Az agyidegek, a mozgató és a limbikus rendszer

Az előadások a következő témára: "Az agyidegek, a mozgató és a limbikus rendszer"— Előadás másolata:

1 Dr. Lukáts Ákos (lukats@ana2.sote.hu)
Az agyidegek, a mozgató és a limbikus rendszer. A vegetatív idegrendszer Dr. Lukáts Ákos

2 Mozgatórendszer Gerincvelői reflexek
Pyramidalis rendszer (corticospinalis pálya) Extrapyramidalis rendszer (kisagyi pályarendszer, basalis ganglionok rendszere) Agytörzsi mozgatópályák (emberben alárendeltek) A cortexnek és a gerincvelői reflexíveknek van kitüntetett szerepük, ha közülük bármelyik, illetve összeköttetéseik sérülnek, az akaratlagos mozgás nem kivitelezhető (paresis) A kéreg nem direkt módon irányítja a gerincvelői reflexeket, hanem csak befolyásolja azok működését, általában gátló szerepe van A kisagy illetve a basalis ganglionok rendszere a praemotoros kérgen keresztül a corticospinalis pálya működését befolyásolja. A kisagy a mozgáskoordinációban, a törzsdúcok a mozgás megtervezésében és elindításában játszanak szerepet

3 A cortex funkcionális egységei
Elsődleges mozgató mező Elsődleges érző mező Motoros beszédközpont Látókéreg Hallókéreg Sensoros beszédközpont Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology

4 A corticospinalis pálya (pyramispálya)
Direct pathway. Keresztezett és keresztezetlen Klinikai szempontból a legjelentősebb a keresztezett (tr. corticospinalis cruciatus), sérülése végtagi bénuláshoz (paresis) vezet.

5 corticospinalis pálya
A pyramispálya felső motoneuron Két neuronból áll: - felső (corticalis) motoneuron alsó (gerincvelői) motoneuron (reflexek) A felső motoneuron axonja alkotja a pyramispályát. A rostok nagy része a nyúltvelőben átkereszteződik, kisebb része (elsősorban a törzs izmait ellátó rostok) ott nem kereszteződik. Az axonok – általában interneuronok közvetítésével – az alsó motoneuronon végződnek. Az gerincvelői neuron axonja a perifériás idegek közvetítésével jut el a beidegzett harántcsíkolt izmokhoz. A gerincvelői reflexek alkotásában is részt vesz. corticospinalis pálya alsó motoneuron

6 A pyramispálya Általános tendencia:
felső motoneuron Általános tendencia: A végtagok distalis izmai csak az ellenoldali mozgatókéregből kapnak rostokat, a tr. corticospianalis cruciatuson keresztül a törzs izmai és az agyidegek magjainak nagy része mindkét oldalról kap beidegzést (gerincben elsősorban a tr. corticospinalis directusokon keresztül: extra biztosítás) corticospinalis pálya alsó motoneuron Elsődleges mozgatókéreg Brodmann: 4,6

7 Kérgi reprezentáció: szomatotópia
Elsődleges mozgatókéreg Gyrus precentralis Brodmann: 4,6

8 (felső vt. érző, mozgató, beszéd)
a. carotis interna cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) cerebri media (felső vt. érző, mozgató, beszéd) cerebri posterior (látás, memória tárolás) a. basilaris a. vertebralis

9 (látás, memória tárolás)
cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) cerebri posterior (látás, memória tárolás)

10 Monoszinaptikus reflex
Szinonimák: - proprioceptív reflex - antigravitciós reflex Inger: izom megnyúlása Válasz: ugyanazon izom összehúzódása Szerepe: a végtag helyzetének automatikus megtartása gravitáció ellenében Csak egy szinapszis, nincs interneuron

11 Funkció

12 Klinikailag fontos monoszinaptikus reflexek
Effector-Izom Szegmens Bicepsreflex M. biceps brachii C5-C6 Tricepsreflex M. triceps brachii C6-C7 Patellareflex M. quadriceps femoris L2-L4 Achillesreflex M. triceps surae S1 Masseterreflex M. masseter Agytörzs (pons-mesencephalon)

13 Klinikai jelentősége Gyengébb reflexek (hypo- or areflexia) oka az α-motoneuron (nincs kimenet) vagy az érző neuron (nincs bemenet) vagy mindkettő (n. spinalis) károsodása. Az α-motoneuron (alsó motoneuron) sérülése esetén az akaratlagos mozgások is gyengülnek, vagy kiválthatatlanok (petyhüdt bénulás (flaccid paresis): nincs reflex, nincs akaratlagos mozgás, az izomtónus csökkent). Az érző neuron sérülése esetén az érzéskiesés vizsgálható, az akaratlagos mozgások kiválthatóak lehetnek. Erősebb reflexek (hyperreflexia) oka általában felső motoneuron sérülés (leszálló motoros pályák, motorcortex). Az akaratlagos mozgások itt is hiányozhatnak, de a reflexek erősödnek, mert a leszálló pályák általában gátló jellegűek.

14 Bénulások (paresisek)
Centrális bénulás felső motoneuron vagy az axonja érintett (általában egyoldali corticalis sérülés, vagy azonos oldali gerincvelői folyamat az oka) csak az ellenoldali (gerincvelői sérülésnél azonos oldali) végtagizmok bénulnak, a törzs izmai és az agyidegek nagy része nem a reflexek kiválthatók, általában erősebbek, az izomtónus fokozott az izmok lassabban atrofizálnak fibrilláció nincs Perifériás bénulás alsó motoneuron vagy az axonja érintett (gerincvelői/agytörzsi folyamat vagy perifériás ideg sérülése) az azonos oldali izmok bénulnak, a törzs izmait és az agyidegeket is beleértve a reflexek nem válthatók ki, mert az afferens szár sérült, izomtónus csökken az izmok gyorsan atrofizálnak fibrilláció

15 Brown-Séquard szindróma
Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown-Séquard szindróma) az ellenoldali fájdalom- és hőérzés esik ki. Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown-Séquard szindróma) az azonos oldali epikritikus érzésféleségek esnek ki. Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown-Séquard szindróma) az azonos oldali distalis végtagizmok bénulnak. A törzs izmai általában nem érintettek.

16 Kisagy működése köztiagy pedunculus cerebelli sup. középagy
A kisagy a három kisagykaron (pedunculus cerebelli sup. / med. / inf.) keresztül kommunikál az idegrendszer többi részével. Minden, a mozgatórendszerrel kapcsolatos struktúrával cserél információkat. A mozgások finom összerendezésében, az egyensúly megtartásában van szerepe. Fő kimenete a kéreg, de az agytörzsön keresztül a gerincvelőbe is küld információt. híd kisagy nyúltvelő pedunculus cerebelli med. gerincvelő pedunculus cerebelli inf. Interbrain

17 Extrapyramidalis rendszer: basalis ganglionok
A basalis ganlionok a diencephalon fehérállomá-nyának közepén, a cortex alatt elhelyezkedő szürkeállomány szigetek. Legfontosabb funk-ciójuk a mozgatórendszerhez kötött: a mozgások megterve-zésében, elindításában játszanak szerepet. A baslais ganglionok (substancia nigra) egyik betegsége a Parkinson-kór: romló hypo-motilitás, a mozgások indítása zavart, remegés. Specifikusan a dopaminerg neuronok pusztulnak el. oldalkamra n. caudatus claustrum n. lentiformis thalamus sustania nigra

18 Extrapyramidális rendszer: indirect pathways
Tr. reticulospialis Tr. vestibulospinalis Tr. tectospinalis Tr. rubrospinalis Tr. olivospinalis Fasciculus longitudinalis medialis

19 érző, mozgató és néha vegetatív komponenssel.
Gerincvelői idegek radix posterior Mindig kevert idegek: érző, mozgató és néha vegetatív komponenssel. ganglion spinale radix anterior nervus spinalis

20 Definíció? n. olfactorius (I) n. opticus (II)
Heterogén csoport, minden, az agyalapról kilépő ideg, vagy idegszerű képlet. n. oculomotorius (III) n. trochlearis (IV) n. trigeminus (V) n. abducent (VI) n. facialis (VII), n. vestibulocochlearis (VIII) n. hypoglossus (XII) n. glossopharyngeus (IX) n. vagus (X) n. accessorius (XI) Elsősorban a fej és a nyak képleteit idegzik be.. I, II: NEM IDEGEK (KpIR)

21 n. Olfactorius (n. I.), regio olfactoria
Bulbus olfactorius (KpIr!) Fila olfactoria (lamina cribrosa) Forrás: Sobota - Atlas of Human Anatomy A központi idegrendzser liquortere a lamina cribrosan keresztül közlekedik az orrüreg nyirokereivel: az erre a területre juttatott gyógyszer illetve kábítószer a vér-agy gát kikerülésével juthat be a központi idegrendszerbe

22 Szaglóhám Primer érzékhámsejtek, axonszerű nyúlványaik - fila olfactoria – a bulbus olfactoriusban végződnek. Kb.: 2 x 107 Átlagos élettartamuk 60 nap Legalább 6 (inkább 10) alapvető szaginger, több mint százféle receptormolekula (virág, ether, camphor, pézsma, rothadó, csípős) G-fehérjén vagy ioncsatornán keresztül hatnak Forás: Röhlich Pál: Szövettan

23 Stria olfact. lateralis Stria olfact. medialis
Tractus olfactorius Trigonum olfactorium Stria olfact. lateralis Stria olfact. medialis Forrás: Sobota - Atlas of Human Anatomy A rostok vagy az ellenoldali bulbus olfactoriusban, vagy elsősorban az amigdala magban végződnek

24 hippocampus éa amigdala
gyrus cinguli Komplex pályarendszer. Nem kapcsol át a thalamusban! A legősibb agyterületekre vetül. Limbikus rendszer és a szaglás kapcsolata. A szagingerek a legalapvetőbb érzelmi működéseket (is) szabályozzák: szaporodás, rangsor, agresszió stb. fornix hippocampus éa amigdala corpus mamillare

25 hippocampus és amygdala
Limbikus rendszer Papez-kör gyrus cinguli A legősibb agyterületeket foglalja magában, főleg a kamrák körüli képletekből áll. Az érzések szabályozásában, szociális/szexuális/etc viselkedésben a szaglásban és a memória tárolásában lehet szerepe. fornix hippocampus és amygdala (szaglóbemenet!) corpus mamillare

26 A látópálya: anatómiai összefoglaló
chiasma opticum nervus opticus (II) tractus opticus corpus geniculatum laterale (CGL) radiatio optica elsődleges látókéreg

27 Chiasma opticum: részleges kereszteződés
A szem kicsinyített, fordított állású képet vetít a retinára: a nasalis látótérfélből érkező kép, a temporalis retinafélre vetül. A chiasma opticumban a nasalis retinafélről érkező rostok kereszteződnek (temporalis látótér) Végeredmény: A jobb oldali látótérfélen lévő tárgy képe mindkét szemből végül a bal oldali tractus opticusba jut, és a bal oldali CGL-ben végződik

28

29 Agyidegek Tisztán motoros: n. IV, n. VI, n. XII – somatomotoros
n. III – somatomotoros, vegetatív motoros Tisztán sensoros: n. VIII – speciális (hallás, egyensúly) Kevert: n. V, n. VII, n. IX, n. X - sensoros, motoros + vegetatív (kiv. n. V) Félig agyideg: n. XI (motoros – n. X-hez csatlakozik + spinalis motoros) Nem perifériás idegek: n. I, n. II – központi idegrendszer kitüremkedései Az egyes csoportok viszonylag hasonlóan viselkednek. Minden funkcióhoz rendelhető egy mag az agytörzsben (kiv: I, (II))

30 N. III, IV, VI Az extraocularis izmok beidegzése
n. Oculomotorius (III) Funkció: szem külső harántcsíkolt izmainak beidegzése (kiv: m. rectus lat, m. obliquus sup.) GSE: Nucleus motorius n. III (mes.) n. III: parasympathicus komponens is – szem simaizmai (pupillaszűkítő izom, m. ciliaris) GVE: Nucl. Edinger-Westphal (mes.)

31 Funkció: szem külső harántcsíkolt izmainak beidegzése
n. Trochlearis (IV) Funkció: szem külső harántcsíkolt izmainak beidegzése ( m. obliquus sup.) GSE: Nucleus motorius n. IV (mes.) n. Abducent Funkció: szem külső harántcsíkolt izmainak beidegzése (m. rectus lat) GSE: Nucleus motorius n. VI (pons/medulla – colliculus facialis.)

32 Az izmok

33 A külső szemizmok beidegzése
n. III. – m. rectus superior - m. rectus inferior - m. rectus medialis - m. obliquus inferior - m. levator palpebrae superioris (m. sphincter pupillae, m. ciliaris) n. IV. - m. obliquus superior (trochlea) (kereszteződik mielőtt kilép az agytörzsből!) n. VI. - m. rectus lateralis (abductio)

34 A külső szemizmok bénulása
n. VI. paresis: m. rectus lateralis nem működik, a többi szemizom az érintett szemet mediál felé húzza Kettőskép N. IV. paresis (nincs kép): m. obliquus superior nem működik, a többi szemizom az érintett szemet befelé-felfelé húzza

35 A külső szemizmok bénulása
n. III. paresis csak a m. rectus lateralis és a m. obliquus superior működik, az érintett szem kifelé-lefelé tér ki m. lev. palp. sup. bénul, a szemhéj lóg m. sphincter pup. bénul, pupillatágulat, fényre nem reagál m. ciliaris bénul, a szem távolba fókuszál, accomodatio nem lehetséges Kettőskép

36 n. XII: a nyelv izmainak beidegzése
n. Hypoglossus (XII) Funkció: nyelv harántcsíkolt izmainak beidegzése (somatomotor) GSE: Nucleus motorius n. XII (nyv. hosszan)

37 n. XII

38 Nucl. Cochlearis ventr/dors
n. VIII n. vestibulocochlearis Nucl. Cochlearis ventr/dors Special Somatic Afferent SSA - hallás Vestibularis magok Special Somatic Afferent SSA - egyensúly

39

40 Kevert agyidegek Kopoltyúívek idegei n. V, n. VII, n. IX, n. X
Sensoros, motoros és vegetatív (kivéve n. V) komponensek Részben közös magok A IX agyideg agyideg része funkcionálisan ebbe a csoportba tartozik.

41 nucl. princeps sensorius n. V
nucl. motorius n. V n. Trigeminus (V) nucl. princeps sensorius n. V Funkciók: Somatosensoros (GSA): arc érző beidegzése - nucl. tractus spinalis n. V (nyv. hosszan) hő, fájdalom, elemi tapintás - nucl. princeps sensorius n. V (híd) diff. Tapintás, helyzetérzés Brachiomotor (SVE, ventrolateral magoszlop): rágóizmok, és más 1. kopoltyúív eredetű izmok beidegzése nucl. motorius n. V (híd) Vegetatív komponense nincsen. nucl. mesencephalicus n. V – ganglion, nem agyidegmag nucl. tractus spinalis n. V

42 V/1. n. ophtahalmicus V/2. n. maxillaris V/3. n. mandibularis

43 Az arc beidegzése Rami dorsales: - n. suboccipitalis (C1) V/1.
- n. occipitalis major (C2) - n. occipitalis tertius (C3) V/1. V/2. V/3. plexus cervicalis

44 Trigeminus myomáspontok
n. supraorbitalis, n. supratrochlearis (V/1) Sinusitis frontalis n. infraorbitalis (V/2) Sinusitis maxillararis n. mentalis (V/3) Alsó fogak gyulladása

45 A fogak beidegzése

46 n. Facialis (VII) Funkciók:
Somatosensoros (GSA): külső hallójárat érző beidegzése - nucl. tractus spinalis n. V (nyv. hosszan) - hő, fájdalom, elemi tapintás - nucl. princeps sensorius n. V (híd) - diff. Tapintás, helyzetérzés Viscerosensoros (Special visceral afferent: SVA – ízérzés, nyelv első 2/3) nucl. tracus solitarii (nyv. hosszan) Brachiomotor (SVE, ventrolateral magoszlop): mimikai izmok, és más 2. kopoltyúív eredetű izmok beidegzése nucl. motorius n. VII (nyv. – híd határa) Parasympathicus (GVE): a parotis kivétekével, az arc összes nyálmirigyének beidegzése nucl. salivatorius superior (híd)

47 n. Auricularis post. n. VII.
A dobüreg idegei n. stapedius n. tympanicus r. Auricularis n. X. n. Petrosus major n. Auricularis post. n. VII. n. Petrosus minor n. VII. Plexus carotideus Chorda tympani

48 Perifériás facialis paresis (Bell’s paresis)

49 n. Glosoopharyngeus (IX)
Funkciók: Somatosensoros (GSA): nyelv hátsó 1/3, külső fül, dobüreg, garat - nucl. tractus spinalis n. V (nyv. hosszan) - hő, fájdalom, elemi tapintás - nucl. princeps sensorius n. V (híd) - diff. tapintás, helyzetérzés Viscerosensoros - Special visceral afferent: SVA – ízérzés - nyelv hátsó 1/3, carotis baroreceptorok: nucl. tracus solitarii (nyv. hosszan) - General visceral afferent: GVA – garat felső része: nucl. tracus solitarii - Brachiomotor (SVE, ventrolateral magoszlop): m. stylopharyngeus: 3. kopoltyúív eredetű izom nucl. ambiguus (nyv. hosszan) Parasympathicus (GVE): a parotis beidegzése nucl. salivatorius inferior (nyv. – híd határa)

50 n. Vagus (X) et n. accessorius (XI)
Funkciók: Somatosensoros (GSA): külső fül, garat alsó része, gége, dura mater - nucl. tractus spinalis n. V (nyv. hosszan) - hő, fájdalom, elemi tapintás - nucl. princeps sensorius n. V (híd) - diff. tapintás, helyzetérzés Viscerosensoros - Special visceral afferent: SVA – ízérzés - nyelvgyök, aorta baro- és kemoreceptorai: nucl. tracus solitarii (nyv. hosszan) - General visceral afferent: GVA – garat alsó része – flexura coli sinistra nucl. tracus solitarii - Brachiomotor (SVE, ventrolateral magoszlop): garat, gége, nyelőcső harántcsíkolt, 4-6 kopoltyúív eredetű izmainak beidegzése nucl. ambiguus (nyv. hosszan) (n. XI!!) Parasympathicus (GVE): a garat alsó része – flexura coli sinistra nucl. dorsalis n. X (nyv.)

51 (Art. thyroidea sup. ága)
Beidegzés N. laryngeus superior (X.) - m. cricothyroideus - nyálkahártya nagy részének érző beidegzése Art. laryngea superior. (Art. thyroidea sup. ága) N. laryngeus inferior (recurrens) (X.) - összes többi gégeizom - a hangszalag alatti kis nyálkahártyaszakasz érző beidegzése

52 Bénulások N. laryngeus sup.: N. laryngeus recurrens:
a nyálkahártya védekező reflexei kiesnek (aspirációhoz vezethet); hangszalag megrövidül, ellazul (hangmagasság beállítása károsodik) N. laryngeus recurrens: szinte mindig egyoldali bénulás, majdnem mindig a bal oldalon (rekedtség és hangerő csökkenés) kétoldali bénulás (ritka): légzési nehézség suttogó beszéd (plica vocalisok nem tudnak záródni)

53 n. X gives the parsympathetic innervation of the heart:
Decrease heart rate, contractivity, conduction speed Sympathetic innervation has the opposite effects

54 Vegetatív (zsigeri) reflex
Th1-L2 S2-S4

55 Vegetatív (zsigeri) reflex
Szimpatikus és paraszimpatikus Szívizmot, illetve a zsigerekben vagy a testfalban elhelyezkedő simaizmot és mirigyet idegez be. Polyszinaptikus Mindig két motoneuron: preganglioniaris postganglioniaris Szinapszis a vegetatív ganglionokban

56 Vegetatív reflex: szimpatikus

57 Receptorok: a zsigerek falában és a testfalon (viscero-visceralis és somato-visceralis reflex).
Afferens rostok: Aδ, B, IV(C) típusú axon Központi feldolgozás: legalább egy interneuron, szinapszis az oldalsó szarvban elhelyezkedő preganglioniaris vegetatív motoneuronra. Efferent fibers: - preganglioniaris rostok az oldalsó szarvból a szimpatikus ganglionig futnak - szinapszis. - paravertebralis ganglion: a testfalat és a végtagokat ellátó rostok. vasomotor: erek simaizmai, sudomotor: verejtékmirigy, piloarrector: m.arrector pili simaizmai Kapcsolat a n. spinalissal: r. communicans albus et griseus. - prevertebralis ganglion a zsigeri szerveket látja el. Effector: szívizom, illetve a zsigerekben vagy a testfalban elhelyezkedő simaizom vagy mirigy

58 Vegetatív Reflex: Paraszimpatikus
S2-S4 Nincs oldalsó szarv Nincs elkülönült para- és prevertebralis ganglion

59 Agyidegek parasympathicus funkcióval
n. III: a szem néhány belső simaizma m. sphincter pupillae (pupillaszűkítés) m. ciliaris (fókuszálás) n. VII: az arc összes nyálmirigye, kivéve: parotis n. IX: parotis n. X: a garat közepétől a flexura coli sisnistraig az összes sima- szívizom, és mirigy

60 Sugártest: fókuszálás
Parasympathicus beidegzés (n. III.–ggl ciliare): pupillaszűkítés Sympathicus beidegzés: pupillatágítás Iris / pupilla: blende Sugártest: fókuszálás

61 Akkomodácio: fókuszálás
A m. ciliaris csak parasympathicus beidegzést kap, a III. agyidegen (n. oculomotorius) keresztül (ggl. Ciliare). Ps. Bénítás esetén a közelre történő fókuszálás nem lehetséges.

62 Head zónák

63 Agytörzs 2 A gerincvelőnél magasabb szintű szabályozó központ. A legtöbb - az életben maradás szempontjából fontos - alapvető vegetatív működést az agytörzs irányítja: légzés, szívműködés, vérnyomás, nyelés, hányás, stb. Ezekben különösen fontos a nyúltvelői központok szerepe. Több pályán keresztül kommunikál a kisaggyal, így az agytörzs részt vesz a mozgás szabályozásában is. A kisagy és az agytörzs között helyezkedik el a IV. agykamra. köztiagy középagy kisagy híd nyúltvelő IV. agykamra gerincvelő Interbrain

64 Hypothalamus, hypophysis
A hypothalamus a hormonális, illetve a vegetatív idegrendszer legfelsőbb színtű szabályozó központja. A belső elválasztású mirigyek működését a hypothalamus – hypophysis tengely vezérli, tehát végső soron az endokrin rendszer is az idegrendszer kontrolja alatt áll. A hypophysis két, anatómiailag, fejlődéstanilag és funkcionálisan eltérő rézre osztható, az első lebenyre (adenohypophysis), illetve a hátsó lebenyre (neurohypophysis). A Humánmorfológiai Intézet gyűjteményéből

65 Stephen Goldberg, M. D.: Klinikai neuroanatómia pofonegyszerűen.
Irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Hasznos adatok: Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology, McGraw-Hill Imc, 1990 NEUROSCIENCE: Third Edition, Sinauer Associates, Inc, 2004 Stephen Goldberg, M. D.: Klinikai neuroanatómia pofonegyszerűen. John Nolte: The Human Brain: an Introduction to its Functional Anatomy. 6th edition, Mosby Inc, Elsevier, 2009 Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia Képek: Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Stephen Goldberg: Klinikai neuroanatómia pofonegyszerűen, 1998