Az államháztartási szakfeladatok rendje Magyar Könyvvizsgálói Kamara Dr. Lóránt Zoltán c. egyetemi tanár okl. könyvvizsgáló

A magyar államháztartás alrendszerei a költségvetési törvényben Központi költségvetés Helyi önkormányzatok 3194 Polgármesteri Hivatal ~2200 helyi kisebbségi önkormányzat ~12500 költségvetési intézmény Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok Társadalom- biztosítás Elkülönített állami pénzalapok Non profit szektor ( ~ 75 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak)

A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása Főváros/ Megye Fővárosi kerület Megyei jogú város Város Nagyközség, község Összesen 20 23 304* 2 824** 3 194 * ebből: 10 000 fő feletti 119 5 000 – 10 000 fő közötti 99 5 000 fő alatti 86 ** ebből: 10 000 fő feletti 1 5 000- 10 000 fő közötti 34 2 000 – 5 000 fő közötti 402 1 000 – 2 000 fő közötti 629 500 – 1 000 fő közötti 672 200 – 500 fő közötti 707 200 fő alatti 379 várossá nyilvánítások 2004 14 2005 16 2007 9 2008 8 2009 22 Forrás: KSH

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMA MEGYÉNKÉNT (2010 HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMA MEGYÉNKÉNT (2010. április) Forrás: MÁK

A bruttó visszafizetések alakulása 2004-2016. IMF hitel: nagyobb részt 2012-2013-ban, EB hitel: 2011, 2014, 2016 5

A bruttó visszafizetések összetétele forintban 2004-2016. Viszonylag kiegyenlített szerkezet 6

Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban) Forrás: PM, MÁK

A helyi önkormányzatok 2009. évi adósságállománya Milliárd forint Megnevezés Főváros Fővárosi kerületek Megyei jogú város Egyéb város Nagy-község Község Megye Többcélú kistérségi társulások Ország összesen Adósság-állomány összesen 161,5 74,8 273,1 302,3 23,8 52,9 123,7 0,2 1 012,3 ebből: Kötvény- kibocsátásból származó adósság 0,0 38,3 111,8 194,4 19,2 10,5 98,3 469,5

A költségvetési alkalmazottak számának változása (ezer főben) Forrás: KSH * részadat

A költségvetési szféra és a többségi állami vállalatok alkalmazottainak száma 2009-ben Ezer fő Forrás: KSH * részadat

A leszázalékoltak aránya (A 20-64 éves korosztályban, %-ban) Forrás: OECD * részadat

Jogi szabályozás keretei 1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény (Áht.) 2. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. Korm. Rendelet (Ámr.) 3. 8008/2008 (HÉ 51.) PM tájékoztató az államháztartási szakfeladatok rendjéről (Struktúra) 4. Az államháztartási szakfeladatok rendje használatának útmutatójáról és a szakfeladatok tartalmi meghatározásáról szóló 5/2009 (III. 27.) PM tájékoztató 5. 11/2009 (XII. 31.) PM tájékoztató

„ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORM”!!! Kidolgozásának célja, szükségessége Több éve zajló államháztartási, költségvetési reformfolyamat része feladatalapú információs bázis kialakítása az államháztartás valamennyi alrendszerére megalapozott, hatékony költségvetési tervezés, finanszírozás, gazdálkodás, elszámoltatás feladatok, teljesítmények mérhetővé tétele új, „üzemgazdasági” szemléletű költségvetési gazdálkodási kultúra bevezetése „ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORM”!!!

Kidolgozásának célja, szükségessége tevékenységtípusok pontosabb elkülönítése makro- és mikroszintű információigény összekapcsolása nagyobb részletezettség precízebb tervezés, gazdálkodás nagyszámú esetileg keletkező adatigény miatti többletmunka és pontatlanságok megszüntetése egyeztetett, igényes, megbízható, rendszerbe épített adat-előállítás és -szolgáltatás

Megfelelés az EU statisztikai adatgyűjtési követelményeinek 2008-tól: TEÁOR ‘08, az EU egységes statisztikai rendszerének részeként a nómeklatúra és meghatározásai a KSH honlapján hozzáférhetők szakágazati szintig lebontva (4 számjegy) fogja át a tevékenységeket COFOG: állami funkciók szerinti adatszolgáltatási kötelezettség Költségvetési szervek szakágazati besorolási rendje

A struktúra A nómenklatúra Alap: TEÁOR ’08 – szakágazati szintig megegyezik DE: bizonyos területeken szűkíti: a közszférában meg nem jelenő vagy nem jellemző tevékenységcsoportok esetében tágítja, kiegészíti: speciális közfeladatokkal, támogatási feladatokkal A tartalmi meghatározások A feladat rövid, általános leírása A mutatószámok rendszere Cél: egyszerű és megbízható mérhetőség Az Útmutatók

A szakfeladatrend használatának területei 2010-től az államháztartás minden alrendszere számára kötelező a használata a gazdálkodásban (tervezésben, beszámolásban) A költségvetési szerv tevékenységeinek megjelölésére (alapító okiratban, SzMSz-ben stb.) a tevékenység szakfeladatrend szerinti besorolását kell alkalmazni Tervezés / gazdálkodás / beszámolás rendszerében

Alaptevékenység meghatározása Kiindulás: jogszabályban meghatározott közfeladat + irányítószerv előírása Meghatározását segítő ismérvek: 1. Kötelező jelleggel végzett ÉS/VAGY 2. Részben vagy egészben támogatásból finanszírozott Végzett tevékenység szakfeladat vs. Támogatás, mint állami feladat Szakfeladat tartalmának egy része csak az alaptevékenység (Ámr. 12. § (3) bek.)

Támogatási típusú szakfeladatok Támogatások elszámolása a cél szerinti megfelelő szakfeladatra történik A támogatási szerződés vagy egyéb okirat kötelező tartalma a szakfeladatszám megjelölése 7. számjegye „5”

Más számára végzett gazdálkodási, üzemeltetési tevékenységek elszámolása A helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kifejezetten más szervek gazdálkodási, üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szerveinek a) más szervek részére végzett pénzügyi gazdálkodási tevékenységeinek kiadásait, bevételeit a megfelelő ágazati pénzügyi igazgatási szakfeladaton kell elszámolnia, b) üzemeltetési tevékenységeik kiadásait és bevételeit az ellátott szerv által végzett szakmai szakfeladatokon kell elszámolni akkor, ha költségvetésükben az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló forrás, előirányzat került meghatározásra. Ebben az esetben a szervnek az ellátott szerv alapító okiratában vagy szervezeti és működési szabályzatában szereplő szakmai szakfeladatokat nem kell felvennie a saját alapító okiratába. Az előzőeket kell megfelelően alkalmazni a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás olyan önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervének is, amelyet az irányító szerv az önállóan működő költségvetési szerv egyes gazdálkodási feladatainak ellátására jelölt ki.

Önálló szakfeladatot képező kiadási és bevételi elemek Ámr. 12. § (4)-(5) bekezdései A költségvetési szerv alapító okiratában önállóan nem kell alaptevékenységként megjelölni, ugyanakkor alaptevékenységként kell elszámolni azokat az önálló szakfeladatot képező kiadási és bevételi elemeket, amelyek a szerv alapító okirat szerinti alaptevékenységének ellátásához kapcsolódnak Pl.: egyes munkáltatói juttatásokat, pályázatkezelés, közbeszerzés eljárási költségeit E szabály szerint kell eljárni a költségvetési szerv részére a jogszabály szerinti alapfeladat ellátására biztosított ingatlan egyes részeinek bérbeadása, hasznosítása esetén, ha az időszakosan a kapacitás kihasználása, illetve tartósan az alapfeladat magasabb színvonalú vagy hatékonyabb ellátása céljából történik.

Kiegészítő tevékenység meghatározása Alaptevékenységgel megegyező A kiegészítő tevékenység meghatározásakor alaptevékenységgel megegyezőnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelynek szakmai tartalma azonos az alaptevékenység szakmai tartalmával akkor is, ha besorolásuk szerint szakfeladat számuk és megnevezésük nem esik egybe. Alaptevékenység szakmai tartalmának kell tekinteni mindazon tevékenységelemeket, amelyek ellátása tekintetében a közfeladatot előíró jogszabály vagy az irányítószerv kötelezettséget állapít meg Kapacitás kihasználását célzó Alaptevékenységre meghatározott mértéken felül Támogatáson kívüli forrásból Más jogi személy vagy természetes személy számára Nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából

Kiegészítő tevékenység meghatározása Alaptevékenységtől eltérő A kisegítő és vállalkozási tevékenységek meghatározásakor alaptevékenységtől eltérőnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelynek szakmai tartalma legfontosabb jellemzőjében vagy jellemzőiben különbözik az alaptevékenység szakmai tartalmától, akkor is, ha besorolásuk szerint szakfeladat számuk és megnevezésük megegyezik Kapacitás kihasználását célzó Támogatáson kívüli forrásból Államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára Kisegítő tevékenységként történő kapacitás rendelkezésre bocsátásakor a költségvetési szerv köteles kikötni, hogy e kapacitás vállalkozásszerűen nem működtethető. Nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából

Vállalkozási tevékenység meghatározása Alaptevékenységtől eltérő Rendszeres haszonszerzés céljából Támogatáson kívüli forrásból Más jogi személy vagy természetes személy számára Nem kötelezően végzett termelő, szolgáltató, értékesítő tevékenység Amennyiben a vállalkozási tevékenység kiadásai a költségvetési szerv kiadásaiban a tárgyévben várhatóan nem érik el az 5%-ot, azt a kisegítő tevékenységekre vonatkozó szabályok szerint is el lehet számolni. Ha a tárgyévben mégis eléri ez az arány az 5%- os mértéket, a szerv köteles tevékenységét az év egészére vonatkozóan vállalkozói tevékenységgé átsorolni, valamint ezt az elszámolási módot a következő évben nem választhatja.

Technikai szakfeladatok Alapító okiratba nem kell felvenni, 7. számjegye: „9” 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841902 Központi költségvetési befizetések 841903 Elkülönített állami pénzalapok bevételei (elszámolásai) 841904 Egészségbiztosítási alap bevételei (elszámolásai) 841905 Nyugdíjbiztosítási alap bevételei (elszámolásai) 841906 Finanszírozási műveletek 841907 Önkormányzatok elszámolása a költségvetési szerveikkel 841908 Fejezeti és általános tartalékok elszámolása 882000 Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása

Ingatlanok, helyiségek bérbeadása, hasznosítása 1. Nevesített alaptevékenységként Önkormányzati földek, lakások, más ingatlanok Üdülők, szálláshelyek, sportlétesítmények üzemeltetése stb. 2. Alaptevékenység részeként Alaptevékenység ellátására rendelt ingatlanrészen, az azt kiegészítő, segítő szolgáltatások ellátására, vagy az időszakosan felmerülő szabad kapacitás kihasználására (Ámr. 12. § (5) bek.) 3. Vállalkozási vagy kisegítő tevékenységként Az alaptevékenység ellátására tartósan nem használt ingatlanok, ingatlanrészek hasznosítására

Államháztartási gazdálkodási előírások változásai

I. Általános áttekintés

Az új Ámr. szerkezete I. fejezet: bevezető rész (hatály, értelmező rendelkezések), II. fejezet: költségvetési szervek jogállása, működése: a gazdasági szervezet, gazdasági vezető, pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre megállapított képesítési követelmények, a költségvetési szerv szabályzatai, a jogi személyiségű szervezeti egység, III. fejezet: a költségvetési tervezés szabályai, IV. fejezet: előirányzatok megváltoztatása: a Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv előirányzat-csoportok között végrehajtott előirányzat-átcsoportosítása (10%-os szabály), V. fejezet: kötelezettségvállalás (ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés előírásai,

VI. fejezet: a költségvetési szerv gazdálkodásának szabályai, VII. fejezet: fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok felhasználása, VIII. fejezet: belső kontrollrendszerek, IX. fejezet: a kincstárnok és a kincstári, önkormányzati, átalakítási, megszüntetési biztos, X. fejezet: számlavezetés és kincstári finanszírozás rendje: költségvetési szervek finanszírozása időarányosan és teljesítésarányosan, XI. fejezet: a költségvetési folyamatok ütemezése, megfigyelése: előirányzat-felhasználási terv, XII. fejezet: maradványelszámolás és beszámolás: kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány, beszámolók fajtái, XIII. fejezet: adatszolgáltatások, közérdekű adatok közzététele, XIV. fejezet: záró rendelkezések.

II. A gazdasági szervezet, gazdasági vezető

A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, de a tevékenységek között párhuzamosság nem lehet, a működtetéssel, üzemeltetéssel, beruházással, a vagyon hasznosításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása szolgáltatás megrendelésével is történhet, a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat csak a gazdasági szervezet végezheti, ha a költségvetési szervnek nincs gazdasági szervezete, az irányító szerv kijelöl egy gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok kezelő szerve a gazdálkodással, könyvvezetéssel, adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével, vagy ezekkel a feladatokkal külön megbízott más szervezeti egységével látja el,

a gazdasági vezető képesítési követelményei rögzítettek, felmentés bizonyos esetben adható, ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a gazdasági vezetőnek a szervezeti egységek vezetőit irányító, ennek hiányában az SZMSZ-ben megjelölt személyt kell tekinteni, a gazdasági vezetőre vonatkozó előírásokat a központi, fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok kezelő szerveinél a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire is alkalmazni kell, a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre megállapított képesítési követelmények a kötelezettségvállalások ellenjegyzőire is vonatkoznak.

III. A központi költségvetési szervek tervezése

Költségvetési tervezés központi körben költségvetési irányelvek, tervezési körirat, a fejezetet irányító szerv meghatározza a költségvetési javaslatok összeállításához szükséges tartalmi és eljárási követelményeket, a költségvetési szervek költségvetési javaslata (alapelőirányzat, előirányzati többlet, az előzetes éves költségvetés tervezete), többlet előterjesztésének feltétele, tájékoztatás a kiadásokat/bevételeket befolyásolható intézkedésekről, a fejezetet irányító szerv felülvizsgálja a javaslatokat, a fejezeti költségvetési javaslatot a PM-el előzetesen egyezteti, a költségvetési szervekkel véglegezi, dönt az előterjesztett többletigény teljesíthetőségéről, a nem ellátható feladatról (nem teljesíthető eredményről), a költségvetési szerv a költségvetési törvényjavaslat OGY elé történő beterjesztését követő 45 napon belül véglegesíti az éves költségvetés tervezetét.

A költségvetési szerv éves költségvetése az Áht.-ban meghatározott tartalommal készül (pénzügyi, személyi és tárgyi feltételek, tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzői, megvalósítási terv, teljesítményterv), pénzügyi feltételek, források meghaladhatják a kincstári, elemi költségvetés előirányzatait (pl. maradvány igénybevétele), formáját az Ámr. egyelőre nem rögzíti, elkészítéséhez jogszabály, illetve az irányító szerv további tartalmi elemeket határozhat meg, az irányító szerv formai ellenőrzést követően jóváhagyja vagy érdemben felülvizsgálja attól függően, hogy mennyiben tér el az előzetesen elkészített tervektől, jóváhagyás határideje: február 20. bizonyos esetekben év közben módosítani kell (módosítani lehet), ezeket a részeket csak 2011-től kell alkalmazni.

IV. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés

Kötelezettségvállalás a kötelezettségvállalás dokumentuma fogalom megszűnt, minden dokumentumot elismer az Ámr., ami a jogszabály szerinti fizetési kötelezettséget testesít meg, a kötelezettségvállalás fogalma csak a kiadásokra értelmezhető, a bevételek esetén a bevételek előírása történik, a kötelezettségvállalásra jogosult személy: főszabály: a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban megbízott, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, kivételek, illetve értelmező (kiegészítő) szabályok az Országgyűlés által megválasztott személyek , uniós forrásból finanszírozott normatív jellegű (mérlegelést nem igénylő) támogatások esetén, nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás:

a kis összegű kötelezettségvállalások (100 000 forint), ha a fizetési kötelezettség jogosultsági feltételeit, összegét (az összeg megállapítás módját), és a felek valamennyi jogát, kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben tagsági viszony, jogerős bírósági, hatósági döntés meghatározza, érvényesítés, utalványozás, nyilvántartás ezekben az esetekben is szükséges. több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalások: intézményi körben bizonyos esetekben PM-engedély kell, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok felhasználása során bizonyos esetekben nem lehet. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése, az ellenjegyző feladatai, a kötelezettségvállalás értéke a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult személy:

főszabály: a gazdasági vezető, a központi, a fejezeti kezelésű előirányzat, alap gazdálkodási feladatait ellátó szervezeti egység vezetője, vagy az általuk írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, kivételek a főszabály alól a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, a jogi személyiségű szervezeti egység, az uniós közreműködő szervezetek esetén, ellenjegyző feladatai, kötelességei változatlanok, a kötelezettségvállalást követően nyilvántartásba kell venni (ideértve a következő éveket determináló összegeket is) és kiemelt előirányzati szinten az adott évet terhelő részt le kell kötni, a kötelezettségvállalás-nyilvántartás tartalma rögzített, a kötelezettségvállalás értéke meghatározásának elvei, módja: főszabály: számba kell venni valamennyi fizetési kötelezettséget akkor is, ha azok bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ,

ha a kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg, a körülményeknek és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján a reális legmagasabb összegű fizetési kötelezettséget kell feltételezni, ha a közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és a kötelezettségvállalás határozatlan időre jön létre, a kötelezettségvállalás értéke megegyezik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével (48 hónap), egyéb határozatlan időre vállalt kötelezettségnél az értékét a tárgyévben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni, a szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata: a tárgyév előirányzatainak (és - ha ismert - az azt követő évek keretszámainak) összevetése az addig vállalt (vállalni tervezett) kötelezettségekkel,

Szakmai teljesítés igazolása a kötelezettségvállalás – a Kbt. 48. §-ának (3) bek. szerinti eset és az uniós forrásból utófinanszírozással biztosított támogatások kivételével – tiltott, ha a tárgyévben, valamint az azt követő években a szükséges fedezet nem áll rendelkezésre, ha előzetes írásos kötelezettségvállalás nem szükséges, az ellenjegyzést, fedezetvizsgálatot sem kell végrehajtani, a szabad előirányzatokat a kifizetéskor kell csökkenteni és nyilvántartásba venni. Szakmai teljesítés igazolása a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, az ellenszolgáltatás teljesítését igazolja, csak a kiadások esetén kötelező, a bevételek esetén lehetőség, nem szükséges, ha a kiadás teljesítéséhez kizárólag az érvényesítő feladatainál megjelölt szempontokat kell vizsgálni,

Utalványozás, érvényesítés, az utalvány ellenjegyzése az arra jogosultakat – az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan – a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki, uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható. Utalványozás, érvényesítés, az utalvány ellenjegyzése az érvényesítő által vizsgálandó körülmények: az összegszerűség és a fedezet meglétén felül az Áht., az Ámr., a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak, továbbá a belső szabályzatokban foglaltak megtartása, érvényesítés nem tagadható meg az ellenjegyzőhöz hasonlóan, az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére az ellenjegyzők kijelölésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, uniós támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható,

Összeférhetetlenség, nyilvántartás utalványozásra az érvényesített okmány alapján a kötelezettségvállalók kijelölésére vonatkozó szabályok szerint kijelölt személy jogosult, utalványozás történhet külön írásbeli rendelkezésként, vagy rövidített utalványon készpénzes fizetési mód esetén, nem kell külön utalványozni a pénzügyi szolgáltatások kiadásait, az uniós forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését, az utalvány ellenjegyzésére az ellenjegyzésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Összeférhetetlenség, nyilvántartás eddigi szabályokkal megegyező előírások, a jogosult személyekről és aláírás-mintájukról naprakész nyilvántartást kell vezetni belső szabályzatban foglaltak szerint.

V. A költségvetési szervek gazdálkodása

A visszterhes szerződések tartalmi követelményei a szerződések tartalmi elemei lényegében változatlanok, „új” követelmény az ellenjegyző neve és keltezéssel ellátott aláírása, a külső személyi juttatások előirányzata, a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel terhére kötött szerződés megkötésének feltételei (jogszabály nem zárja ki, jogszabályban, alapító okiratában, SZMSZ-ben meghatározott szakmai alap- és kiegészítő feladatai ellátásához feltétlenül szükséges, megfelelő személyt nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó), A személyi juttatási előirányzat és a létszám Áht. és Ámr. szabályait együtt kell olvasni, a személyi juttatások, létszám tartalmának, az azon belül tervezendő tételek (jutalom) meghatározása,

a személyi juttatások előirányzattal kapcsolatos szabályok:, a rendszeres személyi juttatáson a tárgyév február 1-jén foglalkoztatottak illetményét kell megtervezni, kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás nem irányulhat a növelésükre, kivéve: vállalkozó közintézet és közüzem, vagy annak forrása a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel eredeti előirányzata, a személyi juttatások a bevételi többlettel a közvetett és közvetlen kiadások levonása után növelhetőek, a többletfeladatok kiadásai céljára (közhatalmi többletbevétel esetén az irányító szervnek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete szerint), jutalommal kapcsolatos szabályok: a Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szervnél jutalmazási előirányzatot kell tervezni, céljuttatás tervezhető,

a Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szervnél a jutalom tervezett előirányzata nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások 12%-át (céljuttatásoknál a 10%-át) , egyéb közhatalmi költségvetési szervnél az irányító szerv által meghatározott mértéket, közintézménynél és közintézetnél a 8%-át, központi közintézménynél, közintézetnél a jutalmazásra kifizethető együttes összeg (kivéve az eredményt, illetve eredménytartalék felhasználását) nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások 15%-át, állományába tartozó személy részére nem munkaköri feladatra kifizetett díjazás feltétele. A közbeszerzési eljárások fedezetének biztosítása kapcsolat az éves költségvetéssel: a beszerzés megtervezett feladatot szolgál, a tervezett beszerzések értéke nem tér el,

a fedezet hiányában történő beszerzés megkezdését engedélyező kormány-előterjesztés tartalmi elemei (szükségesség, fedezet-hiány okai, közbeszerzési dokumentáció lényeges dokumentumai), a Kormány engedélye esetén: egyszer indítványozható a korábbi döntés módosítása, a szerződés megkötéséről az irányító szervet tájékoztatni kell, ha a szerződés értéke nem éri el a jóváhagyott összeget, a keretet módosítani kell, a fedezet biztosítása a szerződés megkötését követően. Az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodásának sajátos szabályai a személyi juttatásokat és a járulékokat minden esetben, más előirányzatokat a munkamegosztási megállapodástól függően tartalmazhat a költségvetési kerete,

a pénzügyi-gazdasági feladatait ellátó költségvetési szerv költségvetésében elkülöníthetőek olyan előirányzatok, amelyeket a hozzá kijelölt költségvetési szerv érdekében használ fel, ezek felhasználásáért az önállóan működő költségvetési szerv közvetetten felel. A közintézet, vállalkozó közintézet, közüzem gazdálkodásának sajátos szabályai a likviditási kölcsön igénylésének feltételei: a fejezetet irányító szerven keresztül nyújtható be, az igény benyújtásának feltételei (nincs lejárt tartozás, előre nem látható körülmények miatt államháztartáson kívüliek számára 60 napon belül teljesítendő fizetési kötelezettségeit nem lesz képes teljesíteni, a keret-előrehozás nem megoldás, a visszafizetés biztosított, korábbi kölcsönét visszafizette),

kincstári bírálat 15 nap, értesítés (3 munkanap), megállapodás megkötése (30 munkanap), az igényeltnél alacsonyabb összegű vagy rövidebb futamidejű kölcsön nyújtásában is megállapodhatnak, a kölcsön futamideje (max. 10 hónap, dec. 15.), kamat és késedelmi kamat fizetési kötelezettség, kölcsön visszafizetésének módja, értékpapír vásárlás a központi költségvetési szerveknél: a vásárlás forrása (költségekkel korrigált államháztartáson kívüli közszolgáltatási bevétel), nyilvántartási szabály, értékpapír vásárlás további feltételei (nincs lejárt tartozása, a fennmaradó pénzeszközökből képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni, a fennmaradó pénzeszközök biztosítják az előre nem látott kötelezettségek teljesítését, a vállalkozó közintézet a tartalékképzési kötelezettségének eleget tett),

saját gazdálkodó szervezetnek visszatérítendő támogatás nyújtása: a támogatás forrása a költségekkel korrigált államháztartáson belülről és kívülről származó közszolgáltatási bevétel lehet, a támogatás nyújtásának feltételei a költségvetési szerv (hasonló az ép. vásárláshoz) és a gazdálkodó szervezet (nincs megszüntetés alatt, képes a visszafizetésre, korábbi támogatást visszafizette) esetén, írásos szerződés alapján nyújtható, a szerződés tartalma (cél, ellenőrzés, visszafizetés módja és időpontja, biztosítékok), a visszatérítést 6 hónapon belül meg kell kezdeni és 1 éven belül be kell fejezni, a támogatás visszaköveteléséről nem lehet lemondani, vissza nem térítendő támogatássá nem alakítható át.

AZ EURÓ GYORS BEVEZETÉSE Miért jó? Miért rossz? A bevezetésig erőteljesen le kell szorítani az inflációt, és szigorú költségvetési politikát kell folytatni, illetve biztosítani kell a forint árfo- lyamának viszonylagos stabilitását Az euró bevezetésével megszűnik az árfolyamkockázat, a befektetők számára kiszámíthatóbb lesz a gaz- dasági környezet, ami 2008-tól új lendületet adhat a gazdasági növekedésnek A gazdaságpolitikát az infláció és az államháztartás csökkenté- sének kényszere határozza meg az euró bevezetéséig, akár a gazdasági növekedés rovására is A Kormány kevesebbet költhet a gazdaság felzárkóztatására, a költségvetési forrásokra szoruló ágazatok finanszírozására, az élet- színvonal javítására, az elmaradt társadalmi csoportok támogatására

AZ EURÓ LASSÚBB BEVEZETÉSE Miért jó? Miért rossz? Nagyobb a gazdaságpolitika mozgástere az euró bevezetéséig - költségvetési, kamat és árfolyam-politika rugalmasabban igazodhat a gazdaság és a társadalom igényeihez Több idő jut a makrogazdasági kritériumok teljesítésére, a bevezetés negatív hatásainak megelőzésére Tovább fennmarad az árfolyam kockázat az itt befektető külföldiek, illetve az Európai Unióval keres-kedő hazai vállalatok számára Az euró bevezetése várhatóan újabb lökést ad a gazdasági növekedés- nek, ami így később következik be.

a közpénz A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz. A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Sok sikert kívánok az ÉLETHEZ!