Speciális tanulási nehézségek

Az emlékezet zavarai

A rövid és hosszútávú emlékezetről Emlékezeti rendszerek és nem csupán emlékezet RTM esetén azonnali felidézést várunk el, míg a HTM-nél az információ adása és visszakérdezése között eltelik bizonyos idő. A rövid távú emlékezetet munkamemóriának is nevezhetjük. Általánosan elvárható, hogy azonnali felidézéskor legalább 4-5 elemet fel tudjon sorolni az illető a látott, hallott, tapintott, egyéb csatornán érkezett információkból. Ha valaki ennél kevesebbet tud felidézni, az nagymértékben megnehezíti a tananyag elsajátítását. Ez a képesség gyakorlással javítható. Jó tudni a gyermek kapacitását, és mindig csak egy elemmel szabad emelni az információ mennyiségét.

Legalább két emlékezeti tár az introspekció, szubjektív élményünk, mely azt sugallja, hogy vannak dolgok amire rövid ideig emlékszünk, s vannak amire hosszú ideig fiziológiai érvek: a károsult RTM funkciók nem befolyásolják a HTM funkciókat pszichológiai érvek: bizonyos információk előhívása inkább RTM funkcióra jellemző, másoké inkább HTM-re (pl. az elsődlegesség és a recencia hatás)

A bevésés hatékonyságát biztosító tényezők pozíció-effektus: interferenciák von-Restorff hatás túltanulás szervezés, tömbösítés konszolidációs időszak

A gyermeki emlékezetről A gyerekek nem relációkat, műveleteket, információtömböket tárolnak, hanem a konkrét vizuális vagy akusztikus ingerek megjegyzésére törekszenek, minőségben a tárolás felszínes Az előhívási stratégiák sem hatékonyak, ami kódolási zavarokra (a gyerek nem tudja a betűhöz a megfelelő hangot társítani) és a sorrendiség zavaraira vezethető vissza (pl.: képsorok kirakása, mozgássorok leutánzása, dalok versek felidézése, formák másolása, öltözésnél a helyes sorrend betartása, betűkből szavak hangoztatása).

A gyermeki emlékzetről Gondot jelent az ingerek tárgyak, tárgyképek, szavak, mondatok utasítások tárolása, azonnali, késleltetett vagy hosszú távú felidézése (vizuális, auditív, ritmus emlékezet) Nem elégséges a tárolási kapacitásuk. A bevésés hosszú időt vesz igénybe. A megőrzés rövid idejű, hullámzó, ingadozó intenzitású. A felidézés pontatlan. Nem adhatunk egyszerre több feladatot, mert nem is tudja elkezdeni a tevékenységet, nem tud eligazodni a sorrendiségben. Hasznos a feladatok tagolása, egységekre bontása. Mindig csak egy feladatot adjunk, annak elkészültével a következőt! Pl.: Told a széket a helyére! Tedd a poharat a tálcára! Menj kezet mosni!

Az emlékezet fejlesztéséről Az emlékezetfejlesztő gyakorlatok a tanulás tartósságát, az idői tájékozódás fejlesztését, a gondolkodási funkciók erősítését, illetve a beszédteljesítmény fokozását célozzák. – A vizuális emlékezet fejlesztése • Mi változott meg? (ruházaton változtatunk) • Mi hiányzik? (megfgyeli melyik játékot tettük el) • Memóriajátékok • Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)

Az emlékezet fejlesztéséről – Az auditív emlékezet fejlesztése – Szövegemlékezet fejlesztése • Szóláncépítő játékok • Egyre bővülő szósorok, illetve mondatok visszaidézése • Papagájjáték (öt állat, gyümölcs virág visszamondása sorrendben) • Névkígyó (Mindenki sorban az elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.) • Hangutánzás – Formaemlékezet • Építsd fel utánam! (5-6 elemből álló építményt megfgyelni, majd felépíteni) • Forma kirakása (pálcikákból, szívószálakból, először minta alapján, később emlékezetből) • Rajzolás emlékezetből