Hogyan lehet értékes zenét tanítani a gyerekeknek a médián keresztül? Stachó László Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézet

Médiaerőszak (vö es előadásom) ◦ az egyik legfontosabb következtetés: a legnagyobb kárt a médiatartalmak primitivitása (reflektálatlansága) és ötlettelensége okozza

A zene mint a tartalomszolgáltató média árvája a zene mint aláfestés két véglet vagy (szakmailag színvonaltalan) amatőr szintű ismeretterjesztés, vagy (szakmailag színvonalas) szakértői rétegműsorok „zenei szemét”: ötlettelen és színvonaltalan zenei anyagok – különösen gyerekeknek

Okok? korszerű zenei ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek hiánya  még nincs szakirányú képzés Magyarországon a színvonalas zene gettósodása  a zenei nevelés módjai, helye és megbecsültsége a jelenlegi közoktatási rendszerben a tartalomszolgáltató média „háttér-fogyasztása”  passzivitás és örömtelen fogyasztás (vö. Csíkszentmihályi és mtsai.)

A zene jelentősége a médiában a zene mint a verbalitás alternatívája a jelentésadó fizikai világba való „lehorgonyzás” lehetősége zenével  vö es előadásom „figyelmi nevelés”  erőteljesebb belevonódás → nagyobb élmény vajon összekapcsolható-e a zene mozgásos tevékenységgel a médián keresztül?  mozgás közben a belső (mentális) képformálás gyakorlása

Kodály pedagógiája ◦ a világviszonylatban egyik legjelentősebb pedagógiai hagyomány  jelentős pedagógiai „piaci” pozíció  a magyar nevelési hagyományban egyik rejlő legjobb lehetőség ◦ a teljes ember eszményét felmutató pedagógia ◦ megkülönböztető jellemvonása: kizárólag értékes anyaggal szabad dolgozni ◦ adatok és technikák átadása helyett a megértés és a megművelés technikáinak átadása ◦ növekvő aktualitása  a hagyományhoz való viszony rendezése egy információval túltelített világban  demokratikus eszmény

Kodály pedagógiája az értékelv jelentősége  személyiségformáló hatás  transzferhatás  autotelikusság a hagyomány jelentősége  a társadalmi/kulturális elnyomás eszköze helyett:  tapasztalataink és élményeink megosztásának lehetősége [az értékes zene által] → világformáló szerep  értékes anyag: a közösség által megszűrt tudás

Oktatáspolitikai aktualitás Új nemzeti alaptanterv (2011): az ének– zenei nevelés jelentős reformja ◦ visszatérés Kodály eredeti nevelési eszményeihez  korunkra adaptálva azokat ◦ a legmodernebb és legnagyobb hatású fejlemények beépítése: Kokas Klára pedagógiája  út a teljes zenei élményhez

Alapelvek ◦ a zene öröm forrása ◦ a zene az érzelmek, a nyitottság és a figyelem iskolája  önkifejezés, befogadás, (egy)másra figyelés ◦ a zene és mozgás élményt adó kapcsolatának eddiginél lényegesebb hangsúlya  teljes bevonódás ◦ öncélú enciklopédikus tudás helyett saját magunkon átszűrt tudás szerzése ◦ a befogadói képességek fejlesztése  koncertpedagógia  aktív médiahasználat

A megvalósítás lehetőségei Kiindulópont: a gyermek nyitottsága  A Kokas-pedagógia tapasztalatai A médiumok sokrétű és aktív használatának lehetőségei  Iskola- és médiapedagógia együtt: mit hol keressen a fiatal? Ismeretterjesztés helyett (mellett) a személyes megértésre sarkallni  Fogyasztás helyett befogadói képességek fejlesztése  Médiaszakemberek és szülők nevelése A minőségi zenének mely szegmense milyen formában jeleníthető meg?  A legfontosabb célok: az igényességre nevelés és a figyelemirányítás képességének fejlesztése

Kapcsolat