az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A felsőoktatási szakképzési programok
Advertisements

EURÓPA MAGYARORSZÁG.
Diplomát adó alapszakjaink:
A Leonardo kísérleti projekt célja: Az AIFSZ (illetve az ISCED szintnek megfelelő) képzések európai és hazai felmérése, elemzése Egy konkrét AIFSZ képzés.
Szociálpedagógia szak (BA). A képzés célja: • olyan szociálpedagógusok képzése, • akik képesek a gyermek és ifjúsági korosztály • tanulási, szociális.
A tanári mesterszakról és a TÁMOP 3.1.5/A pályázatról Stéger Csilla OKM Felsőoktatási Főosztály Pécs, november 18.
PÓTFELVÉTELI AUGUSZTUS MŰVÉSZETI, NEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
LKG–HEFOP Szakmai Nap, / Kompetensek leszünk!? Bánhegyesi Zoltán Leövey Klára Gimnázium
„XXI. S ZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS KOORDINÁCIÓ ) II. SZAKASZ ” TÁMOP / Bánkuti Zsuzsa (OFI) és Lukács Judit (OFI)
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
Természettudományi kkk-k Erostyák J. (PTE) – Kiss F. (NYF) – Mezősi G. (SZTE) – Varga Zs. (SZTE)
Arany János Általános Iskola Kisújszállás, Kálvin u. 3.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Mérnökképzés a XXI. század elején Jobbágy Ákos oktatási igazgató BME.
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, tanárképzés az ELTE-n
A hazai pedagógusképzés stratégiai problémái, a. alapképzés/továbbképzés Érdemi lezárása képesítő vizsgával vagy szakvizsgával 1. BA/MA Szakosodás.
Kalmár László  Informatikai Tanszékcsoport, Főépület 2000-nél több informatikus hallgató.
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A megújuló tanárképzés
Tájékoztató Tájékoztató a BA/BSc képzésekben résztvevő hallgatóknak a szakirány választás, a tanári mesterképzésbe való belépés feltételeiről és lehetőségeiről.
A testnevelési tanterv.
KOMPETENCIA- KOMPETENCIA- ALAPÚ OKTATÁS.
A TORNATANÍTÁS, TANULÁS TESTNEVELÉS-ELMÉLETI KÉRDÉSEI
Biomérnök alapszak (BSc)
FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK.
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
„ A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának.
TÁMOP ÚJ Oktatásszervezés -és várható hatásai Nagy Anna Magdolna Eger, szept.03.
Tudás + képességek + attitűdök ismeretekalkalmazás 20 m hosszúságú kerítéssel téglalap formájú konyhakertet kerítenek el. Ha a kert szélessége 4 m, akkor.
LEGYÉL TANÍTÓ!.
A kerettantervek fejlesztése
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
TÁMOP /08/1 vizsgaanyag Támogatható tevékenységek: A kompetencia alapú oktatás implementációja A hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók esélyegyenlőségének.
A moduláris szerkezet szervezési problémái az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzések esetén Tóth Lászlóné Vitaindító.
P E D A G Ó G I A I K A R. Alapképzési (BA) s z a k o k Nappali tagozat SzakKöltségtérítésKépzési idő (félév) Andragógia Ft6 Gyógypedagógia 110.
AGRÁRMÉRNÖKI SZAK (MSc.) NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
TÁMOP /1/A Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
A tanárképzés szerkezete
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Tanári mesterképzés Tájékoztató Dr. Szabó Antal
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
A sporttudomány helye a tudományok rendszerében
A tanári mesterszak gyakorlatai Vezetőtanári tájékoztató szeptember 7. Salát Magdolna PK OTF Tanárképzési Osztály.
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Tanszékcsoport Nyílt nap január 23. Kémiatanári szak.
Pedagógus szerepek és hatékonyság BMEGT51K011
A társadalomismereti tartalmak tanításának lehetséges gyakorlata…
BIHARINÉ dr. KREKÓ ILONA főiskolai docens
VÁCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Tanulási karrierutak a Váci Szakképzési Centrumban.
Portfólió Ember és társadalom műveltségterületi tanár- kémiatanár
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
VÁCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Az osztatlan tanárképzés gyakorlati képzési rendszere
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak BA
KÉT DIPLOMA 10 FÉLÉV ALATT!
Tanító szak, nappali- és levelező tagozat
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
KÉT DIPLOMA 10 FÉLÉV ALATT!
Előadás másolata:

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK /részlet/: Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az iskola 1-4. osztályában valamennyi, az 1-6. osztályban legalább egy műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Ez jegyzet

Az alapfokozat birtokában – a nemzetiségi szakirányt is figyelembe véve – a tanítók a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy …. – ismerik a választott műveltségterület oktatásának 1-6. osztályra vonatkozó követelményeit, tartalmi és metodikai összefüggéseit; b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak – az 1-6. osztályban legalább egy kötelezően választott műveltségi területen az oktató-nevelő munkára;

8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): …. ba) tanító szakképzettség esetén kötelezően választható műveltségi területek: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (angol, német), matematika, ember és társadalom, természetismeret, 21-25 kredit; ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika - életvitel - háztartástan, testnevelés és sport

HEFOP 3.3.1 - MŰVELTSÉGTERÜLETEK A műveltségterületek – sajátos jellegüknek megfelelően – kétféle felfogásban készítették el programjukat. Egy részük a tantervi 23 többletkredittel élve bővítette, mélyítette az általános képzés azonos területének ismereteit, készségeit, attitűdjeit, s ezáltal alakította a 6–12 éves korosztály nevelésére képessé tevő kompetenciákat; Más részük az általános képzési kreditszámot és a 23 többletkreditet összeadva egységes, koherens programot épített fel.

TFK műveltségterületi sajátosságok KF- TFK műveltségterületi sajátosságok Alapképzés bővítése a jellemző. 22 kredit, 270 óra, 4 féléven keresztül (a tantervben a 3., 4., 5., 6. félévekben) Műveltségterületi tanítási gyakorlat a 6., 7. félévben (mint a HEFOP-ban). 9 működő műveltségterület !!!!!

Probléma: Cél: Csökkenő hallgatói létszám (kb. 70 hallgató/év) - 3, 4 műveltségterület / év elegendő lenne Cél: A működő műveltségterületeket megtartsuk!!!!

Megoldás: A műveltségterületi képzést (kivétel a gyak. képzés) 4 félévre „szorítsuk be”. (A HEFOP-ban 7 félév.) Minden évben csak 3-4 (de más-más) műveltségterületet indítsunk, és a hallgatók különböző sorrendben végezhetik el a féléveket:

A eset: A hallgató a műveltségterületi képzését induló műveltségterületen kezdi ( pl. ének-zene, természetismeret) Ekkor a hallgató 3, 4, 5, 6 sorrendben végzi el a műveltségterületi féléveket. B eset: A hallgató a műveltségterületi képzését folyamatban levő műveltségterületen kezdi. (pl: viz. nev, magyar) Ekkor a hallgató 5, 6, 3, 4 sorrendben végzi el a műveltségterületi féléveket.

Hallgatói félév 3 4 5 6 Művter. félév, A eset Művter. félév, B eset A hallgató oldaláról nézve: Hallgatói félév 3 4 5 6 Művter. félév, A eset Művter. félév, B eset

Műveltségterületi félév Az oktató oldaláról nézve: Műveltségterületi félév 3 4 5 6 „A” hallgató félévei „B” hallgató félévei

Hogyan lehetséges ??? A hallgató már rendelkezik valamilyen előképzettséggel az alapképzésben. Pl.: Informatika eszközei - 2. félév, ezek után mindegy, hogy hardverismeretet 2. vagy 3. éves korában hallgat a hallgató.

Hogyan lehetséges ??? A tananyagok, tantárgyak olyan átrendezése, hogy a 2 féléves tananyagok egy évre essenek (vagy 3., 4. félévre, vagy 5., 6. félévre)

Hogyan lehetséges ??? Előfeltételi rendszer átgondolása, lazítása (előfeltétel csak 1., 2. féléves tárgy lehet, illetve páros félévnek az előtte levő félévben levő tantárgy lehet előfeltétele). Páratlan félévben legyen műveltségterület tantárgypedagógia.

Műveltségterületi létszámok 2008 ősz   Jellege II. évf nap. III. évf nap. 2. művt nappali Óv.ped nappali Lev nap 2. műv.t lev össz Ének Induló 14 8 2 1 27 Testnevelés Folyamatban 15 Angol Induló+foly 18 25 45 Német 11 Magyar 22 34 Ember és társadalom 7 3 23 Természet-ismeret 13 19 Vizuális nevelés 10 9 31 Informatika „csak” levelező  3 12 ÖSSZESEN: 87 105 6 236

Informatika műveltség terület Célja: hogy az informatikai műveltségterület megismertesse és alkalmazza a számítástechnikát, de ne szűküljön le a számítástechnikai ismeretanyagra, hanem fogja át az információ változatos előállításának, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának eszközeit és technológiáját.

Informatika műveltség terület Tartalma: Foglalkoznak az információ társadalmi szerepével, az informatikai rendszerek, hálózatok, működtetésével, a programozás alapkérdéseivel. A hallgatók informatikai alapműveltségének kialakításán, fejlesztésén túl, szoros határterületként kezeli az információ befogadásának problémáját is. Felkészíti a hallgatókat az általános iskola 1- 4 -6. osztályában nyújtandó informatikai ismeretek tanórai és tanórán kívüli alkalmazására. Olyan ismeretek elsajátítása (a módszertant is beleértve), amelyek birtokában a hallgató képes az általános iskola elemi szintjén az informatikai alapműveltség átadására, az alsó tagozatos gyermekek informatika tanulásának az irányítására.

Informatika műveltség terület Követelménye: Alakuljon ki a hallgatóban az információt értő, felhasználó magatartás, legyen képes ennek közvetítésére is. Tudjon tanácsadói szerepet betölteni kollégái között, segítve az informatikai kultúra iskolai elterjedését.

TANTÁRGYELEM Kredit Óra I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 3.1 Alapvető operációs rendszerek 3 45 0+3 gyj 3.2 Az informatika fejlődéstörténete 1 15 0+1 3.3 Integrált rendszerek II. 2 30 0+2 3.4 Az informatika eszközrendszere 3.5 Programozás I. 3.6 Programozás II. 2+0 k 3.7 Számítógép hálózatok 3.8 Informatika tantárgy-pedagógia 3.9 A számítógép technikai alkalmazásai 3.10 Weblapkészítés 3.11 Web programozása 3.12 Az informatika legújabb eredményei 3.13 Informatika szigorlat - sz

KF-TFK Informatika műveltségterület 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. IN-501 Az információ története 1 kr gy.   1+0 IN-502 Hardverismeret 2 kr K 2+0 IN-503 Weblap szerkesztés 0+2 IN-504 Hálózatok 3 kr IN-505ea Operációs rendszerek előadás IN-505sz Operációs rendszerek szeminárium 0 kr ai 0+1 IN-511 Médiakészítés IN-512ea A programozás alapjai 1. előadás IN-512sz A programozás alapjai 1. szeminárium IN-513 A programozás alapjai 2. IN-551 Informatika az iskolában K. IN-599 Informatika műveltségterületi szigorlat SZ X

Természetismeret műveltségterület Célja: hogy a hallgatók rendelkezzenek a természettudományok alapszintű oktatásához szükséges korszerű ismeretekkel, összefüggésekkel, alakuljon ki bennük ezen ismeretek integrált rendszere.

Természetismeret műveltségterület Tartalma: az élettelen és élő természet megismerése és megértése, a természettudományos szemlélet kialakítása, széleskörű tájékozottság a környezetvédelem helyzetéről, a globális problémákról, a felelősségtudat és érzékenység kialakítása a helyi és a globális környezetvédelmi problémákra vonatkozóan (Globális válságok, Környezetszociológia, Városökológia). A 6-12 éves gyermekek nevelésére (elemi természettudományos nevelés), a gyermek egész személyiségének, társas készségeinek, érzelmi viszonyulásainak, cselekvéseinek formálására való felkészítés, kiegészülve a fenntartható fejődés igényelte felelősségérzettel.

Természetismeret műveltségterület Követelménye: a hallgatók érjenek el egy olyan tantárgypedagógiai tudásszintet, amelynek birtokában képesek lesznek az 5-6. osztályban a természetismeret tantárgy oktatására, a legkorszerűbb módszerekre épülő helyi tanterv kidolgozására, a tanulókban az ökológiai szemléleten alapuló világkép és környezeti kultúra valamint a környezettudatos magatartásformák kialakítására.

HEFOP Kr I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Funkcionális anatómia 1 1+0 k Egészségtan 2 1+1 k Természetism és környezetvédelem 3 2+1 K Természetism és környezetvédelem II. 1+1 gyj Természetism és környezetvédelem III. Fizikai és kémiai ism és gyakorlatok 2+1 gyj Általános természeti földrajz I. 0+1 gyj Általános természeti földrajz II. 2+0 k Mo természeti és gazdasági földrajza I. 0+2 gyj Mo természeti és gazdasági földrajza II. Növénytani ismeretek és gyakorlatok 1+1 k+gyj Állattani ismeretek és gyakorlatok 1+2 k+gyj Természetismeret tantárgy-pedagógia I. Természetismeret tantárgy-pedagógia II. Természetismeret tantárgy-pedagógia III. Általános biológia Ökológia, környezetkultúra Komplex terepgyakorlat Szigorlat - sz

KFTFK Természetismeret műveltségterület kredit 1 2 3 4 5 6 7 8 TE-501 Élettelen természet 3 kr K   2+0 TE-502 Magyarország természeti földrajza gy. TE-511a Ökológia 2 kr 0+2 TE-511b Humánetológia TE-512 Terepmunka TE-513a Növénytani ismeretek 0+1 TE-153b Álattani ismeretek TE-514 Városökológia TE-515 Globális válságok TE-521 Környezetszociológia TE-551 A természetismeret tantárgypedagógiája TE-599 Természetismeret műveltségterületi szigorlat 0 kr SZ X

TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET Célja: Olyan ismeretek nyújtása, illetve olyan jártasságok, készségek, képességek, attitűdök kialakítása, amelyek segítségével a hallgatók képessé válnak az 1-4 osztály testnevelés műveltségtartalmán felül az 5-6 osztály testnevelés műveltségtartalmának szakszerű közvetítésére, a tanórán kívüli szabadidős és sportfoglalkozások irányítására.

TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET Tartalma: A 6-12 éves gyermek pszichés-szomatikus és szociális nevelésére, valamint saját testi képességeinek fejlesztésére, az egészséges életmód mintájának közvetítésére történő felkészítés (Testnevelés-elmélet, Testnevelés játékok); a tanult tantárgyelemek mozgásanyagának bemutatása és az 1-6 osztályos testnevelés módszertana, a tanult technikai elemek végrehajtása során szükséges segítségadásra történő felkészítés (Sportanatómia, Sportélettan, Gyógytestnevelés). Különböző sportágak elméleti alapjainak és gyakorlatának elsajátítása (Gimnasztika, atlétika, labdajátékok, úszás, aerobik, tenisz, sí, stb.)

TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET Követelménye: Legyenek tisztában a tanórai és a tanítási órákon kívüli mozgásos tevékenységek tervezésével, szervezésével, rendelkezzenek a 6-12 éves korosztály testnevelés és sportfoglalkozásainak megtartásához szükséges szaktudással, módszertani kultúrával és pedagógiai attitűddel, beleértve a speciális nevelési igényű gyermekek mozgásos gyakorlatainak irányítását is.

Tantárgyelem neve Kredit Félévek I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Atlétika I. 1 0+30 gyj Iskolai játékok 2 Úszás 0+15 gyj Vízitábor Atlétika II. Anatómia, élettan 30+0 k Gimnasztika, torna I. Sítábor Gimnasztika, torna II. Sportjátékok I. Testn-elm és -módsz 15+0 k Sportjátékok II. Testnevelés szigorlat - sz Sportágism, rekreáció I. 0+30 ai Sportágism, rekr II. –

KF-TFK Testnevelés műveltségt. kredit 1 2 3 4 5 6 7 8 TN-501 Gimnasztika 2 kr gy.   0+1 TN-502 Inkluzív testnevelés 1 kr TN-511 Torna 1. TN-512 Torna 2. TN-521 Sportanatómia 1+0 TN-522 Sportélettan K TN-523 Gyógytestnevelés TN-524 Testnevelés-elmélet TN-531 Atlétikai alapismeretek 1. TN-532 Atlétikai alapismeretek 2. TN-541 Úszás 0+2 TN-551 Testnevelési játékok TN-552 Aerobik TN-561 Kézilabda TN-562 Kosárlabda TN-563 Labdarúgás TN-564 Röplabda TN-599 Testnevelés műveltségterületi szigorlat 0 kr SZ X