A nem pénzbeli vagyoni hozzájáruláskor A Saját tőke vizsgálata ©Lukács Jegyzett tőke Egyezőség a Cégbírósági bejegyzéssel (szerződésminta: 1 mó -15 munkanap – 90 napon belül beszámoló: nem kell, ha tevékenységét megkezdte, fordulónapig bejegyezték) Tulajdonosi szerkezet és következményei (cég, természetes személy, külföldi, szavazat, osztalék, részvényutalvány, ideiglenes részvény, törzs (50%), elsőbbségi, dolgozói (15%), kamatozó, visszaváltható (10%)) Minimum és összetétel vizsgálat (0,5-5-20 MFt, Ft, deviza, apport: áfa, szja) A nem pénzbeli vagyoni hozzájáruláskor ellenőriznie kell nem kell ellenőrizni fizika létezését, forgalomképességét, műszaki állapotát, működőképességét, jövőbeni hasznosságát a könyvvizsgáló függetlenségét az rt.-n kívüli bevitel értékét az alulértékelés adóvonzatát őző

Cégalapítás (könyvelés az előtársaságban) ©Lukács Cégalapítás (könyvelés az előtársaságban) 4.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4.Jegyzett tőke 5/6/7. Költségek 3.Pénzeszközök 20 000 4) 20 000 Cégbírósági bejegyzés 5 000 1) 5 000 Pénzbeli hozzájárulás I. 3) 500 Alapítás költségei Ázsió - TT Ha túlfizetés lenne 1/3.Eszközök Elengedi – RB (illeték!) 10 000 2) 10 000 Nem pénzbeli hozzájárulás (apport) Visszakéri - ERLK (devizás is forintos) E. 5 000 E. Előtársasági beszámoló egy oszlopos!!!

Cégalapítás ©Lukács 3 000 000/25% 500 000 – 200 000 500 000 – 300 000 3 750 000 * 25% Megnevezés Egyszemé-lyes kft. N e m e g y s z e m é l y e s kft. nyrt. zrt. Jegyzett tőke 500 000 20 000 000 5 000 000 - pénzbeli hozzájárulás 300 000 - apport 200 000 1 250 000 A bejegyzési kérelem Cégbírósághoz történő benyújtásáig az alapítóknak a társaság rendelkezésére kell bocsátania: Pénzbefizetés 3 000 000 Apport átadás 8 000 000 300 000 3 750 000 12 000 000 200 000 8 000 000 min. 100 000 150 000 937 500 100%-ot 200 000 1 250 000 300 000 * 50% 200 000 < 500 000 * 50% 1 250 000 = 5 000 000 * 25%

KRITIKUS SAJÁT TŐKE ÉRTÉKEK ©Lukács Ha két éven át az ST  minimális JT (Ha ez a 2. év beszámo-lójának elfogadását követő 3. hónap után is fennáll, akkor 60 napon belül át kell alakulnia, vagy meg kell szűnnie. Fővárosi itélőtábla) ST  JT/2 (kft.) ST  2/3*JT vagy ST < minimális JT (rt.) Ha ez tudomásá-ra jut az ügyvezetőnek (igazgatóságnak), akkor a taggyűlést (közgyűlést) haladékta-lanul (8 napon belül) össze kell hívni a szükséges intézkedések 3 hónapon belül történő megtétele, végrehajtása végett: fizetésképtelenség, hitelezői érdekvédelem a) pótbefizetés (forintban, árfolyamkockázat bevállalása nélkül) b) tőkeemelés ázsióval c) tőkeleszállítás tőketartalékba, eredménytartalékba (rt. esetében ez kötelező, ha az ST<2/3*JT a közgyűlést követő 3. hónap után is változatlanul fennáll) d) más társasággá történő átalakulás e) jogutód nélküli megszüntetés f) a befektetett eszközök meghatározott körének piaci értékre történő felértékelése

TŐKEEMELÉS módjai ©Lukács Pénzzel és/vagy apporttal Külső forrás a régi vagy új befektetőtől. Kötelezettségből is lehet jegyzett tőke! Új részvények az nyrt.-nél csak pénzért hozható forgalomba és névérték fölötti kibocsátásnál a jegyzéskor ki is kell fizetni. Jegyzett tőkén felüli vagyon terhére belső forrásból, ha biztosított a tőkeemelés fedezete (TT, ET, LT) Tőkeemelést követően is az ST ≥ JT! (A fedezett meglétét 6 hónapnál nem régebbi beszámolóval vagy közbenső mérleggel kell igazolni.) Nem jár szja-val és maradnak a korábbi tulajdoni arányok. Dolgozói részvény forgalomba hozatalával Ingyenesnél és kedvezményesnél. Fedezetigazolás szükséges! Feltételes alaptőke emelés átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával

TŐKEEMELÉS FELTÉTELEI ©Lukács Csak akkor, ha már nincs tartozás a Jegyzett tőkére (ha valamennyi korábbi vagyoni hozzájárulást már teljesítették). Adómentes; fedezet vizsgálat Az új törzsbetét legkisebb összege nem lehet kisebb 100 eFt-nál és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Következményei Ha a fordulónapig nem jegyzik be a tőkeemelést, akkor a Jegyzett, de … egyenlegét át kell vezetni a Rövid lejáratú kötelezettségek közé. Osztalékra a tulajdonos csak a teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosult.

Nem pénzbeli hozzájárulás Egy 50 000 eFt-os tőkeemelés könyvelése, amelyből 20 000 eFt meglévő eredménytartalékból 30 000 eFt anyagapport 10% ázsióval ©Lukács 4.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4.Jegyzett tőke E. 20 000 3a) Cgb. bej. 2. Anyagok 30 000 20 000 33 000 2) 33 000 Nem pénzbeli hozzájárulás (apport) 4b) Cgb. bej. 33 000 4.Tőketartalék 3b) Ázsió 3 000 4.Eredménytartalék 4.Lekötött tartalék 20 000 E. 20 000 4a) Feloldás 20 000 20 000 20 000 20 000 1) Lekötés

Tőkeleszállítás ©Lukács Nem szállítható le a minimumok alá, kivéve a feltételes tőkeleszállítást, amikor egyidejűleg a jegyzett tőke felemelésről is döntöttek. Pl. Jegyzett tőke 20 mFt, Eredménytartalék – 5 mFt, feltételes tőkeleszállítás 5mFt + tőkeemelés 5 mFt Válasz: 20% helyett 25%-os lesz a tulajdoni arány! Nyomdai úton előállított részvények esetén a tőkeleszállítás lehetséges módjai: részvénycsere, lebélyegzés vagy a részvények számának csökkentése. Tőkeleszállítás menete: közgyűlési határozat, 2*30 napos közzététel, bejegyzés, kifizetés (vagy elengedés), tájékoztatás Jegyzett tőke változásának bizonylatai: létesítő okirat, módosítása, közgyűlési határozat, pénzbefizetés igazolása. Dátuma: cégbejegyzés, határozat kelte, pénzeszköz átvétele

VISSZAVÁSÁROLT TULAJDONI RÉSZESEDÉS NÉVÉRTÉKEN ©Lukács Jegyzett tőkén felüli vagyonból vásárolhatja vissza, ha nem egyszemélyes és csak azokat, amelyek teljes összegét már befizették, teljesítették. rt.-nél nincs maximum (3 éven belül el kell idegeníteni, ha átalakulással, bírósági eljárással, 1 évig ha nem törvényesen jutott hozzá) kft.-nél nincs sem mennyiségi, sem időkorlát (1 éven belül és túl is elidegenítheti, bevonhatja) Lekötött tartalékkal jár! Nincs szavazati jog és osztalék. Vizsgálandó, hogy van-e rá fedezet (6 hónapon belüli adatok) Jegyzett tőke 500 Tőketartalék 300 Eredménytartalék - 200 SAJÁT TŐKE 600 Van fedezet, de osztalékfizetésről sem határozhatna, ezért tilos!

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke ©Lukács Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Le nem járt, lejárt Ázsiót is át kell vezetni, át nem adott apport Fordulónapig be nem jegyzett tőkeemelés átsorolása Tőketartalék vizsgálata Ázsió, ill. alapítói túlfizetések, ha … Fel nem osztható szövetkezeti vagyon – LT Jogszabály alapján átvett – ha feltételhez kötött LT Veszteség miatt negatív ET ellentételezésére felh. Eredménytartalék vizsgálata őző Elhatárolt veszteségek vizsgálata (3+5 év, nincs sorrend) Pótbefizetések leányvállalatokba Önellenőrzés, adóellenőrzés hatásai Tárgyévi adózott eredmény kiegészítése osztalékra SPECIÁLIS CÉGHELYZETEK: ÁTTÉRÉS, ÁTALAKULÁS

8. Rendkívüli ráfordítás ©Lukács Tőkekivonással együtt járó jegyzett tőke leszállítás az „A” Kft-ben Fizetett ellenérték: a) 4 000; b) 3 000; c) 5 000 4. Kötelezettségek 4.Jegyzett tőke 2 000 E. 10 000 3. Pénzeszközök a) 4 000 E. 4. Tőketartalék b1) 3 000 4 000 E. 2 000 400 c1) 5 000 4.Eredménytartalék E. 8 000 1 600 9.Rendkívüli bev. 8. Rendkívüli ráfordítás b2) 1 000 c2) 1 000

Tőkekivonás, ha az eredménytartalék negatív ©Lukács Tőkekivonás, ha az eredménytartalék negatív 4. Kötelezettségek 4.Jegyzett tőke 6 000 E. E. 10 000 800 1) 1 200 4. Tőketartalék 0) 400 E. 2 000 4.Eredménytartalék E. 6 000 6 000

Eredménytartalékból kell lekötni: Tőketartalékból kell lekötni: ©Lukács a fel nem osztható szövetkezeti vagyont, a feltételes tőke- tartalékot és a saját elhatározásból lekötést Eredménytartalékból kell lekötni: a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek, visszavált- ható részvények visszavásárlási (megszerzési) értéke átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adó!!! az alapítás-átszervezés aktivált értékéből és a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget, a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés a beruházási célú devizahitelek és devizakötvény- kibocsátások nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett egyéb céltartalék különbözete saját elhatározás vagy külön jogszabály alapján lekötött eredménytartalék. Pl. tőkeemelés, kivonás, Fejlesztési tart.

Értékelési tartalék vizsgálata ©Lukács Értékelési tartalék vizsgálata 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Képzés köre, indokai, módszerei, időpontja Következetesség Eredményre gyakorolt hatása nem lehet (écs, eladás, kivezetés, osztalékfizetési alap számítás) 2. Valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény vizsgálata Költség, ráfordítás, hozam számlák zárása őző Adóalapkorrekciók Eredménytartalék igénybevétel Maximális osztalék Nyitás utáni rendező tételek

Mérleg szerinti eredmény elszámolása – összköltség eljárás ©Lukács Mérleg szerinti eredmény elszámolása – összköltség eljárás 5.Költségnemek 8.Ráfordítások 59.Technikai számla E. 2) Költségnem számlák év végi átvezetése 8.Eredményt terhelő adók 3.Pénzeszközök 4.Társasági adó elsz. E. 1) Társasági adó előleg fizetések 3) Társasági adó elsz.

Mérleg szerinti eredmény elszámolása – összköltség eljárás ©Lukács 8.Ráfordítások 9.Bevételek 4.Adózott eredmény E. E. Bevételek zárása Ráfordítások zárása 5.Aktivált saját teljesítmények E. AST-k zárása 4.Kötelezettségek 4.Eredménytartalék E. Osztalék Osztalékra igénybevétel 4.Mérleg szerinti eredmény Nyereség Veszteség Nyitás után

6-os, 7-es számlák zárása – Forgalmi költség eljárás esetén ©Lukács 7.SEE,STK elsz. szla 7.Költség-viselők 1.Tárgyie., Immat. E. 2a) 6.Ktghely átvezetési szla 8.Értékesítés közvetlen ktgei 6.Költség-helyek 2.Készt., félkészt. 2b) 3) E. 1a) 1b) 2.Befetlen termelés 2c) 2d) 8.Értékesítés közvetett ktgei 1c)

Osztalékfizetési korlát a saját tőke védelmében ©Lukács Osztalékfizetési korlát a saját tőke védelmében 1. Az osztalékfizetés forrása + Tárgy évi pozitív adózott eredmény - Tárgyévi negatív adózott eredmény + Korábbi években képződött pozitív eredménytartalék 2. Az osztalékfizetést követően Korrigált saját tőke Jegyzett tőke Korrigált „saját tőke” tartalma Saját tőke (mérleg szerint) - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék ≥ MO = AE + ET – JD + TT, de MO  (AE + ET) vagy MO = STOE – LT – ÉT , de MO  (AE + ET)

Osztalékfizetési korlát vizsgálata ©Lukács Megnevezés „A” „B” „C” „D” „E” „F” „G” Jegyzett tőke 50 000 50 000 Jegyzett, de … 5 000 Tőketartalék 3 000 6 000 Eredménytartalék 1 000 – 8 000 15 000 4 000 Lekötött tartalék 10 000 Értékh. értékelési tartaléka 20 000 20 000 Tárgyévi adózott eredmény 9 000 12 000 – 3 000 – 6 000 Saját tőke osztalékfizetés előtt 85 000 90 000 62 000 79 000 82 000 Megnevezés „A” „B” „C” „D” „E” „F” „G” 1. Adózott eredmény (ha pozitív) 2. Adózott eredmény (ha negatív) 3. Eredménytartalék (ha pozitív) 4. Összes forrás 5. Eredménytartalék (ha negatív) 6. Jegyzett, de … (–) 7. Tőketartalék (+) 8. Összes forrás csökkentő 9.Kifizethető (4+8), ha a 8. negatív 6 000 9 000 12 000 - - - - - - - - 3 000 - 3 000 - 6 000 1 000 - 15 000 4 000 4 000 4 000 7 000 9 000 12 000 15 000 1 000 1 000 - 2 000 - - - 8 000 - - - - - 5 000 - 5 000 - 5 000 - 5 000 - 5 000 - 5 000 - 5 000 3 000 6 000 3 000 3 000 6 000 6 000 - 2 000 -10 000 - 5 000 - 2 000 5 000 9 000 2 000 10 000 1 000

Konzultációs kérdések ©Lukács Konzultációs kérdések 1. Egy társaság tulajdonosai magánszemélyek. A társaság jegyzett tőkéjét szeretnék felemelni az eredménytartalék terhére. A társaság jegyzett tőkéje 800 eFt, mely az eredménytartalékból 7200 eFt-tal egészül ki az emelés során. Az szja tv. szerint ez az emelés nem számít bevételnek a magánszemély tagoknál. Kérdéseim a következők: A jegyzett tőke leszállítása esetén keletkezik-e árfolyamnyereség a tulajdonosoknál? Ha a megemelt 8 000 eFt-os tőkét 7 200 eFt-ra szállítják le, akkor a 800 eFt, mint eredetileg adózott jövedelemből betett tőke kivehető-e adómentesen, vagy csak a 800/8000 azaz 10%-a, mint " ....a megszerzésre fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos része..." (szja tv.68.§ (2) bekezdés) és a 90% után meg kell fizetni a személyi jövedelemadót? Nem lehet adómentesen kivonni a fenti esetben a tőkét, hanem csak arányosan, mert a tőkeleszállítás egységesen érinti a tagokat. Vagyis a 90% után a cégnek le kell vonnia az szja-t a magánszemélytől (és az eho-t is!).

Konzultációs kérdések ©Lukács Konzultációs kérdések Kérdés b) Mely nyomtatványon kell megtenni az szja tv. 77/A § (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást? A 08-as nyomtatványon. Egyébként az Szja tv. 77/A. § (4) bekezdésében én nem találtam külön adatszolgáltatási kötelezettséget. 77/A. § (4) A (3) bekezdés b) pontjában említett adófizetési kötelezettséget a következők szerint kell meghatározni: a) A magánszemély évenkénti bontásban meghatározza a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem után az e törvény kifizetéskor hatályos 74. §-ának (1) bekezdése szerinti adót, majd az egyes adóévekre vonatkozóan megállapított összeg után meghatározza az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával az adott adóévet követő év május 21. napjától a szerződés megszűnése napjáig felszámított késedelmi pótlékot. b) Az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét meg kell szorozni a szerződésből nem teljesült időtartam egész hónapjainak száma és a 36 hónap két tizedesjegyre kiszámított hányadosával.

Konzultációs kérdések ©Lukács Konzultációs kérdések Kérdés c) Kötelező-e a saját tőke könyvvizsgálata, ill. közbenső mérleg készítése és könyvvizsgálata tőkeemeléshez saját tőke terhére, ill. a jegyzett tőke leszállításakor? Közbenső mérleget kell készíteni az ST ≥ JT meglétének igazolása miatt: - osztalékelőleg kifizetésekor (39. § (4) bek.) - saját részvény, üzletrész visszavásárlásakor (39. § (5)) - jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a tőkeemelés (40. § (1) bek.) - dolgozói részvény, üzletrész kibocsátásakor (40. § (2)) A közbenső mérleget csak akkor kell könyvvizsgáltatni, ha kötelező a könyvvizsgálat (21. § (5) bek.)

Konzultációs kérdések ©Lukács Konzultációs kérdések 2. Fizethető-e osztalék devizában belföldi természetes vagy jogi személynek? Igen. Alapvetően abban kell fizetni, amiben a tartozás fenn áll (Ptk. 231. §). De lehetséges bármilyen más megállapodás is (célszerű írásos, melyben még az átszámítási árfolyamot rögzítik). 3. Kimutatható-e a tárgyévi mérlegben az a tőkeemelés, amelyről a közgyűlés 20X1. XII. 15-én határozott, de a Cégbíróság a tőkeemelést 20X2. I. 12-án jegyezte be. Csak a következő évben, a cégbírósági bejegyzéskor lehet elszámolni a tőkeemelést. A tőke felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. (Szt. 35. § (4) bek.) (Ha a tőke- vagy eredménytartalékkal szemben történik a tőkeemelés, akkor az arról hozott határozat napján lekötött tartalékot is képezni kell.)

Konzultációs kérdések ©Lukács Konzultációs kérdések 4. Kötelezettségként kell-e kimutatni a leányvállalatunk veszteségének fedezetére megszavazott, de még át nem utalt pótbefizetést? A még ki nem fizetett pótbefizetés nem kötelezettség, hanem a döntés napján le kell kötni, azaz lekötött tartalék. 5. Lehet-e több pótbefizetést eszközölni, mint amennyi a keletkezett veszteség? Nem.

Konzultációs kérdések ©Lukács Konzultációs kérdések 6. Lehet-e önrevízióval fejlesztési tartalékot képezni, illetve a le nem könyvelt fejlesztési tartalékot önellenőrzés keretében korrigálni? A fejlesztési tartalék képzése lehetőség. Elmaradása visszafordíthatatlan, önrevízióval nem lehetséges. (Mint ahogy az adóbevallásban elmaradt veszteség- vagy árfolyamnyereség elhatárolást sem.) Ha a fejlesztési tartalék képzését nem könyvelték a lekötött tartalékba, akkor a társasági adó bevallásban jogtalanul állították be a fejlesztési tartalék-kedvezményt, és ezt kell korrigálni önrevízióval, nem pedig a beszámolót. (Ha azonban az adóellenőrzés növelné az adóalapot, és a cég a 25%-os maximálisan képezhető mellett döntött, akkor növelhető a fejlesztési tartalék az adózott eredmény 25%-áig.)

7. Megfelel-e a következetesség elvének és az Szt. előírásainak, ha a) a vállalkozás tulajdonát képező tíz ingatlanából csak az egyik esetében alkalmazza a piaci értékelést, és képez rá értékhelyesbítés értékelési tartalékát; Igen, ha nem egymás melletti, azonos értékű ingatlanokról van szó, hanem azok különböző helyen (településen) találhatók. b) nem értékeli fel minden évben a szóban forgó ingatlant; Minden évben értékelni kell, de ha nem jelentős az eltérés, akkor nem kell módosítani az értékelési tartalékot. c) ugyanannyi értékhelyesbítés korrekciót számol el, mint amennyi a tárgyévi terv szerinti értékcsökkenés; Ez nem lehet az értékelési tartalék számításának módszere. d) az ingatlan piaci értéke emelkedik ugyan, ennek ellenére egyik évről a másikra feloldja (megszünteti) az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot? Bármikor abbahagyhatja a piaci értékelést.