Steklács János Kecskemét, 2008. szept. 5. A HEFOP 3.3.1. keretében kidolgozott tanító szak, a képzési és kimeneti követelmények, tantárgystruktúra, illeszkedés más képzési szintekhez A KF-TFK-n megvalósult szerkezeti és tartalmi fejlesztések, a jövőben szükséges átalakítások a tanítóképzés területén Steklács János Kecskemét, 2008. szept. 5.

Vázlat A változás szükségszerűségének társadalmi hátteréről 3.3.1. keretében kidolgozott tanító szak legfontosabb jellemzői Mi történt a KF-TFK? Mi történhet, minek kellene történni?

1. Társadalmi hasznosság, egyéni hatékonyság, az egyén társadalmi funkciózavara A funkcionális analfabetizmus fogalmáról „Funkcionálisan írástudó az a személy, aki az olvasás, írás azon képességének és ismereteinek a birtokában van, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy részt vegyen minden olyan cselekvésben, amelyhez az írásbeliség az ő kultúrájában és kis közösségében alapvetően szükséges” UNESCO, 1956.

A funkcionális analfabetizmus fogalmáról „Az a személy funkcionálisan írástudó, aki birtokában van mindannak a szükséges tudásnak és képességnek, amely képessé teszi őt arra, hogy gyakorolhassa mindazokat a tevékenységeket, amelyekhez az írástudás szükséges ahhoz, hogy hatékonyan közreműködhessen az adott csoportban és közösségben, valamint az a személy, akinek az olvasás-, írás- és matematikai tudása lehetővé teszi, hogy használhassa ezeket a tevékenységeket a saját és közössége fejlődése érdekében.” UNESCO, 1999.

Définition de l’ANLCI (2003): Az illiteráció az olyan 16 éven felüli személyek helyzetét jelöli, akik bár jártak iskolába, mégsem képesek elolvasni és megérteni a mindennapi életszituációjukhoz kapcsolódó szövegeket, vagy nem képesek egyszerű információkat írásban közvetíteni. Sokuknál ezek az írási, olvasási nehézségek kombinálódhatnak különböző méretékben olyan alapképességek hiányával, mint a szóbeli kommunikáció, logikai műveletek, számok és műveletek használata, térbeli és időbeli tájékozódás stb. A felsorolt deficitek ellenére az illiterációs helyzetben lévő személyek elérhetnek a gyakorlás során egy olyan kultúrát és olyan kompetencia tőkét, amely nem, vagy csak alig támaszkodik az írás , olvasás képességére. Sokan közülük így képesek integrálódni a társadalomba és a munkát vállalhatnak, de ez az egyensúly törékeny, és a marginalizáció veszélye folyamatos. Mások a kirekesztettség helyzetébe kerülnek, ahol az illiteráció egyéb tényezőkkel súlyosbodik.

2. HEFOP, tanító szak, Tantárgystruktúra Alapozó tárgyak: Informatika és tantárgy-pedagógiája, Pedagógia, Pszichológia, Társadalomismeret Szakmai törzstantárgyak: Ének-zene és tantárgy-pedagógiája, Magyar nyelv és irodalom, Matematika és tantárgy-pedagógiája, Technika, életvitel, háztartástan és tantárgy-pedagógiája, Természetismeret és tantárgy-pedagógiája, Testnevelés és tantárgy-pedagógiája, Vizuális nevelés és tantárgy-pedagógiája

Műveltségterületek Szakirányok (szerb, német, szlovák, román nemzetiségi, cigány, angol) Szakmai gyakorlat Az intézmény sajátos jellegét adó kötelezően választható tárgyak Szabadon választható tárgyak

Az alapszintű tanító szak összesített kontaktóra és kreditszámai Alapozó tárgyak 480 vagy 795 31 vagy 53 Szakmai törzstárgyak 1290 89 vagy Műveltségi terület* 345 23 vagy Szakirány 540 36 Szakmai gyakorlat 600 vagy 650 40 vagy 48 Az intézmény sajátos jellegét adó kötelezően választható tantárgyak 195 13 Szabadon választható tantárgyak 180 12 Szakdolgozat - 15 Összesen 3090–3455 223–253

HEFOP, tanító új, speciális és keresztprogramok Interkulturális nevelés Integrált-inkluzív nevelés Környezettudatos nevelés, fenntartható fejlődés, környezeti nevelés Gyermek- és gyógytestnevelés Gyógypedagógiai alapismeretek Gyermekvédelem

Felsőfokú szakképzési programok Kisgyermeknevelő Ifjúságsegítő Pedagógiai asszisztens Dajkaképzés Iskola- és óvodatitkár

Átmenet, szinkron: tanító BA és MA szakok között Pedagógia szak A kora gyermekkor pedagógiája Konduktor Szociálpedagógia Magyar szak Andragógia (Korai inkluzív nyelvfejlesztő)

Szakirányú képzések Pedagógus szakvizsgára felkészítő, Hon-és népismeret, Néptánc, Bábjátékos oktató, Környezeti nevelés, Interkulturális nevelés, Szabadidő-pedagógus, Drámapedagógia, Médiapedagógia, Multimédia és az Internet alkalmazási lehetőségei, Gyermek- és Ifjúságvédelmi tanácsadó, Tanító (fejlesztési) differenciáló szakirány, Fejlesztő óvodapedagógus

2. A tanítóképzés tartalmát alapvetően meghatározó tényezők: - a képzés kétirányú elkötelezettsége, a közoktatás igényeinek és a felsőoktatás értelmiségi képzési funkcióinak optimális összehangolása, - az iskolaszerkezet belső tagolásának változásai, - a Nemzeti alaptanterv bevezetésével az iskolák tantárgyi rendszerének módosulása, elemi szinten főként integrálódása, - az újabb elvárások és tevékenységi formák megjelenése az iskolai oktatásban, az oktatás színterein és szerepeiben, - az alternativitás megerősödése a magyar iskolaügyben, - az iskolák munkaerő-szükségletének a megváltozása.

Képzési célok A képzés sok területén a hallgatók készségeit, képességeit kívánjuk fejleszteni, igyekszünk a negatív beállítódásokat, a rossz gondolkodási sémákat, a káros, funkciótlan módszereket, a korábbi rossz tapasztalatokat felfedni, visszabontani, a pedagógusszemélyiség előrevivő jegyeit, vonásait újraépíteni. Ez a hallgatóktól nagy önismeretet és hivatástudatot, az oktatóktól nagy tapintatot, empátiát, széles szakmai és módszertani tudást, tervszerű, módszeres, hosszas együttmunkálkodást igényel (szemináriumi foglalkozások, gyakorlatok).

A kompetenciaalapú tanítóképzés A tanító alapszak képzési és kimeneti követelményrendszer alapján készült tanterve kompetenciaalapú képzést (competency-based training – CBT) foglal magában. Ez azt jelenti, hogy a képzés tananyagát és folyamatát, valamint tanítását a tanítói munkakör betöltéséhez szükséges, a hallgatókkal előre ismertetett ismeretek, készségek és beállítódások együtteseinek (kompetenciáknak) kialakítása érdekében rendszerelvűen terveztük és építettük fel. A tervezés során modulokat alakítottunk ki. A modulok egy részében a tanterv szabad ütemezést enged, más részüknél akkor van lehetőség a következő modulra való továbblépésre, mikor már valamilyen megszabott követelmény teljesült.

Mi a kompetencia? (ajjaj…) Kettős jelentés: Döntési illetékesség: motívumrendszer; A kivitelezéshez szükséges hozzáértés: tudás A kompetencia a személyiség motívum- és tudásrendszere; az aktivitás, a döntés és a kivitelezés pszichikus feltétele, eszköze Kognitív, személyes, szociális

Az alapfokozathoz kapcsolódó kompetenciák A végzett hallgatók ismerik… A végzett hallgatók alkalmazzák… A végzett hallgatók rendelkeznek…

Az ismeretekhez kapcsolódó közös kompetenciák A hallgatók ismerjék meg: - a társadalom fejlődésének és működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit; - a nevelés–oktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az életkorokra jellemző pszichológiai sajátosságokat és nevelési lehetőségeket, a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit; - a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjait, feltételeit, eljárásait valamennyi életkorban, a differenciált és az inkluzív, illetve integrált nevelés–oktatás elveit, eljárásait; - az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének kérdéseit az egyes életkorokban és tünettípusokban;

- önálló felmérések, egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések tervezésének, lebonyolításának munkamenetét, az adatok értékelésének módját és az eredmények alkalmazását; - a hazai közoktatás feladatait és stratégiáját, a korosztályok nevelési és oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait; - a nevelés–oktatás elméletét, az egyes korosztályok differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, a tevékenységek tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit; a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az integrált és differenciált oktatás eszköztárát; - a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit, a 6–12 éves gyermekek sajátosságait.

Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó közös kompetenciák A hallgatók váljanak képessé: - az ismeretek önálló, kritikus megfogalmazására; - nevelési helyzetek, problémák elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; - a nevelő–oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási alapképességek fejlesztésére; - a tanítási órán/foglalkozáson kívüli nevelési feladatok ellátására; - önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak felelősségteljes munkakör vállalására;

kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére; - pedagógiai döntésekre; - a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra; - a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására; - alapszintű idegen nyelvű kommunikációra; (?????????) - a nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok megértésére és értelmezésére; - előítélet-mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre; - a gyermekek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre.

A szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó közös kompetenciák A hallgatók rendelkezzenek: - környezettudatos magatartással, a sérültnek mint a társadalmi környezet tagjának, általában a másságnak az elfogadásával, a sérült iránti empátiával és toleranciával; - önismerettel, sikerorientáltsággal és önértékelési képességgel, személyes felelősségérzettel, minőségtudattal, fejlett kommunikációs képességekkel; - társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással; - a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás, valamint a hatékonyság, jó munkaszervezés készségével; - gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel; - a permanens művelődés igényével és képességével; - az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tiszteletével, az esztétikai értékek iránti fogékonysággal, környezettudatos magatartással; - a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel; - egészséges életvitellel.

A Karunkon történt változások a tanítóképzés terén Felsőfokú tanítóképzés, két szak párhuzamosan Óraszámok csökkentése (többször is) Integráció Kreditrendszer, -beszámítás Etr Hallgatói, oktatói mobilitás Szabadon választható kurzusok a Bolognai Folyamat szellemiségében

A Karunkon meg nem történt változások a tanítóképzés terén A képzésünk tartalmi, módszertani átalakítása a fenti követelményeknek megfelelően. A törvény adta autonómia kihasználása.

4. A tanítóképzés hatékonyságának növelése Karunkon az EU-s, HEFOP-ban leírt követelmények szerint „Irodalomra csak irodalommal lehet nevelni.” Képességeket csak tevékenységgel lehet fejleszteni A tanulás tanítása a felsőoktatásban Elméleti és gyakorlati tartalmak összehangolása (elmélet a gyakorlatban) Gyakorlati tartalmak és a gyakorlati képzés összehangolása (gyakorlat a gyakorlatban) Módszerek tevékenységek kipróbálása Módszerelemek, mikro tanítások drillezése

„Tiszteljétek azokat, akik keresik az igazságot, de óvakodjatok azoktól, akik megtalálták!” Az „Így kell!!!” felcserélése az „Így szokták, de így is lehet”-re Kérdések megfogalmaztatása A hallgatók meggyőződésének kialakítása saját gyakorlati tapasztalataik alapján bizonyos módszerekről, oktatási lehetőségekről A kommunikációs kultúra tudatos fejlesztése a szemináriumokon Az előadás és kiselőadásokon kívüli oktatási módszerek bevezetése, amely a szociális, kooperatív készséget fejleszti. A szükséges minimum elve az elméleti oktatásban (felesleges és hiányos részek a képzésben) Vita és veszekedés megkülönböztetése 

Az oktatók részéről: Specialitás: egyikünk sem tanulta ezt a szakmát…  Naprakészség Szakirodalom olvasása (írásának képessége) idegen nyelven Csak öt évnél nem régebbi szakirodalom használata, különös tekintettel a módszertani tárgyaknál Az oktatott tárgyak tartalmi, módszertani módosítása a követelményeknek, szakirodalomnak, tapasztalatainknak megfelelően. Ismeretek más területek módszertanáról a holisztikus szemlélet miatt A lojalitás, kollegialitás erősítése Fegyelmezett óratartás Szigorú, de reális követelményrendszer, következetes számonkérés Arányok növelése az értékelésben a képességek javára. Az információ megosztása:

Képzési struktúra Hagyományok a felsőoktatásban: konzervatív liberalizmus Folyamatos szakmai innováció Kevesebb óraszám, több önálló munka A képzés hatékonysága mennyire függ a kontaktóráktól? A legkevésbé hatékony, ha előadás formájában tartjuk a szemináriumot. És a csoportok létszámától? Elvégzett munka- kredit megfeleltetés Moduláris képzés bevezetésének felülvizsgálata A gyakorlati képzés reformja, összehangolása a Karon folyó képzéssel Interdiszciplináris projektek Az elméleti tudományokra épülő képzési struktúra fellazítása Mentorálási rendszer A képzésünk hiányainak és felesleges elemeinek felderítése Tevékenységek az oktatás középpontjában. Erőteljes kimeneti szabályzás, világos kritérium és követelményrendszer.