Agyidegek A vegetatív idegrendszer

Az előadások a következő témára: "Agyidegek A vegetatív idegrendszer"— Előadás másolata:

1 Agyidegek A vegetatív idegrendszer
Csáki Ágnes 2014

2 érző, mozgató és néha vegetatív komponenssel.
Gerincvelői idegek radix posterior Mindig kevert idegek: érző, mozgató és néha vegetatív komponenssel. ganglion spinale radix anterior nervus spinalis

3 Definíció? n. olfactorius (I) n. opticus (II)
Heterogén csoport, minden, az agyalapról kilépő ideg, vagy idegszerű képlet. n. oculomotorius (III) n. trochlearis (IV) n. trigeminus (V) n. abducent (VI) n. facialis (VII), n. vestibulocochlearis (VIII) n. hypoglossus (XII) n. glossopharyngeus (IX) n. vagus (X) n. accessorius (XI) Elsősorban a fej és a nyak képleteit idegzik be.. I, II: NEM IDEGEK (KözpIR)

4 n. Olfactorius (n. I.), regio olfactoria
Bulbus olfactorius (KözpIr!) Fila olfactoria (lamina cribrosa) Forrás: Sobota - Atlas of Human Anatomy A központi idegrendzser liquortere a lamina cribrosan keresztül közlekedik az orrüreg nyirokereivel: az erre a területre juttatott gyógyszer illetve kábítószer a vér-agy gát kikerülésével juthat be a központi idegrendszerbe

5 Szaglóhám Primer érzékhámsejtek, axonszerű nyúlványaik - fila olfactoria – a bulbus olfactoriusban végződnek. Kb.: 2 x 107 Átlagos élettartamuk 60 nap Legalább 6 (inkább 10) alapvető szaginger, több mint százféle receptormolekula (virág, ether, camphor, pézsma, rothadó, csípős) G-fehérjén vagy ioncsatornán keresztül hatnak Forás: Röhlich Pál: Szövettan

6 Stria olfact. lateralis Stria olfact. medialis
Tractus olfactorius Trigonum olfactorium Stria olfact. lateralis Stria olfact. medialis Forrás: Sobota - Atlas of Human Anatomy A rostok vagy az ellenoldali bulbus olfactoriusban, vagy elsősorban az amigdala magban végződnek

7 hippocampus és amygdala
Limbikus rendszer Papez-kör gyrus cinguli A legősibb agyterületeket foglal magába, főleg a kamrák körüli képletekből áll. Az érzések szabályozásában, szociális/szexuális/etc viselkedésben, a szaglásban és a memória tárolásában lehet szerepe. fornix hippocampus és amygdala (szaglóbemenet!) corpus mamillare

8 hippocampus éa amigdala
gyrus cinguli Komplex pályarendszer. Nem kapcsol át a thalamusban! A legősibb agyterületekre vetül. Limbikus rendszer és a szaglás kapcsolata. A szagingerek a legalapvetőbb érzelmi működéseket (is) szabályozzák: szaporodás, rangsor, agresszió stb. fornix hippocampus éa amigdala Tanulás Memória Szexuális viselkedés Emóció corpus mamillare

9 corpus geniculatum laterale
A látópálya chiasma opticum nervus opticus (II) tractus opticus corpus geniculatum laterale (CGL) radiatio optica elsődleges látókéreg

10 Chiasma opticum: részleges kereszteződés
A szem kicsinyített, fordított állású képet vetít a retinára: a nasalis látótérfélből érkező kép, a temporalis retinafélre vetül. A chiasma opticumban a nasalis retinafélről érkező rostok kereszteződnek (temporalis látótér) Végeredmény: A jobb oldali látótérfélen lévő tárgy képe mindkét szemből végül a bal oldali tractus opticusba jut, és a bal oldali CGL-ben végződik

11

12 Agyidegek Tisztán motoros: n. IV, n. VI, n. XII – somatomotoros
n. III – somatomotoros, vegetatív motoros Tisztán sensoros: n. VIII – speciális (hallás, egyensúly) Kevert: n. V, n. VII, n. IX, n. X - sensoros, motoros + vegetatív (kiv. n. V) Félig agyideg: n. XI (motoros – n. X-hez csatlakozik + spinalis motoros) Nem perifériás idegek: n. I, n. II – központi idegrendszer kitüremkedései Az egyes csoportok viszonylag hasonlóan viselkednek. Minden funkcióhoz rendelhető egy mag az agytörzsben (kiv: I, (II))

13 Szenzoros magok Motoros magok

14 N. III, IV, VI Az extraocularis izmok beidegzése
N. Trochlearis (IV) A szem külső hatrántcsíkolt izmának beidegzés n. Oculomotorius (III) aszem külső harántcsíkolt izmainak beidegzése (kiv: m. rectus lat, m. obliquus sup.) parasympathicus komponens is A szem simaizmainak (pupillaszűkítő izom, m. ciliaris) beidegzése N. Abducens (VI) A szem külső hatrántcsíkolt izmának beidegzés

15 Az izmok

16 A külső szemizmok beidegzése
n. III. - m. rectus superior - m. rectus inferior - m. rectus medialis - m. obliqus inferior - m. levator palpebrae superioris (m. sphincter pupillae, m. ciliaris) n. IV. - m. obliqus superior (trochlea) (kereszteződik mielőtt kilép az agytörzsből!) n. VI. - m. rectus lateralis (abductio)

17 A külső szemizmok bénulása
n. VI. paresis: m. rectus lateralis nem működik, a többi szemizom az érintett szemet mediál felé húzza Kettős kép

18 A külső szemizmok bénulása
n. III. paresis csak a m. rectus lateralis és a m. obliquus superior működik, az érintett szem kifelé-lefelé tér ki m. lev. palp. sup. bénul, a szemhéj lóg m. sphincter pup. bénul, pupillatágulat, fényre nem reagál m. ciliaris bénul, a szem távolba fókuszál, accomodatio nem lehetséges Kettős kép

19 n. XII

20 Nucl. Cochlearis ventr/dors
n. VIII n. vestibulocochlearis Nucl. Cochlearis ventr/dors hallás Vestibularis magok egyensúly

21 Kevert agyidegek Kopoltyúívek idegei n. V, n. VII, n. IX, n. X
Sensoros, motoros és vegetatív (kivéve n. V) komponensek Részben közös magok A IX agyideg agyideg része funkcionálisan ebbe a csoportba tartozik.

22 nucl. princeps sensorius n. V
n. Trigeminus (V) nucl. princeps sensorius n. V Funkciók: Somatosensoros : arc érző beidegzése hő, fájdalom, elemi tapintás diff. Tapintás, helyzetérzés Brachiomotor :rágóizmok, és más 1. kopoltyúív eredetű izmok beidegzése Vegetatív komponense nincsen. nucl. mesencephalicus n. V – ganglion, nem agyidegmag

23 V/1. n. ophtahalmicus V/2. n. maxillaris V/3. n. mandibularis

24 Az arc beidegzése Rami dorsales: - n. suboccipitalis (C1) V/1.
- n. occipitalis major (C2) - n. occipitalis tertius (C3) V/1. V/2. V/3. plexus cervicalis

25 Trigeminus myomáspontok
n. supraorbitalis, n. supratrochlearis (V/1) Sinusitis frontalis n. infraorbitalis (V/2) Sinusitis maxillararis n. mentalis (V/3) Alsó fogak gyulladása

26 A fogak beidegzése

27 n. Facialis (VII) Funkciók:
Somatosensoros külső hallójárat érző beidegzése hő, fájdalom, elemi tapintás diff. Tapintás, helyzetérzés Viscerosensoros ízérzés, nyelv első 2/3) Brachiomotor : mimikai izmok, és más 2. kopoltyúív eredetű izmok beidegzés Parasympathicus a parotis kivételével, az arc összes nyálmirigyének beidegzése

28 A dobüreg körüli idegek
n. stapedius n. tympanicus r. Auricularis n. X. n. Petrosus major n. Auricularis post. n. VII. n. Petrosus minor n. VII. Plexus carotideus Chorda tympani

29 Perifériás facialis paresis (Bell’s paresis)

30 n. Glosoopharyngeus (IX)
Funkciók: Somatosensoros (GSA): nyelv hátsó 1/3, külső fül, dobüreg, garat hő, fájdalom, elemi tapintás - diff. tapintás, helyzetérzés Viscerosensoros ízérzés - nyelv hátsó 1/3, carotis baroreceptorok: garat felső része Brachiomotor :3. kopoltyúív eredetű izom Parasympathicus a parotis beidegzése

31 n. Vagus (X) et n. accessorius (XI)
Funkciók: Somatosensoros (GSA): külső fül, garat alsó része, gége, dura mater hő, fájdalom, elemi tapintás diff. tapintás, helyzetérzés Viscerosensoros ízérzés - nyelvgyök, aorta baro- és kemoreceptorai garat alsó része – flexura coli sinistra Brachiomotor garat, gége, nyelőcső harántcsíkolt, 4-6 kopoltyúív eredetű izmainak beidegzése Parasympathicus (GVE): a garat alsó részétől– flexura coli sinistra-ig!

32 Gége beidegzése N. laryngeus superior (X.) N. laryngeus sup.bénulás:
- m. cricothyroideus - nyálkahártya nagy részének érző beidegzése N. laryngeus sup.bénulás: a nyálkahártya védekező reflexei kiesnek (aspirációhoz vezethet); hangszalag megrövidül, ellazul (hangmagasság beállítása károsodik) N. laryngeus inferior (recurrens) (X.) - összes többi gégeizom - a hangszalag alatti kis nyálkahártyaszakasz érző beidegzése N. laryngeus recurrens szinte mindig egyoldali bénulás, majdnem mindig a bal oldalon (rekedtség és hangerő csökkenés) kétoldali bénulás (ritka): légzési nehézség suttogó beszéd (plica vocalisok nem tudnak záródni)

33 n. X gives the parsympathetic innervation of the heart:
Decrease heart rate, contractivity, conduction speed Sympathetic innervation has the opposite effects

34 Vegetatív idegrendszer
tudattalan szerepe a homeosztázis fenntartása simaizom, mirigy, szívizom beidegzés felosztása: szimpatikus (vészreakció) paraszimpatikus (regeneráció, anyagcsere) külön egységnek tekinthető:enterális (bélidegrendszer) Központi - perifériás

35 központi vegetatív idegrendszer:
nehezen különíthető el a többi funkcionális rendszertől központjai: amygdala (kapcsolat a limbikus rendszerrel) hypothalamus (keringés, légzés, anyagcsere, hő- víz- ion-háztartás, reprodukciós funkciók szabályozása), agytörzs (visceromotor agyidegmagok (III., VII., IX., X.), légzésközpont, vérnyomásszabályozás, hányásközpont), gerincvelő oldalsó szarv (Th1-L3, S3-4)

36 Hypothalamus, hypophysis
A hypothalamus a hormonális, illetve a vegetatív idegrendszer legfelsőbb színtű szabályozó központja. A belső elválasztású mirigyek működését a hypothalamus – hypophysis tengely vezérli, tehát végső soron az endokrin rendszer is az idegrendszer kontrolja alatt áll. A Humánmorfológiai Intézet gyűjteményéből

37 Hypothalamus dorsocaudal area: ergotrop zóna (sympatikus),
ventrooral area: trophotrop zóna (parasympatikus

38 Agytörzs A gerincvelőnél magasabb szintű szabályozó központ. A legtöbb - az életben maradás szempontjából fontos - alapvető vegetatív működést az agytörzs irányítja: légzés, szívműködés, vérnyomás, nyelés, hányás, stb. Ezekben különösen fontos a nyúltvelői központok szerepe. Több pályán keresztül kommunikál a kisaggyal, így az agytörzs részt vesz a mozgás szabályozásában is. A kisagy és az agytörzs között helyezkedik el a IV. agykamra. köztiagy középagy kisagy híd nyúltvelő IV. agykamra gerincvelő Interbrain

39 Agytörzs (légzőközpont 4:belégzés, 5:kilégzés)
(keringési központ 6:depressorközp., 7:pressorközp.)

40 Oldalsó szarv

41

42 Perifériás vegetatív idegrendszer felépítése:
preganglionáris rost vegetatív ganglion (szinapszis) postganglionáris rost kivéve a mellékvese velőállományt (csak preganglionáris rostot kap) neurotranszmitterek a vegetatív idegrendszerben: ganglionok, paraszimpatikus neuronok: acetilkolin szimpatikus neuronok: noradrenalin (kiv. verejtékmirigy: acetilkolin)

43 Vegetatív reflex: szimpatikus

44 szimpatikus hatások: α és β noradrenerg receptorok: α: a bőr és a belső szervek erei (kontrakció), m. dilatator pupillae (pupillatágulat) β: szívizom (szívfrekvencia emelkedése), bronchiolus simaizom, bél simaizom (relaxáció) verejtékmirigyek: kolinerg receptorok paraszimpatikus hatások: kolinerg receptorok: pupillaszűkület, bronchiolus kontrakció, bélizomzat kontrakció (perisztaltika fokozódása), szívfrekvencia csökkenése (α és β receptor agonisták and antagonisták, acetilkolin agonisták and antagonisták - asthma bronchiale, magas vérnyomás, bizonyos szembetegségek, hasmenés kezelése

45 Enteralis idegrendszer
vegetatív alapfonat, bélfali plexus szerkezete

46 Szimpatikus Thoraco-lumbar origin Th1-L2 S2-S4

47 Paravertebral ganglion
Prevertebral ganglion Paravertebral ganglion szimpatikus vegetatív idegrendszer sejtjeinek eredete, testfali szimpatikus beidegzés, truncus sympathicus szimpatikus ganglionok különbözősége

48 Prevertebral ganglion
Paravertebral ganglia Sympathetic trunc sympathetic ganglia

49 perifériás szimpatikus idegrendszer (nyak, mellkas, hasüreg

50 Paraszimpatikus Cranio-sacral origin S2-S4

51 Agyidegek paraszimpatikus funkcióval
n. III: a szem néhány belső simaizma m. sphincter pupillae (pupillaszűkítés) m. ciliaris (fókuszálás) n. VII: az arc összes nyálmirigye, kivéve: parotis n. IX: parotis n. X: a garat közepétől a flexura coli sisnistraig az összes sima- szívizom, és mirigy

52 Head zonák – kisugárzó fájdalom

53 A thalamus fontosabb specifikus relémagjai
n. VPL somatosensoros inf. a gerincvelőből somatosensoros kéreg n. VPM somatosensoros inf. az arcról somatosensoros kéreg n. VA, VL extrapyramidalis rendszer motoros kéreg n. A limbikus rendszer (c. mamillare) gyrus cynguli CGL látópálya: n/tr. opticus látókéreg CGM hallópálya: lemniscus lateralis hallókéreg

54 Stephen Goldberg, M. D.: Klinikai neuroanatómia pofonegyszerűen.
Irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Hasznos adatok: Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology, McGraw-Hill Imc, 1990 NEUROSCIENCE: Third Edition, Sinauer Associates, Inc, 2004 Stephen Goldberg, M. D.: Klinikai neuroanatómia pofonegyszerűen. John Nolte: The Human Brain: an Introduction to its Functional Anatomy. 6th edition, Mosby Inc, Elsevier, 2009 Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia Képek: Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Stephen Goldberg: Klinikai neuroanatómia pofonegyszerűen, 1998