nervus glossopharyngeus Nervus facialis és nervus glossopharyngeus Dr Gallatz Katalin

A nervus facialis magjai: nucleus motorius n. facialis. VMS nucleus salivatorius superior VMÁ nucleus tractus solitarii VSS nucleus tractus spinalis n. trigemini SSÁ A nervus facialis érző ganglionja ganglion geniculi Vegetative (parasympathicus) ganglionjai: ganglion pterygopalatinum ganglion submandibulare

A nervus facialis magjai

A nervus facialist alkotó rostok

Sobotta

A nervus facialis beidegzi: általános somatosensoros meatus acusticus externus viscerosensoros specialis a nyelv elülső 2/3-át (ízérző) rostokkal parasympaticus glandula lacrimalis, gl. sublingualis, rostokkal gl. submandibularis, gl. lingualis ant. glandulae nasales és palatinae visceromotoros special m. stapedius, rostokkal mimikai izmok, m. digastricus hátsó hasa, m. stylohyoideus

A nervus facialis ágai Intracranialis ágak: - n. petrosus major - n. stapedius - chorda tympani - ramus communicans cum plex. tymp.

Extracranialis ágak: - nervus auricularis posterior - ramus communicans cum n. auriculotemp. - ramus digastricus et stylohyoideus - temporofacialis ágcsoport rami temporales rami zygomatici rami buccales - cervicofacialis ágcsoport ramus marginalis mandibulae ramus colli

Peripheriás facialis paresis Az arc egyik felének bénulása. A beteg nem tudja ráncolni a homlokát, szemét nem tudja becsukni és szájának érintett fele nem mozog. Csökken az ízérzés, megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusis jelenik meg (a m. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak). A peripheriás facialis paresis ismert okai: - borreliosis, sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak) - a koponyaalap törése - daganat (általában a paresis lassan rosszabbodik) - a fültőmirigy daganatainak műtéte vagy besugárzása.

Centralis és periferias facialis paresis Duus nyomán Bähr és Frotscher

Centralis facialis paresis - A központi idegrendszer sérülése esetén az ellenoldali szájzug lefiggyed. - Általában egyéb neurológiai tünettel (pl. hemiparesis) együtt jelenik meg. Ismert okok közt szerepel a - szélütés (stroke) - intracerebralis vérzés - agydaganat - agyzúzódás. A beteget neurológus szakorvoshoz kell küldeni.

Centralis és perifériás facialis paresis Duus nyomán Bähr és Frotscher

Nervus glossopharyngeus

A nervus glossopharyngeus magjai: nucleus ambiguus VMS nucleus salivatorius inferior VMA nucleus lateralis ala cinereae VSA nucleus tractus solitarii VSS nucleus tractus spinalis n. trig. . SSA

A nervus glossopharyngeus ganglionjai Érző ganglion superius – a for. jugulareban ganglion inferius – a fossula petrosában Paraszimpatikus ganglion oticum – a fossa infratemporalisban

A nervus glossopharyngeaus beidegzi: somatosensoros általános cavum tympani (plexus tympanicus) rostokkal nyelv hátsó 1/3-a tonsilla palatina viscerosensoros specialis rostokkal papilla circumvallata izlelőbimbói viscerosensoros általános rostokkal garat nyálkahártya sinus caroticus parasympathicus glandula parotis rostokkal visceromotoros specialis garat izmai (felső szakasz) rostokkal m. levator veli palatini

A nervus glossopharyngeus ágai - nervus tympanicus - nervus petrosus minor - rami pharyngei - ramus sinus carotici - ramus tonsillaris - rami linguales

nervus tympanicus (IX.) Plexus tympanicus nervus tympanicus (IX.) ramus communicans n.VII. nervi caroticotympanici (postganglionaris sympathicus rostok a plexus caroticusból)

Plexus pharyngeus - rami pharyngei (IX.) - rami pharyngei (X.) - postganglionaris sympathicus rostok a ganglion cervicale superiusból

Nervus glossopharyngeus neuralgia - A IX. ideg neuralgiája viszonylag ritka megbetegedés és elsősorban időseken fordul elő. - Oka legtöbbször ismeretlen, néha az ideg, vagy annak valamelyik ágának károsodása kimutatható. - Ritkán peritonsillaris tályog (abscessus), oropharyngealis carcinoma váltja ki az erős ingert. - Az ideg ellátási területéhez tartozó képletek, mint a nyelgyök, a torok, az állkapocsszöglet erős, szaggató fájdalma jellemzi. - Ezen területek ingerlése is kiválthatja a fájdalmat. A panaszokhoz erős nyálfolyás társulhat. A fájdalomtól való félelem miatt a betegek nem szívesen beszélnek, esznek, isznak, ami lesoványodáshoz, kiszáradáshoz vezet illetve egyes embereknél a fej kényszertartása is megfigyelhető a fájdalom elkerülése végett.

Köszönöm a figyelmet!