A modern fogyasztói étosz rejtélye Készítette: Mócza Eszter és Németh László

Bevezetés Étosz: erkölcs,magatartásminta,állandó cselekvésmód Probléma vizsgálata a XVIII. sz-i angliai fogyasztói forradalom magyarázatára tett kísérletek során került napirendre. Nem megfelelő fogalmi rendszer, a probléma rossz megközelítése

Bevezetés Értékek és étoszok változásainak figyelmen kívül hagyása jellemző a közgazdaság-tudományra A mai fogyasztói magatartásról sem kapunk teljes képet a közgazdaság-tudomány által Nehezebben számíthatók ki az emberek igényei, ha nem értjük meg mitől is keletkeznek azok

Bevezetés Modern fogyasztás lényege: vágyak irányítják, nem a racionalitás Fromm: „ A ma embere korlátlan éhséggel vágyik újabb és újabb termékekre” O’Neill: „..amikor egy vágy beteljesül, rendszerint számos másik bukkan föl, hogy elfoglalja helyét.” Frusztráció mennyire lépi túl a kielégítést?-> (Lerner) vágy-megszerzés arány ( sosem 1)

Bevezetés Megelégedéshez jutni nem csak nyersanyag felhasználással,de az örömszerzés más módjaival is lehet.(új cipő <-> barátság öröme) Vágyak lanyhulása általában idővel bekövetkezik, de nem tudjuk miért -> hulladékhegyek, kiárusítások

…és még mindig Bevezetés Írástudatlan és fejletlen társadalmakban a fogyasztást és igényeket a szokások és hagyományok irányítják Új vágyak megfogalmazása veszélyes a közösségre és erkölcstelennek tűnik. Társadalomtudósok rendszerint figyelmen kívül hagyják a kül. kultúrák szerepét és egyetemes megállapításokat tesznek

Bevezetés N°6 Megkérdőjelezhető, hogy minél több az új találmány, annál több az új vágy,mivel a legtöbb találmány már meglévő szükségletek és vágyak kielégítésére szolgál. Határhaszon-elmélet nem tekinthető a fogyasztó magatartás elméletének,hiszen azt feltételezi,hogy mindenki haszonmaximalizálásra törekszik, ami nem ad magyarázatot a vágyak és kedvtelések eredetére.

Bevezetés befejezése Galbraith: Fő célja,hogy bebizonyítsa,milyen irracionális,hogy a közgazdaság minden termelésnövekedést jónak tekint.Rávilágít,hogyan egészítik ki a közgazdászok a haszon-elmélet hiányosságait,hogy a fogyasztói magatartás elméletét megalkossák. - ösztönelmélet - manipulációelmélet - vágyteremtés vebleni elmélete

Ösztönelmélet „lappangó vagy” elmélete: a vágyak velünk születettek , hirtelen a felszínre törnek Olyan alapvető szükségletek esetében,mint étkezés vagy hajlék, biológiai alapja van az étel illetve ház utáni vágynak, ez azonban nem ad magyarázatot konkrét termékek iránt érzett sóvárgásra .-> különbséget kell tenni vágy és szükséglet között.

Ösztönelmélet Az irányzathoz kapcsolódik a feltételezés,hogy az emberi motiváltságban létezik a „szükségletek-vágyak” hierarchiája, vagyis először az alapvető szükségleteket kell kielégíteni,majd a vágyakkal foglalkozni. Markin: oxigén->étel->víz->fájdalomtól való megszabadulás->fizikai szükségletek-> biztonság->kötődés->önbecsülés->presztízs-> önmegvalósítás

Ösztönelmélet Ha az egyéni fogyasztói vágyak eleve létező,öröklött hajlamok ,akkor hogyan lehetséges,hogy az emberek életük során megváltoztatják vágyaikat? Ha a vágy=szükségletek,akkor miért nem ugyanolyan minden társadalomban? ->>> az elmélet tarthatatlan

Manipuláció elmélet Közgazdaságtani hiányosság Külső hatások Verziói Tudatalatt Információ szolgáltatás Reklám ≠ Manipuláció

Manipuláció elmélet Közgazdaságtani hiányosság Külső hatások Verziói Tudatalatt Információ szolgáltatás Reklám ≠ Manipuláció

Manipuláció elmélet Hogyan vezet az az üzenetek befogadása a fogyasztói igény létrejöttéhez? Hasznosság Érzelmek > racionalitás

Vebleni szemlélet Középpontjában: a fogyasztó, aki aktívan részt vesz saját vágyainak megteremtésében fogyasztás→ szociokulturális jelentőség Veblen hatás Csatlakozási és sznob hatás A dologtalan osztály (1975)

Vebleni szemlélet Javak fogyasztása = a személy vagyoni szintje Versengés Státuszhajszolás → eszmény Magasabb életszínvonal Utánzás ≠ versengés Újgazdagok

Készítették: Mócza Eszter és Németh László Köszönjük a figyelmet! Készítették: Mócza Eszter és Németh László