Társadalmi állapotrajzok konferencia Az előadás címe: Értékek – bizalom A fogyatékossággal élők társadalmi értékrendje Laki Ildikó tudományos munkatárs (MTA Szociológiai Kutatóintézet) MTA Jakobinus terem 2009.11.19.

Az előadás tartalma: A fogyatékosság paradigmái „Értékrend és a fogyatékosság” A bizalom kérdésköre…

Mottó „Sosem tudhatod milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel eredményük sem lesz.” (Mahatma Gandhi)

1. A fogyatékosság paradigmái és modelljei A fogyatékosság mindig csak az adott történelmi környezetben értelmezhető. A paradigmáknak éppen ezért van kiemelt jelentősége. Bleidick(1976) által felállított paradigmák a legismertebbek a fogyatékossággal összefüggésben. (4 konkurens paradigma kialakítása) – a német területen:

a fogyatékosság… a fogyatékosság mint… paradigma 1. egy orvosilag meghatározható tényállás orvosi és individuális kategória személyorientált 2. a társadalmi elvárások felértékelése a társadalmi reakciók címkéje és eredménye interakciós 3. az iskolai és szakmai teljesítménydifferenciálás rendszerterméke az iskolai és szakmai szelekció rendszerkövetkezménye és eredménye rendszerelméleti 4. a társadalom által előidézett jelenség a kapitalista társadalmi rend terméke társadalomelméleti

Az angol területen Pfeiffer (2001) nyolc paradigmát állított össze: Stigmatizáció és társadalmi konstrukció (Goffman – 1975) Hátrányos megkülönbözetés Orvosi károsodás Elnyomott kisebbség Kontrollvesztés Társadalmi és politikai konstrukció Folytonosság Emberi sokféleség

Modellek A leggyakoribb tagolás a személyorientált cselekvési modell és a (társadalmi) politikai modell. Bickenbach három modellt alakít ki a biogyógyászati, gazdasági és társadalmi-politikai. A társadalmi –politikai modell innovatívabb és összetettebb. Ebben a modellben sok elképzelés halmozódik fel, amely két fő forrásból táplálkozik: a szociológia és a szociálpszichológa.

„Értékrend és a fogyatékosság” A fogyatékosság nem csak egyszerűen tény és állapot, hanem sajátos társadalmi viszony. Mit jelent mindez? A fogyatékosok élethelyzetét és társadalmi integrálódási lehetőségét egyértelműen meghatározza, hogy milyen a fogyatékos viszonya a környezetével.

A fogyatékosszerepnek vannak olyan elemei, amelyek minden kisebbségi csoportot jellemeznek, amelyek minden típusú és súlyossági fokú fogyatékosság esetében jelen vannak, és egyes típusok és súlyossági fokok esetében a fogyatékosok társadalmán belül is elkülönülő fogyatékosszerepeket hoznak létre…

A másság élménye ugyanakkor nagymértékben abból adódik, hogy a társadalmi intézmények és a társadalom elemei nem a többségi nem fogyatékos csoportok igényeinek vannak kialakítva… A többségi világ spontánul rekeszti ki a fogyatékossággal élőket. Mi von mindez maga után?

A fogyatékosok világa zárt világ, a valamiből való kizártság világa. Helyzetük és tetteik, illetve a tetteink is ebben a kapcsolatrendszerben értelmeződnek. Ugyanakkor a fogyatékossággal élők zárt szubkultúrát is alkotnak, éppen ezért az integráció gyakran „terhet” jelent a számukra.

Az elnevezés problémája… A másmilyen vagyok dilemmája… Ennek megnyilvánulási formái: Az élet mikroelemeiben, az életmódban és életvitelben is megmutatkozik. A fogyatékos szubkultúrát erősíti az egy csoportba tartozás – a fogyatékos identitás.

Ennél azonban többről van szó. A fogyatékos életének döntő ténye a komplex és teljes társadalmi integrálódás vagy integrálódás képtelenség.

A bizalom kérdésköre…

Köszönöm a figyelmet!