Kartell Készítette: Fischer Bernadett

Tartalom Jelentése, Célja, Módszerei OPEC Szabályok alól való mentesség Hagyományos szóhasználat Közgazdaságtani háttér Szankciók Törvény Engedékenységi politika 

Jelentése, Célja, Módszerei - A kartell konkurens versenytárs vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. - A kartell létrehozásának célja, hogy még több profitot termeljen a vállalat az árak és a piacok mesterséges és versenyellenes szabályozásán keresztül. A kartell megállapodás történhet írásban és szóban is. - Leggyakoribb módszerei az árak szabályozása, az eladandó mennyiség korlátozása, vagy a piac felosztása.

OPEC - Az egyik leghíresebb, ma is nyíltan működő kartell az OPEC - A OPEC az angol Organization of the Petroleum Exporting Countries név rövidítése, magyarul: Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete. 1960-ban alapult meg a szervezet, központja Bécsben van. Évente kétszer ülésezik a döntéshozó szerve, a Konferencia, melynek tagjai a tagországok kormányainak képviselői.

OPEC Tagjai, belépésük dátuma és jelenlegi kvótáik (ezer hordó/nap): Líbia 1962 1 500 Nigéria 1971 2 306 Szaud-Arábia 1960 10 099 Egyesült Arab Emirátusok 1967 2 444 Venezuela 3 223 Indonézia 1962-2008 ---- Gabon 1975-94 Algéria 1969 894 Angola 2007 1 900 EcuadorIrán 1973-92, 2007 520 Irán 1960 4 110 Irak ---- Katar 1961 726 Kuvait 2 247

Szabályok alól való mentesség A kormány öt rendeletben mentesíti különböző piaci szereplők megállapodásait a kartell-tilalom alól, a jogszabályok a legutóbbi Magyar Közlönyben jelentek meg. első rendelet: szakosított megállapodásokat - második rendelet: a múltbeli adatokból - közös adatbázisokat hozhatnak létre harmadik rendelet : gépjármű utópiacot - az alkatrész- és szervizpiacot negyedik rendelet: közös beszerzésre szövetkezett kiskereskedők ötödik rendelet: kormány a kutatás-fejlesztési megállapodás A rendeletek 2011 október 22-én lépnek hatályba.

Hagyományos Szóhasználat - Régebben valamennyi, vállalatok közötti  versenykorlátozó megállapodást kartell megállapodásnak nevezték, így beszéltek például vertikális kartellről is, amikor a termelési lánc különböző szintjein elhelyezkedő - Példa: termelő és kereskedő kötött egymással megállapodást.

Közgazdaságtani Háttér - Kartell: a közgazdaságtan szerint olyan szervezet, mely kettő vagy több, többnyire hasonló piacon tevékenykedő vállalat kartell megállapodásából jön létre - Célja - Ugyanakkor az egyes kartelltagok ösztönözve vannak arra, hogy míg a többi kartelltag visszafogja értékesítését, addig ők 'csaljanak' és kicsit több terméket vigyenek piacra.

Szankciók - Versenyhivatalok: Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága - a kartellekkel szemben hivatalból fellépnek, a kartellező cégekkel szemben - az érintett cég előző évi nettó árbevételének 10%-ig terjedő - bírságot vethetnek ki.

Törvény - A közbeszerzési törvény :61. § (1) bekezdés szerint a versenyeztetési eljárás során elkövetett versenyjogsértéssel öt évnél nem régebben jogerősen bírsággal marasztalt vállalkozás az ajánlati felhívásban kizárható az ajánlattevők illetve a 10% feletti alvállalkozók közül. - Bűntető törvénykönyv:296/B. §- a szerint a közbeszerzési kartellért felelős vállalati tisztviselő öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. - Polgári törvénykönyv:a jogszabályba ütköző szerződéseket, így a kartellszerződéseket a semmiség jogkövetkezményével sújtja. - A kartellben résztvevő cégekkel szemben a kartell által megkárosított cégek, fogyasztók a bíróságon kártérítési pert indíthatnak.

Engedékenységi Politika - Az ún. engedékenységi politika lényege annak a kilátásba helyezése, hogy amennyiben egy érintett részletes beismerő vallomást tesz, mentesülhet a kartellért járó szankciók (bírság, börtönbüntetés, közbeszerzésből való kizárás) alól. A beismeréssel mindenképpen meg kell előznie kartelltársait a vallomással. -  fogyolydilemma mutatja, hogy a fenti lehetőség nem tartható fenn hosszú időn át.

Gazdasági versenyhivatal és Fogyasztóvédelem Készítette: Antal Adrienn

Tartalom GVH Fogalma GVH Tevékenysége Szervezet és eljárás Fogyasztóvédelem fogalma Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok 13

Gazdasági versenyhivatal fogalma A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) központi költségvetési szerv, országos hatáskörrel és illetékességgel: eljár minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe, elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak . A GVH részére feladatot csak törvény írhat elő, a szerv a kormánytól független és az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll . 14

GHV Tevékenysége A GVH azért dolgozik, hogy a piacok jól, vagyis versenyző módon és a fogyasztók hasznára működjenek. Ennek biztosítására verseny felügyeleti eljárásokat folytat versenyt pártol Megvizsgálja, hogy konkrét esetekben történt-e versenyjogsértés: tisztességtelenül befolyásolták-e a fogyasztó döntését, megtévesztették-e a fogyasztót, hogy egy különlegesen jó piaci helyzetben lévő cég visszaélt-e erőfölényével és így megpróbálta-e kiszorítani versenytársait illetve kizsákmányolni vevőit, vagy hogy vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek-e, kartelleztek-e vállalkozások - például megállapodtak-e versenytárs cégek az általuk alkalmazandó üzleti feltételekről, felosztották-e a piacot, közösen határoztak-e meg árat, illetve hogy a kereskedelemben valamely vállalkozás visszaélt-e piaci erejével a beszállítóival szemben. 15

GHV Tevékenysége versenyt pártol A verseny érdekében megpróbálja befolyásolni más állami szervek döntéseit, például a törvénytervezetek előkészítése során, fejleszti a versenykultúrát A versenyre és a versenypolitikával kapcsolatos információkat oszt meg a közvéleménnyel, a vállalkozásokkal, támogatja a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közéletet. 16

Szervezete és eljárása A GVH élén az elnök áll, akinek munkáját két elnökhelyettes: a Versenytanács elnöke illetve a szakmai irodákat irányító elnökhelyettes segíti. Az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, az elnökhelyettesek személyére a GVH elnöke tesz javaslatot a miniszterelnöknek, aki – egyetértése esetén – hat évre szóló kinevezésre tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. 17

Szervezete és eljárása A GVH- hoz érkezett panaszokat, bejelentéseket a szakmai irodák (például Fogyasztóvédelmi Iroda, Kartell Iroda) vizsgálják meg, és amennyiben indokolt, verseny felügyeleti eljárás keretében ők vizsgálják ki. Ebben más szervezeti egységek (Nemzetközi Iroda, Jogi Iroda, Versenypolitikai Iroda, Vezető Közgazdász) is segítik őket. A vizsgálat eredményét összefoglaló vizsgálati jelentés a Versenytanács elé kerül. A Versenytanács független bírói testület - melyet a GVH elnöke sem utasíthat - három illetve ötfős tanácsokban eljárva bírálja el az ügyet, az eljárás alá vont (megvizsgált) vállalkozásokat, szakértőket is bevonva. Döntésében például bírságot vethet ki, eltilthat a kérdéses magatartástól. Döntéseit a Fővárosi Bíróságon, illetve másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán lehet megfellebbezni. 18

Fogyasztóvédelem fogalma A fogyasztó védelme, a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának, valamint vagyoni érdekeinek védelme, a fogyasztó megfelelő tájékoztatása, oktatása, a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése. Cél: a forgalmazók, szolgáltatók, valamint a fogyasztók közötti egyensúlykülönbség kiegyenlítése a fogyasztói jogok érvényesítésének elősegítése útján 19

Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok 1. Törvények A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) nem fogalmazza meg kifejezetten a fogyasztói alapjogokat, a közvetetten tartalmazza a az embert mint fogyasztót védő rendelkezéseket az állampolgárok (fogyasztók) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza 20

Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok 1. Törvények jóhiszeműség, tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás kötelezettsége a fogyasztói szerződések, illetve az általános szerződési feltételek tisztességtelen kikötéseinek megtámadhatósága „Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.” 21

Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok 1. Törvények A Büntető Törvénykönyv – BTK. (1978. évi IV. törvény) Bűncselekmény: az a szándékosan vagy — ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti — gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli Társadalomra veszélyes cselekmény: az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti 22

Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok 1. Törvények nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegése rossz minőségű termék forgalomba hozatala minőség hamis tanúsítása áru hamis megjelölése a fogyasztó megtévesztése árdrágítás vásárlók megkárosítása 23

Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok 1. Törvények A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény Szabálysértés: az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit a törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. 24

Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok 1. Törvények Egyéb törvények: a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25

Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok 1. Törvények A törvény fejezetei a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme a fogyasztók tájékoztatása a fogyasztók oktatása a fogyasztói jogok érvényesítése a fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdek-képviseleti intézményrendszere 26

Köszönjük a figyelmet!