Könyvvizsgálat alapjai dr. Bíró Tibor tanszékvezető főiskolai docens Kontrolling-Ellenőrzés Intézeti Tanszék
A könyvvizsgálati kockázat (Audit risk) Eredendő (belső) kockázat (inherent risk) Ellenőrzési kockázat (controll risk) Feltárási kockázat (detection risk) AR = IR × CR × DR Példa: AR ≤ 5 % Mennyi legyen DR, ha IR = 40 % CR = 40 %
A könyvvizsgáló becslése az ellenőrzési kockázatról Magas Közepes Alacsony A könyvvizsgáló Legalacsonyabb Alacsonyabb becslése az eredendő Magasabb kockázatról Legmagasabb
Lényegességi küszöbérték meghatározás Lényegesség a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek hibás bemutatása, vagy elhagyása befolyásolja a felhasználó döntéseit! Mi lényeges? Szakmai megítélés függvénye Minőségi és mennyiségi fogalom is Lényegességi küszöbérték meghatározás Adózás előtti eredmény 5 % Értékesítés nettó árbevétele ½ - 1 % Mérlegfőösszeg 1 – 2 % Saját tőke 2 – 5 % Adózott eredmény 5 – 10 %
Lényegességi küszöbérték számítása Tervezés szakaszában várható (bázis) adatok alapján Vizsgálat befejezésekor tény (elfogadott) adatok alapján Egyedi hibahatár lényegesség 50 – 75 %-a Eltűrhető hiba egyedi hibahatár 10 %-a
Könyvvizsgálati bizonyítékok Fogalma: NKSZ szerint alapul szolgál következtetés levonásához Lehetnek: alapbizonylatok számviteli nyilvántartás egyéb forrásból származó információk Honnan szerezhetők be? vállalkozástól: - belső - külső egyéb forrásból, ügyféltől függetlenül Megbízhatóság?
Könyvvizsgálati bizonyítékok Megszerzésük eszközei: dokumentumok szemrevételezése (alaki vizsgálat) eszközök szemrevételezése megfigyelés (folyamatvizsgálat, leltározás ellenőrzése) kikérdezés visszaigazolás újraszámítás újbóli végrehajtás elemzés
Könyvvizsgálati eljárások alaptípusai kockázatbecslési eljárások rendszertesztelés alapvető könyvvizsgálati eljárások elemző eljárás arányelemzések trendszámítás, becslés ésszerűségi tesztek adatok tesztelése teljes mintavételes véletlen módszeres rétegzett
Köszönöm a figyelmet!