Székács József (1809-1876) orosházi születésű evangélikus püspök, egyházi író, költő, műfordító, A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Családi háttere, gyermekkora Apja Székács János, anyja Plenter Éva. Apja szegény tímármester volt, családja eltartásához sokat kellett dolgoznia. A nyolc gyermekkel megáldott szülők becsületes, szorgalmas, vallásos, példamutató életet éltek. Székács József a család harmadik gyermekeként jött a világra.

Iskolái Elemi iskoláit Raksányi Imre tanító vezetésével végezte, az iskolában kiváló tanuló volt, saját visszaemlékezése szerint: ,,oldalam nem a magolásban, hanem a figyelésben, a felfogás könnyűségében és a bátorság és bizalmasság bizonyos nemében állhatott”. A középiskolai hat osztályt a mezőberényi gimnáziumban végezte, ezt követően hitfelekezete soproni evangélikus főiskoláján tanult tovább, ahol három éven át filozófiát és teológiát hallgatott és a „magyar társaság” nevű önképzőkör lelkes tagja volt.

Fiatalkori munkássága Mivel nem volt pénze külföldi egyetemen továbbtanulni, kénytelen volt háznevelőséget vállalni a gazdag szerb Nikolics családnál, ahol megtanult szerbül és ógörögül, miközben két évig jogot is tanult és magyar irodalmat tanított. a fiatal Székács József:

Külföldi útjai és tanulmányai 1835 tavaszán Berlinbe ment, itt bölcsészdoktori oklevelet szerzett. További utazásokat tett Angliában, Hollandiában, Olaszországban és Svájcban. Berlin London

Munkássága itthon 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1837-ben kiadta műveit. 1837-ben Pesten az újonnan alakult evangélikus magyar egyház első magyar lelkészévé választották, szónoki tehetsége hamar megmutatkozott. 1839-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották.

Az 1848-as forradalom és szabadságharcot követően az önkényuralom fel kívánta számolni a protestáns egyházi önkormányzatot, mely ellen hevesen tiltakozott. 1854-ben Török Pállal együtt kiadták a Protestáns lelkészi tárt, a gyakorlati lelkészet körében előforduló egyházi munkálatok gyűjteményét.

A protestáns autonómia elnyomására is kiterjedő 1859 A protestáns autonómia elnyomására is kiterjedő 1859. évi Thun-féle pátens elleni tiltakozásul lemondott a még 1848 előtt elfoglalt egyházkerületi főjegyzői állásáról. Ekkor adta ki „A magyarhoni ágostai s helvét hitvallású evangélikusok szabad vallásgyakorlatát biztosító törvények” című munkáját. az evangélikus bányakerület 1860 július 17-én szuperintendenssé választotta. Tizenkét éven át folytatott főpásztori működése során számos reformot hajtott végre. 1866-ban országgyűlési képviselővé választották.

Művei, költeményei művei: -A szatíráról - Bevezető beszédek Vajda Péterhez és Erdélyi Jánoshoz - Hogy lehet könnyen meggazdagodni? - Új Biblia (Egy élelmes író a kiadójához) - Horatiusi ódák Irodalmi sikerei és kitüntetései folytán híres és keresett ember lett. 1866-ban kiadta „Imádságok és buzgólkodások” című imakönyvét és „Keresztyén katekizmus”- át. 1868-ban pedig kiadta a „Kisebb imakönyv”- ét .

Tevékenységei Tanácsára az evangélikus elemi iskolákat a fiúk számára négy, lányok számára hat osztályos intézménnyé bővítették, és a tanítókat akkor páratlan fizetéssel alkalmazták. A papi hivatalok és iskolák számára díszes nagy épületet emelt és végrehajtotta a pesti szláv nyelvű evangélikus hitközség végkielégítését.

Vallásos költészete Költői lelkén, vallásos kedélyén kívül a szükség is indította Székácsot az egyházi költészet művelésére. Mindjárt pesti pappá választása után írt a tanuló ifjúság számára kis vallástant ,melyből a serdülő gyermek vallása alaptételeit egyszerű, az ő értelméhez alkalmazott előadásból tanulja meg, s melynek énekei, imádságai beleoltják a fogékony lélekbe az igazi, mély vallásos érzést.

Énekeket rendesen minden ünnepélyes alkalomra írt, melyeket a közönséges alkalmi szerzeményeknek messze föléje emelt az a vallásosság. "Enyészet és öröklét" című halotti éneke arra tanít, hogy az Istenbe vetett rendületlen hit e földi életünk folyamán a megnyugvás forrása, hű vezérünk sírunkig, a síron túl pedig hathatós szószólónk Isten ítélőszéke előtt .

Székács József idősebb korában Székács József portréja leszármazottainál

A Deák téri templom A Deák téri templom 1910-ben A Deák téri templom 1830-ban Budapest legrégibb evangélikus templomát, amelynek egykor Székács József is lelkésze volt Krausz János tervei alapján Pollack Mihály építette klasszicizáló empire stílusban, 1799-1809 között. Az 1856-ban elkészült főhomlokzat Hild József munkája.

Székács József síremléke és gyászjelentése Székács József 1876. júl. 29-én halt meg Budapesten, sírja a Kerepesi temetőben található.

Iskolánk nevének felvételével szeretne tisztelegni a 200 éve született Székács József, orosházi születésű evangélikus püspök, az „ország papja” előtt. Készítették: a leendő „SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM” 9/4 osztályos diákjai. Köszönjük a figyelmet!