Vállalati pénzügyek

Pénzügyek A vállalat működésének egészét átfogja A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata: a) az eredményes működéshez szükséges források biztosítása b) a rendelkezésre álló források hatékony elosztása a különböző befektetési alternatívák között c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása d) a befektetési stratégia, tőkeköltségvetés meghatározása e) finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása

A vállalat pénzügyi tevékenysége Pénzügyi stratégia - vállalatértékelés - befektetési stratégia - finanszírozási stratégia A pénzügyi rendszer működtetése - elemzés és tervezés Befektetés és finanszírozás - eszközstruktrúra és finanszírozási tényezők (forrás összetétel, EF összhang, finanszírozási formák) - kockázat és biztosítás

A vállalati értéket meghatározó tényezők A vállalati érték növelése alapvető pénzügyi feladat A vállalati értékelés szubjektív (a vállalat jövőjével kapcsolatos várakozások, az értékelőnek a jövőre vonatkozó stratégiája) Alkalmazott értékelési technika Legfontosabb értéktípusok: a) tulajdonosi érték (amit a tulajdonos hajlandó lenne kifizetni azért, hogy tulajdonát megtartsa) b) gazdasági érték (a tulajdonból származó várható jövőbeni hasznosságtól függ) c) piaci érték (a vevő és az eladó alkupozíciójától függ) d) fair érték (a résztvevő partnerek közötti igazságos elosztás alapján) e) kereskedelmi érték (piaci értéken alapul, úgy hogy ahhoz stratégiai, irányítási jogokat is rendelnek)

Könyv szerinti érték Goodwill (a vállalat piaci értékének és a könyv szerinti értékének a különbsége) Az értéket befolyásoló tényező még: időpreferencia, a pénz időértéke

Befektetési stratégia a befektetési lehetőségek értékelése - hozzák-e a vállalat által elvárt hozamot A kockázat mértéke befolyásolja a befektetés értékét Jelenértékszámítás

Tőkeköltségvetés A vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a közöttük való választás Tartalmát az alábbi folyamatok határozzák meg: a) a vállalati stratégia célkitűzései b) az egyes befektetési lehetőségek adózás utáni pénzáramának a becslése c) az egyes befektetési alternatívák hozzájárulásának elemése a vállalat teljes pénzáramához

Finanszírozási stratégia Forrás biztosítása A következő elemeket kell figyelembe venni: biztonság jövedelmezőség likviditás függetlenség

Pénzügyi elemzés A vállalat belső működéséből következő pénzmozgások, valamint a külső pénzügyi kapcsolatokkal összefüggő pénzáramlások Számvitelei rendszer Legfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás, cash flow

Számvitel Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. Számvitel jellemzői: Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet nemzetközi szabályok is befolyásolnak A számviteli információkat felhasználják: a) vezetők, tulajdonosok a termelési, befektetési és piaci döntéseik megalapozásához b) üzleti partnerek üzleti kapcsolataik megalapozásához c) hatóságok - APEH (adómegállapítás) Cégbíróság KSH Bizonylat, könyvvezetés, leltárkészítés, beszámoló, könyvvizgálat

Számvitel lényege, fogalma, feladata, A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához. A számvitel tárgya: maga a vállalati gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok, események A számvitel feladata: a rendszermozgások részletes, teljekörű MEGFIGYELÉSE Bizonylatok készítése Azok feldolgozása Információk képzése Információk szolgáltatása A dokumentumok megőrzése

A számvitel területei: I. Pénzügyi számvitel: a gazdasági élet szereplőinek ad információkat, azaz a kimenő információkat állítja elő. II. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő, melyek szükségesek a vállalkozás működéséhez a gazdálkodó szerv vezetőinek informálásához.

Pénzügyi számvitel információszolgáltatatási kötelezettségére egységes, általános normákat ír elő a számviteli törvény. Összetevői: - a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár, főkönyvi kivonat, - a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend, - könyvvizsgálat, - nyilvánosságra hozatal. a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés. Részei: - Mérleg - Eredménykimutatás - Cash flow

b./ Könyvvezetés: az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és az üzleti év végén lezárja. Fajtái: - Kettős könyvvitel: a gazdasági eseményt annak bekövetkezésekor rögzítik, függetlenül attól, hogy pénzmozgással együtt jár vagy nem. teljesítmény elvén alapul - Egyszeres könyvvitel: a könyvekben akkor rögzítik a gazdasági eseményt, amikor pénzmozgással jár. pénzforgalmi elven alapul, elsősorban kisvállalkozsok alkalmazzák BIZONYLATOK ALAPJÁN KÖNYVELNEK!

c/ Könyvvizsgálat: a beszámoló valódiságát támasztja alá. Kötelező: - a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak, - minden olyan kft-nek, ahol a jegyzett tőke az 50 millió forintot meghaladja, - minden egyszemélyi tulajdonban lévő kft-nél, - minden kettős könyvvitel vezető vállalkozásnak, ha éves nettó árbevétele, az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. A vállalkozások csak független könyvvizsgálót alkalmazhatnak. Feladata a beszámoló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata, amelyről jelentést kell készíteni és záradékkal kell ellátni. A záradék lehet: - hitelesítő, - korlátozott, - elutasító. Meg kell indokolni az elutasítás okát.

A stock-flow problematika Adott időpontban értelmezett állomány Egy állomány két időpont között értelmezett változása Vagyon-mérleg Eredmény-kimutatás(ok) Cash flow kimutatás(ok)

A mérleg jellemzői A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott időpontban mutatja meg dec. 31-én (állományi szemlélet) állapotnak megfelelően készítik. A vagyont kettős vetületben szemléli ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák  Eszközök =  Források A mérleg teljeskörű, minden vagyontárgyra ki terjed. Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont. Hitelességét könyvvizsgáló igazolja Két értékoszlopot tartalmaz tárgyévet és az azt megelőző évet

Mérleg Aktívák (Eszközök) Passzívák (Források) A. Befektetett eszközök D. Saját tőke B. Forgóeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek (idegen tőke) G. Passzív időbeli elhatárolások

Eszközök Befektetett eszközök (egy éven túl szolgálják a vállalkozást): Immateriális javak (pl. vásárolt szabadalom, licence értéke, egy üzlethelyiség bérleti jogának megszerzése) Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök (egy éven belül elhasználódnak): Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök

Források Saját tőke( a vállalkozás saját vagyona) - jegyzett tőke (tulajdonosok, alapítók tőkebefektetése - tőketartalék - eredménytartalék - mérleg szerinti eredmény/veszteség Kötelezettségek (a vállalkozás vagyonával szemben támasztott követelések) - hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek

Eredménykimutatás A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési kötelezettség megállapítását tartalmazza. Árbevétel – Költségek = Eredmény Összköltség eljárás – a költségeket költségnemek szerint csoportosítja (anyag, bér, értékcsökkenési leírás) Forgalmi költség eljárás – a költségeket az értékesítés szempontjából közvetett és közvetlen költségekre osztja

Pénzbevétel – Pénzkiadások Pénzbevétel ≠ árbevétel Cash Flow: a pénzforrások keletkezését és felhasználását mutatja egy adott időszakra vonatkozóan Alapszerkezete: Pénzbevétel – Pénzkiadások Pénzbevétel ≠ árbevétel Pénzkiadás ≠ költségek

Pénzügyi elemzés – pénzügyi mutatók alapján