Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

(N)Agy - bajban Agyidegek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "(N)Agy - bajban Agyidegek."— Előadás másolata:

1 (N)Agy - bajban Agyidegek

2 Agytörzs „folyosó az agy felé” Ennél azért több
Számos nucleust tartalmaz, melyek felelősek Agyidegek kontrollja Tudatosság szintje Kisagyi körök Izomtónus Pozitúra Légzés Keringés

3 Metaforikus szerepe „If the brain were a city, then the brainstem would be both the Grand Central Station and Central Power Supply packed into one location.” Következménye: Kis sérülés is érintheti mind a motoros, szenzoros, és neuroregulációs mechanizmusokat egyszerre.

4

5 Ventrális nézet

6 Dorzális nézet

7 Laterális nézet

8 Agyidegek útjáról általánosan
I. – XII. rostrálistól caudálisig távozik az agytörzsből Főként ventrálisan vagy ventrolaterálisan Kivétel: IV. ai, ami dorzális középagy magasságában lép ki Első két agyideg: ahelyett, hogy az agytörzsből bukkanna elő, direkt kapcsolatban van az előaggyal I.ai: nervus olfactorius (bulbus olfactoriusból a tractus olfactoriuson keresztül megy az olfaktoros kéregbe) II. ai: nervus opticus (chiasma opticum, tractus opticus, CGL)

9 És tovább … III. ai: nervus oculomotorius: ventrálisan bukkan fel, PCA és SCA között IV. ai: nervus trochlearis: az egyetlen dorzálisan előtűnő, további egyedisége: amint felbukkan, át is kereszteződik V. ai: nervus trigeminalis: ventrolaterálisan a híd magasságában VI. ai: nervus abducens: ventrálisan, a híd és medulla találkozásánál

10 És tovább … VII. – X. ai: rostrális nyúltvelő és a híd és nyúltvelő találkozása közötti szakaszon bukkannak elő VII.: nervus facialis VIII.: nervus vestibulocochlearis IX.: nervus glossopharyngeus X.: nervus vagus XI. ai: nervus accessorius, a felső cervikális gv-n végigfutó gyököktől laterálisan XII. ai: nervus hypoglossus, ventrálisan medulla magasságában

11 Merre tovább, melyik úton?
I.: rostalemezen keresztül II.: optikus csatornán keresztül (optic canal) III., IV., V1., VI.: felső orbitális fisszúrán keresztül a szemgödörbe III., IV., és VI.: szemmozgás V1. (ophtalmicus): szemkörnyékről és felső arcfélből származó érzetek Arc fennmaradó része: V2. (maxilláris; foramen rotundum) és V3. (mandibuláris; foramen ovale) VII. és VIII.: auditoros csatornán keresztül

12 És … IX., X., XI.: foramen jugulare
XII.: saját foramenjén keresztül a hypoglossális csatornán át a foramen magnummal szemben.

13

14 Összefoglalva …

15 Agyidegek szenzoros és motoros szerveződése
Hasonlóságok a gv-i idegekkel: Szenzoros és motoros szálak Szenzoros idegek nucleusai dorzálisabban, míg motoros idegeik nucleusai ventrálisabban helyezkednek el De: az agyidegek szenzoros és motoros funkciói a nyak és fej anatómiájának köszönhetően specializáltabbak Ahogy az embrió fejlődik, az agyidegek nucleusai a ventrikuláris rendszer szomszédságában helyezkednek el (lásd köv. dia)

16 45 napos Felnőtt medulla

17 Fejlődés A fejlődés során az agyidegek nucleusainak 3 szenzoros és 3 motoros kolumnája fejlődik, mely az agytörzsön keresztül fut egymást félbeszakítva Minden kolumna más szenzoros vagy motoros funkciót segít elő Másik csoportosítások: Általános vs. speciális, szomatikus vs. viszcerális, afferens vs. efferens

18

19 Azaz motoros vs. szenzoros …

20 Szomatikus MOTOROS nucleusok
Középvonal szomszédságában lévő motoros nucleusok: III., IV., VI., XII.-höz Ezek rostjai az agytörzset is középvonal környékén hagyják el Egyrészt a szemkörüli izmokat, másrészt a belső nyelvizmokat idegezik be

21 Viszcerális MOTOROS nucleusok
Nucleusok két élesen elkülöníthető kolumnában Branchiális motoros nucleusok V., VII., IX., X., XI. Fejlődés során kezdetben éppen csak laterálisan a szomatikus motoros nucleusoktól, de később ventrolaterális irányba tolódnak, a tegmentumba Paraszimpatikus nucleusok (mirigyek, simaizmok, szívizom beidegzése) III.: Edinger-Westphal VII.: nucleus salivatorius superior IX.:nucleus salivatorius inferior X.: dorzális motoros nucleusa

22 Viszcerális SZENZOROS nucleusok
Ahogy elindulunk laterálisan, szintén 3 kolumna következik Viszcerális szenzoros kolumna: egyetlen nucleust tartalmaz: nucelus solitarius, melynek két része van Rostrális=nucleus gustatorius (VII. elsősorban, de szintén IX., X.-ből) Kaudális=nucleus cardiorespiratorius (IX., X., alvás-reguláció)

23 Általános szomatoszenzoros nucleusok
Ezek a már tanult trigeminális nucleusok, melyek „minden nyak fölötti” szomatoszenzoros almodalitásból származó információt mediálják Ez főként V. ai, de kisebb mértékben: VII., IX. és X. is

24 Speciális érzékek Tudjuk, hogy 5 fő modalitás van
Szaglás és látás esetében az elsődleges szenzoros nucleus nem az agytörzsben van Tehát: speciális SZOMATIKUS szenzoros nucleusok: nucleus cochlearis, nucleus vestibularis (VIII.-hoz) Ízlelés: csoportosítástól függ, itt a könyv viszcerális szenzoros csoportba helyezi

25 Funkció alapján csoportosítva
Szimplán motoros: III., IV., VI., XI., XII. Szimplán szenzoros: I., II., VIII. Motoros és szenzoros funkcióval is bír: V., VII., IX., X.

26 Újabb összefoglaló csoportosítás …

27 I. agyideg – nervus olfactorius (szaglóideg)
Az „út” tavalyról ismert!  Klinikum: anosmia Vizsgálatnál fontos, hogy mivel egyoldali sérülés is lehetséges, ezért külön vizsgálandó mindkét orrlyuk Általában ízérzet-csökkenéssel is jár Okok: egyszerűtől a bonyolultig, és neurodegeneratív betegségek esetében is lehet.

28 II. agyideg – nervus opticus (látóideg)
„út” ismert Látótér-kiesések ismertek!

29 Szemkörüli izmok beidegzése
III.: oculomotorius (közös szemmozgató) IV.: trochlearis (sodorideg) VI.: abducens (távolító ideg) MÁR TANULTUNK RÓLA!

30 V. agyideg – nervus trigeminalis (háromosztatú ideg)
Ophtalmicus (1), maxilláris (2) és mandibuláris (3) Szenzoros beidegzés az archoz (VII.-től elkülönül, mert az az arckifejezések izmait kontrollálja) Ide tartozik egy kis branchiális motoros gyökér is (rágóizmok)

31

32 Trigeminális szomatikus szenzoros funkciók
Majdnem mindent, ami nyak felett (kivétel: külső fül VII., IX., X.) Múlt órai anyag (antero- laterális és lemniscus medialis rendszeren át mesencephalikus v gv-i trigeminális nucleus- on keresztül Thalamus VPM vagy VPL)

33 Szomatotópia itt is! 

34 Trigeminális branchiális motoros funkciók
Nucleusok (motoros) középső és felső hídi magasságban Rágóizmok és egyéb kisebb izmok (pl. tensor tympani) A felső motoneuron rendszer kontrollja alatt áll, így egyoldali sérülés nem jár feltétlenül együtt furcsa állkapocs-tartással/mozgással Kétoldali sérülés esetén hyperreflexia

35 Klinikum (V. ai) Trigeminális neuralgia: általában 35 év felett, főként a V2 és V3 régiónál erős fájdalomérzet rágás, borotválkozás v. bizonyos pontok érintése esetén Fájdalom és hőérzet kiesés esetén azonos oldali sérülésre kell következtetni! Más tünet ritka, mert a sérülés ritka!

36 VII. agyideg – nervus facialis (arcideg)
Fő feladat: arckifejezésekért felelős izmok kontrollja, de kisebb kötegek: paraszimpatikus, viszcerális szenzoros, általános szomatoszenzoros

37 Klinikum Más tünetek felső és alsó motoneuron léziók esetén
Felső: homlokot kikerüli, enyhe ellenoldali orbicularis oculi gyengeség, nem tudja teljesen becsukni a szemét Alsó: egész arcfelet érint, néha társul kéz/kar gyengeségével, afáziával Leggyakoribb: Bell bénulás – napokig tart, fokozatosan javul, teljes sérülés, fájdalommal, hyperacusissal társulhat, szemszárazság

38 VIII. agyideg – nervus vestibulocochlearis (egyensúlyi és hallóideg)
Speciális szomatikus szenzoros Belső fül – hallás és egyensúly-érzékelés Auditoros rendszer: feltételezem, hogy tavalyról ismert!!! Hallás-kiesés: az auditoros rendszer számos állomásának sérülése okozhatja Klinikumban lokalizációban fontos: mivel az agytörzsbe érve szinte azonnal bilaterális, ezért egyoldali kiesésnél nem szabad ellenoldali sérülésre következtetni! Lehet vezetéses a zavar vagy szenzori-neurális Vesztibuláris rendszer: szédülés, nystagmus

39 IX. agyideg – nervus glossopharyngeus (nyelv-garat ideg)
Poszterior nyelv és garat Összefoglalva:

40 X. agyideg – nervus vagus (bolygóideg)
Vagus=vándorlás Összefoglalva:

41 XI. agyideg – nervus accessorius (járulékos ideg)
A cervikális gv felső 5-6 szegmenséből ered, sternomastoid és trapézizmok beidegzése (fej és váll mozgatása) Alsó és felső motoneuron léziók esetén: Alsó: ipszilaterális gyengeség léziótól el fordításkor Felső: lézióval ellentett oldal felé fordításkor deficitek

42 XII. agyideg – nervus hypoglossus (nyelv alatti ideg)
M1 vagy capsula interna lézió esetén ellenoldali nyelvgyengeség, míg a hypoglossus nucleus vagy ideg sérülésekor ipszilaterális a tünet

43 Klinikum IX. – XII. Rengeteg tünet(együttes) Példák: Rekedtség
Dysarthria (artikuláció abnormális) Dysphagia (nyelés érintett) Érzelmi inkontinencia

44 Irodalom Blumenfeld: Neuroanatomy through clinical cases 12. fejezet


Letölteni ppt "(N)Agy - bajban Agyidegek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések