Általános lélektan A gondolkodás

A gondolkodás a megismerés legmagasabb szintje új mentális reprezentációt eredményez a problémamegoldásban vagy a fogalomalkotásban az információfeldolgozás szervező, aktív jellegének bizonyítéka

A gondolkodás fogalmi meghatározása az érzékileg adott tulajdonságok között lévő viszonyokon túl új, érzékileg nem adott, elvont tulajdonságok feltárása. összefüggések, viszonyok, lényeges, szükségszerű kapcsolatok tükrözése. a megismerés kiszélesítése és elmélyítése. a gondolkodás az „agy nyelve”.

A gondolkodás és a logikai következtetések a szillogizmus, mint a következtetésekkel kapcsolatos rendszer (Arisztotelész) főpremissza: Minden ember halandó. alpremissza: Szókrátész ember. következtetés: Szókrátész halandó. a szillogisztikus következetést akkor tekintjük igaznak, ha a premisszák igazak, illetve a forma korrekt. Pl. hibás forma: Minden férfi ember. Minden nő ember. Minden férfi nő.

A logika alapelvei 1. az azonosság elve: A azonos A-val, D.Z. azonos D.Z.-vel. 2. az ellentmondás-mentesség elve: A nem lehet nem A, D.Z. nem lehet nem D.Z. 3. a kizárt harmadik elve: A és nem A közül csak egy lehet igaz, ez a férfi D.Z. vagy nem ő, de harmadik lehetőség nincs.

A szillogizmusokban használt mondattípusok Jelölés Neve Általános példa „A” Minden S az P. univerzális állító Minden pasi egyforma. „E” Nincs olyan S, ami P. univerzális tagadó Nincs pasi, akinek hinni lehet. „I” Van olyan S, ami P. részlegesen állító Van olyan pasi, aki becsületes. „O” Van olyan S, ami nem P. részlegesen tagadó Van olyan pasi, aki nem okos.

A következtetések Induktív következtetések: az egyeditől haladunk az általános fele, pl. Péter csaló, Endre csaló, Zoltán csaló…minden férfi csaló. Deduktív következtetések: az általánostól haladunk az egyéni fele, pl. Minden férfi csaló, s Péter is csak egy férfi.

A fogalmi szabályalkotás - egy szabály, ami megmondja, hogy a jellemzőknek hogyan kell kapcsolódniuk, hogy valami a fogalom példája legyen szabálytípus jelölés példa állító R Minden, ami gömbölyű. konjunktív R Λ S Minden, ami gömbölyű és piros. diszjunktív R V S Minden, ami gömbölyű vagy piros. kondicionálás R => S (R V S) Minden ami piros, ha érett. bikondicionálás (R Λ S) V (R Λ S) Alma, csak ha piros és csak ha érett.

A hibás szabályalkotás a Johnson-Laird féle kártyaprobléma

A problémamegoldás Mayer (1977): a probléma definíciója egy bizonyos állapotban jelentkezik kívánatos egy másik állapot nincs, vagy nem ismeretes egy közvetlen, nyilvánvaló út a létrehozására

Mi a probléma? “Egy személy akkor kerül szembe egy problémával, amikor akar valamit, de nem tudja közvetlenül mit kell tennie annak érdekében, hogy elérje.” (Newell és Simon, 1972) - a problémamegoldás így olyan tevékenységsor, amely arra irányul, hogy a cél elérése érdekében minimumra csökkenjen a különbség a jelen állapot és a kívánt célállapot között. - a megoldó számára nehézséget jelent a célállapot meghatározása, vagyis a probléma felismerése. Meg kell találnia a célhoz elvezető utat.

A problémák jellemzői Célra irányulás a problémamegoldásban a viselkedés célra irányul. pl. az éber álmodozás ezért nem problémamegoldó tevékenység, mialatt megpróbál bejutni a kocsijába, mikor kizárta magát. Művelek sorozata a problémamegoldó viselkedés lépésekből vagy műveletsorokból áll. a megoldás emlékezetből való előhívása nem problémamegoldás, pl. a 2 x 3 kérdésre a válasz kiszámítása nem az, de 812 x 12219 már az Kognitív műveletek a cél eléréséhez számos kognitív műveletre vagy tevékenységre van szükség. ez a jellemző közvetlenül kapcsolódik „a műveletek sora” kritériumhoz. Rész-célokra való lebontás a probléma megoldásához a cél-állapotot számos rész-célra vagy közbülső állapotra szükséges lebontani és ezekre alkalmazni a műveleteket. néha könnyebb elérni egy rész-célt, néha további lépésekre szükséges lebontani.

A problémamegoldás fázisai Wallas (1926): Előkészítés Inkubáció Megvilágosodás Ellenőrzés Pólya (1957): Megértés Terv előkészítése Megoldás kivitelezése Ellenőrzés

A probléma definiálása Reitman (1965): Kezdeti állapot Jól definiált Rosszul definiált Célállapot Példák: K(j)-C(j): Hogyan készítsünk fából vaskarikát? K(j)-C(r): Hogyan készítsünk malacfülből valamit? K(r)-C(j):Hogyan készítsünk valamiből versenyautót? K(r)-C(r):Hogyan készítsünk az izéből valamit?

A reprezentáció kérdése a problémamegoldásban a mentális reprezentáció módja segítheti vagy gátolhatja a megoldást adekvát reprezentáció: képi vagy propozícionális pl. a szerzetes és a hegy probléma,a légy és a kerékpárok probléma adekvát megfogalmazás: még egyszer a Johnson-Laird féle kártyaproblémáról

Közelítési módszerek, stratégiák a problémamegoldásban „hideg-meleg” stratégia: pl. csipogó karóra keresése a szobában „hegymászó” stratégia: megoldást kínál, de nem mindig az optimálist „eszköz-cél” analízis: a jelenlegi állapot és a cél vagy alcél közti különbség csökkentése

Az algoritmus és heurisztika algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma Miért heurisztika? mert nincs elérhető algoritmus nincs lehetőség az algoritmus alkalmazására nincs idő az algoritmus elvégzésére

Konvergens és divergens gondolkodás ►konvergens gondolkodás — összetartó, (egy irányba tartó) szűkítő gondolkodás: a lehetőségek leszűkítése a probléma megoldásához vezető úton; beállítódás az egyetlen megoldás irányába A konvergens gondolkodás jellemzői: logikus következtetés képessége; absztrakciós képesség; szabályosságok felismerésének képessége. mennyi 2+2; ki írta a Bánk bánt?; hol fekszik Líbia?

► divergens gondolkodás — széttartó, elágazó gondolkodás: „többirányú” gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel. A divergens feladatnak több megoldása lehet. A divergens gondolkodás jellemzői: gondolkodás könnyedsége, folyékonysága; minél több ötlet felvetésének képessége; új szempontok figyelembe vételére való képesség; eredetiség, problémaérzék. mit lehet csinálni egy fél téglával?

A szakértő és újonc probléma A különbség a sémák számában és a mélyrehatolásban van sakkmesterek: több mint tízezer séma kezdők: néhány száz séma A funkcionális rögzülés problémája Maier (1937) a két kötél probléma Duncker (1945): gyertya probléma séma A transzfer problémája Duncker (1945) a tumor-sugár probléma (erdőtűz oltása, várostrom)

Szemléltető feladatok, problémák indiánok a tűz körül hamis aranypénz a kalifánál szomjazó a kocsmában víz a szobában lókupec probléma

Állítsunk össze hat gyufaszálból négy egyenlő oldalú háromszöget!

A látható eszközök segítségével hogyan függesztené fel a gyertyát?

A kilenc pont probléma

Hogyan lehet ezt az alakzatot négy egyenlő részre osztani?

Hanoi torony játék - A cél mindhárom korongot átrakni az első pálcáról a másodikra! - Egyszerre csak egy korong mozdítható el! - Nagyobb korong nem kerülhet a kisebbre!

A Hanoi torony játék lehetséges állapotterei

DONALD + GERALD ROBERT D=5

526485 + 197485 723970 D=5, T=0, L=8, R=7, A=4, E=9, N=6, B=6, O=2, G=1

Köszönöm a figyelmet!