Az abszurd dráma

Mit takar a fogalom? Elsősorban egy ír szerző, Samuel Beckett életműve tartozik ide (mások mellett) Fő műve: Godot-ra várva (En attendant Godot) Rokon jelenség az egzisztencializmussal: a két hajléktalan hiába várja Godot-t (Istent), a megváltás végül sem jön el Helyzetük hasonló Sziszüphoszhoz: értelmetlenül görgetik a sehová sem vezető életüket Surdus: süket, értelmetlen A művek nemcsak állítják ezt, hanem modellezik is az értelmetlen világot

Godot-ra várva (francia nyelven) A színpad végig üres, egyetlen nyomorult fa a támpont Vladimir és Estragon két bűzlő hajléktalan, az ő üres és értelmetlen párbeszédük zajlik mindvégig Epizódszereplők: a gazdag Pozzo és lealázott szolgája, Lucky Ez az egy képlet csakugyan valóságos az életben Lucky beszélő név: úgy szerencsés, ahogyan Candide A darab végén feltűnik a fiú is, Godot küldöttje Mondandója csupán annyi, hogy nem jön el az ura, hiába várják

Mi értelme ilyen darabokat írni? Minden más meghamisítja a valóságot Ha a világot entrópia jellemzi, akkor minderről rendezett, megkomponált, szórakoztató formában beszélni: hamis Beckett példázata: egyszer kórházban feküdt, és a paraván mögül hallotta a haldokló tüdőrákos szörcsögését Ez a hang fejezi ki valójában az ember 7-8 évtizeden át tartó agóniáját Számunkra ez a beállítás tűnhet hamisnak vagy legalábbis túlzónak, de részigazsága mindenképpen van

Kapcsolata az egzisztencializmussal Az egzisztencializmusnak van válasza, életreceptje: az autentikus lét Ha látjuk kilátástalanságunkat, és ennek tudatában cselekszünk naiv illúziók nélkül, életünk megfelelő Az abszurd dráma nem lát ilyen kiutat Akárhogy élünk és akárminek vagyunk a tudatában, az élet valójában egy szörcsögés Az abszurd dráma írói tehát pesszimistábbak Az ábrázolt alakok ugyanakkor legyőzhetetlen kényszert éreznek életük értelmének megfejtésére és a végsőkig kitartanak

1969-ben megkapta a Nobel- díjat, amit felesége katasztrófának nevezett, Nem is vette át, a kiadója képviselőjét küldte maga helyett. A pénzt szétosztotta.

Két felvonás, két nap, másnap megismétlődik az első semmije. A különbség: a visszatérő Pozzo megvakult, Lucky megnémult.

A fiú először Godot pásztora, másodszor Godot fivére. Első este megígéri, eljön, második este nem ismeri meg őket.

Fel akarják kötni magukat, de a kötél elszakad. Megegyeznek, hogy elmennek, majd maradnak.