintás, szaglás stb. Hosszabb begyakorlási idő, többszöri ismétlés Állandóság biztosítása a tanulási technikában, a visszakérdezés módjában Elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának segítése Szocializáció, társas kapcsolatok segítése