Az Európai Unió intézményrendszere

Az intézményrendszer jellege egyedülálló; sem nem nemzetközi szervezet; sem nem nemzetállam; keveredik a kormányközi és szupranacionális jelleg;

Az Európai Unió intézményei Fő szervek Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Tanács Az Európai Bizottság Az Európai Parlament Az EK Bírósága Az Európai Számvevőszék Egyéb intézmények Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Közp. B Az Európai Ombudsman Az EU intézményrendszerében el kell különítenünk egymástól az EU fő szerveit: a Tanácsot, a Bizottságot, a Parlamentet, a Bíróságot és a Számvevőszéket, illetőleg az Unió egyéb intézményeit. Az előadó röviden vázolja fel, hogy az EU fő szervei milyen feladatot látnak el, és milyen kapcsolatban állnak egymással. Ehhez tegye fel a 37-es fóliát, amely a döntéshozatal folyamatát ábrázolja, így a hallgatók már az elején megismerik az egyes szervek szerepét és kapcsolatrendszerét.

! Elnevezések elhatárolása: Európa Tanács (1949 EU-n kívüli szerv) Európai Unió Tanácsa (a Tanács 1993.11.08-i döntése értelmében használatos elnevezés) Európai Tanács (csúcs) „Állam- és Kormányfőkkel kibővített Tanács” !

Az Európai Unió Tanácsa Council of the European Union a Tanács; Miniszterek Tanácsa; kormányközi jelleg; elsődleges, legfőbb, de nem kizárólagos döntéshozó, jogalkotó szerv; tagjai a tagállamok miniszterei; a Tanácsban minden miniszternek jogában áll saját kormánya nevében állást foglalni; székhelye: Brüsszel; évente 2-6 alkalommal ülésezik;

A Tanács volt, hogy huszonegy féle, jelenleg összesen kilenc féle összetételben működhet: Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyi Tanács (“ECOFIN”) Igazságügyi és Belügyi Tanács Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Eü. és Fogy. Véd. Versenyképesség (belső piac, ipar és kutatás) Szállítás, Telekommunikáció és Energia Mezőgazdasági és Halászati Tanács Környezetvédelmi Tanács Oktatási, Fiatalság és Kulturális Tanács Ennek ellenére a Tanács egyetlen intézmény marad.

Az Európai Unió Tanácsa A Tanács feladatai és hatáskörei: 1.Jogalkotási hatáskör 2. Kezdeményezési jogkör 3. Ellenőrzési jogkör 4. Költségvetés meghatározása EP-vel együtt 5. Az EU közös Kül- és biztonságpolitikájának kidolgozása 6. Nk. megállapodások megkötése 7. „Munkáltatói” jellegű jogkörök 8. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása 9. „Önigazgatás” joga

Állandó Képviselők Bizottsága COREPER Állandó Képviselők Bizottsága Tagjai: a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetei, ill. helyettesei hetente ülésezik; feladatai: 1. előkészíti a Tanács döntéseit; 2. álláspontok közelítése és egyeztetés; 3. kormányok és az EU intézményei közötti kapcsolattartás; a Tanács és a COREPER munkáját 180, témák szerint elhatárolt munkacsoport segíti; évente 2500 ülés; Ha a COREPER megegyezik = Tanács vita nélkül dönt

Tanács Szavazási formák A Tanács eljárása: írásbeli és szóbeli eljárás Szavazási eljárások: EKSZ 205. cikk Egyszerű szótöbbség eljárási kérdésekben Minősített többség az esetek nagy részében Egyhangú a legjelentősebb kérdésekben

Az Európai Unió Tanácsa Szavazati súlyok 2007. január 1-től: Belgium 12 Bulgária 10 Cseh Köztársaság Dánia 7 Németország 29 Észtország 4 Görögország Spanyolország 27 Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia 7 Luxemburg 4 Magyarország 12 Málta 3 Hollandia 13 Ausztria 10 Lengyelország 27 Portugália 12 Románia 14 Szlovénia 4 Szlovákia 7 Finnország 7 Svédország 10 Egyesült Királyság 29

Nizza után a többségi döntéshozatalhoz szükséges (2005. 01. 01.) Tanács Nizza után a többségi döntéshozatalhoz szükséges (2005. 01. 01.) 1. 27 tag össz. szavazat 345 minősített 255 szavazat 2. tagállamok többségének a támogatása = 14 tagállam 3. 62%-os népességi küszöb (15 és 27 tag között a csatlakozási szerződés rögzíti a minősített többséghez szükséges szavazatokat)

Soros elnökség intézménye: nem intézmény, nem testület, hanem funkció, félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam, aki egyben az EU-t képviseli; Soros elnök szerepe: 1. Összehívja a Tanácsot; 2. Elnököl: az Európai Tanácsban, a Tanácsban, a COREPERBEN, a munkacsoportokban.

Az elnökség Az elnökség feladatai Képviseleti funkciók Kezdeményezési jogkör 6 hónapos rotációs rendszer MSZ 203. cikk 2. bek.: EFTA-csatlakozás után lett módosítva (jelenleg a Tanács egyhangú döntése szükséges a sorrend meghatározásához)

A soros elnökséget betöltő tagállamok: I. félév II. félév év Luxemburg GB 2005 Ausztria Finnország 2006 Németország Portugália 2007 Szlovénia Franciaország 2008 Csehoszág Svédország 2009 Spanyolország Belgium 2010 Magyarország Lengyelország 2011

Az Európai Tanács EiT (European Council) („Bölcsek Tanácsa” a „Csúcs”) Tagok: állam- és kormányfők; Székhelye: Brüsszel; Szerepe: stratégiai döntések, a fejlődés általános politikai irányvonalának kijelölése; Ülései: évente két rendes (június és december) annak az országnak a területén, mely a soros elnökséget adja + lehet két rendkívüli ülés; Ülések előkészítés a soros elnökség fa.; „tour de capitales” során egyeztetés; Ülésein jelen vannak: Bizottság elnöke és egy tagja, külügyminiszterek

Az Európai Tanács Létrejötte: Alapító szerződésekben nem volt ilyen intézmény 1974. párizsi sajtókommünikében jelenik meg 1977. Londoni Nyilatkozat 1983. Stuttgarti deklaráció az EU-ról EEO 1986. elnevezése megjelenik a primer jogban MSZ 1992/93: feladatkörökkel is felruházzák Jelenleg: MSZ 4. cikk

Az Európai Tanács Az Európai Tanács jellege: hagyományos értelemben nem intézmény , de legfőbb politikai szervként határozza meg az EU működését, az EU általános célkitűzéseinek meghatározása, ösztönzés, „impulzus” adása ennek egyik oka: a tagállamokban legitimitással bíró képviselőkből áll szerepe fokozatosan nő, mert tagjai kompetensek „package deal” keretében kompromisszumos döntést hozni a végrehajtás nem az EiT feladata

EiT Jogforrást általában nem alkot; Kivétel: a II. pillérben az un. közös stratégiákat (alapelv és iránymutatás); Maastricht óta az EU legfőbb szerve; Mindhárom pillérben stratégiai szerepe miatt meghatározó. Az Európai Tanács feladatkörei: 1.) Általános feladatkörök: „problémás” ügyek megoldása a MSZ szerinti politikák koordinálása közösségi jelleg, többségi döntéshozatal,

EiT 2.) Közös- kül és biztonságpolitika területén Az Európai Tanács feladatkörei: 2.) Közös- kül és biztonságpolitika területén alapvonalait meghatározza közös stratégia (pl. 1999. Köln az orosz-EU kapcsolatokról common strategy) egyfajta „fellebbviteli fórum” közös védelmi politika előkészítése, alapvetően kormányközi jelleg, 3.) III. pillér vitafeloldó feladatokat lát el,

Tevékenységi körök és működés Kapcsolat az Európai Parlamenttel Az Európai Tanács elnöke beszámol a parlamenti képviselőknek hat hónapos elnöki tevékenységéről, és vitát kezdeményez a képviselőkkel. Minden csúcstalálkozó az EP elnökének nyilatkozatával kezdődik. Kapcsolat az Európai Bizottsággal Az EiT ülésein részt vesz az EB elnöke. A csúcstalálkozók végén az EiT összegzést készít az EB számára.

Kapcsolat az Európai Unió Tanácsával Az Európai Unió (minisztereinek) Tanácsa készíti elő az EiT üléseit, törvénytervezeteket fogad el, amelyek a kormányfők és az államfők döntéseit konkrét cselekvésekként fogalmazzák meg. Reformtervezet legalább 2 és fél évre állandó elnök, aki nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel, egyszer újraválasztható, fa.: csúcstalálkozók előkészítése, elnöklése, kifele az EU képviselete,

(European Commission) Európai Bizottság (European Commission) Kormányszerűen működő szupranacionális szerv; Közösségi érdekek megtestesítője; EU mindennapi munkáját végzi = EU kormánya;

Az EB helye az intézményrendszerben a korábbi három Közösség összevonásával jön létre az egységes Bizottság hivatalosan: „Európai Közösségek Bizottsága” 27 biztos testülete, de jelenti a 20 ezer fős apparátust is Szupranacionális szerv, „az integráció motorja” Döntéselőkészítés – kezdeményezési monopólium - végrehajtás

A Bizottság tagjai Nizza előtt 20 biztosból álló testület (5 nagy tagállam 2-2 fő, többi 1-1 fő); Nizza után tagállamonként 1 tag = 25/27 biztos Magyarország európai biztosa Kovács László, aki az adóügyekért felelős 27 tagállam után a Tanács egyhangú döntése a kevesebb létszámról és a rotációról (egyenlőség, demográfiai és földrajzi szempontok alapján); Reformtervezet: 2014-ig „1 biztos – 1 tagállam” elve 2014 után tagok 2/3-ára csökken a létszám, és egyenlő rotáció elve alapján váltják egymást a tagállamok

A Bizottság létrejötte Elnök: A Tanács minősített többséggel jelöli a Biz. elnökét; Parlament jóváhagyja; Tagok: A Tanács (a tagállami javaslatoknak megfelelően) minősített többséggel jelöli a Biz. tagjait az elnökkel egyetértésben, Parlament meghallgatja a Bizottság tagjait, A tagok vállalják, hogy nemzeti kormányaiktól és a Tanácstól függetlenül a Közösség érdekeiben tevékenykednek.

Testület egészéről: a teljes Bizottságról az Európai Parlament dönt (egyes biztosokat nem szavazhat le, csak a teljes Bizottságot!) a Bizottság kollektíven felel az Európai Parlamentnek  Visszahívható A Tanács minősített többséggel kinevezi a Bizottságot.

A Bizottság visszahívása Ez idáig még nem került sor, igaz bizalmat- lansági indítvány már többször is (DE: Santer- Bizottság 1999-es lemondása) A jelenlévő képviselők 2/3-a és az összes képviselő többsége gyakorolhatja a bizalmatlansági indítványt

A Bizottság feladata és hatásköre 1. Kizárólagos kezdeményezési jog a jogalkotási javaslatok beterjesztésében a Tanács felé az első pillérben. 2. Szűk körben jogszabály alkotó. 3. Végrehajtó hatalom. 4. A „szerződések őre”. 5. Költségvetés előkészítése, végrehajtása. 6. Külső képviselet ellátása.

A Bizottság felépítése Elnök (jelenleg: José Manuel Durao Barroso) Munkáját 6 fős kabinet segíti Biztosok Főigazgatóságok és Szolgálatok (Directorates-General – Services)  Kvázi miniszteriális rendszer Hivatali szervezete 36 szervezeti egység; benne: 24 Főigazgatóság; pl. Mg., Közlekedési; 12 egyéb szervezeti egység, pl. Fordítói szolgálat; Közös Kutatóközpont; Tolmács- és Konferencia Szolgálat; Az egységeket a Bizottság biztosai felügyelik;

Az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság elnöke José Manuel Durao Barroso Portugália (2004 novembertől)

Európai Parlament

Az EP szervezete Szervezete „határokon átnyúló” jellegű: Strassbourg: a hivatalos székhely és a plenáris ülések székhelye, Brüsszel: a szakbizottsági ülések, a politikai frakciók találkozói és az eseti plenáris ülések helyszíne, Luxemburg: a főtitkárság székhelye

Kettős hatás országonkénti érdekek; pártjaik, politikai hovatartozásuk szerinti együttműködés,

Európai Parlament (European Parliament) fejlődése: Montánunió Közgyűlése = delegált képviselők vitafóruma; Római Szerződés – EGK, EURATOM Közgyűlése ua., delegált képviselők, szerepe csak tanácsadó; 1962-től Közgyűlés Európai Parlament 1970-től a Parlament elfogadja a költségvetést; 1979-től a Parlament tagjainak közvetlen választása; 1987-től fokozatosan társjogalkotói, döntéshozói hatáskör az EU Tanácsa mellett, az esetek többségében már nem lehet nélküle dönteni.

Az EP helye az intézményrendszerben az EU egyetlen közvetlenül választott szerve Nélkülözhetetlen része az EU döntéshozatali háromszögnek (EP, EB, Tanács) A közösségi jogszabályok több mint 80 százaléka nem születhet meg egyetértése nélkül

Parlament jogköre 1. Politikai ellenőrzés jóváhagyja a Bizottság elnökének, majd az egész Bizottságnak a kinevezését. (ASz); vizsgálóbizottság felállítása; bizalmatlansági indítvány a Bizottság egésze tekintetében (jelenlévők 2/3-os többsége); jelentés, tájékoztatás kérése a közösség intézményeinek működéséről; felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenysége felett, hozzájárul új tagok felvételéhez, társulási és ker. szerződések kötéséhez tagállamok és külső államok között;

3. Társjogalkotó, társdöntéshozó Parlament jogköre 2. Költségvetés elfogadása, végrehajtás ellenőrzése; a Parlament elnöke hirdeti ki; nem kötelező kiadásoknál a Tanács indítványait elutasíthatja; az egész javaslatot elvetheti. 3. Társjogalkotó, társdöntéshozó (Maastricht, Amszterdam) 4. Politikai kezdeményező Többségi szavazással a Bizottság felkérése jogalkotás, döntés kezdeményezésére.

Képviselői helyek száma országonként 99 78 54 27 24 19 18 14 9 13 7

Az EP-választások részvételi arányai

EP-választások – 2004. június 13.

EP-választások – 2004. június 13. A listát állító párt(ok) neve Megszerzett szavazat % mandátum FIDESZ-MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG 1 457 750 47,40 % 12 MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT 1 054 921 34,30 % 9 SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE 237 908 7,74 % 2 MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM 164 025 5,33 % 1 MAGYAR IGAZSÁG ÉS ÉLET PÁRTJA 72 203 2,35 % (5 % alatti lista) MUNKÁSPÁRT 56 221 1,83 % MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG 20 226 0,66 % SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT 12 196 0,40 %

Képviselőhelyek változásai: 2004-ben 732 képviselő (25 tagállam), 2007-ben ideiglenesen 785 főre bővült: Románia 35 fő, Bulgária 18 fő, Reformszerződés szerint: 750 fő

Képviselői helyek száma országonként a 2009-es választástól kezdődően: 750 fő Belgium -2 22 Bulgária +1 18 Cseh Köztársaság -2 Dánia 13 Németország -3 96 Észtország 6 Görögország -2 Spanyolország +4 54 Franciaország +2 74 Írország 12 Olaszország 72 Ciprus Lettország +1 9 Litvánia 12 Luxemburg 6 Magyarország -2 22 Málta +1 Hollandia +1 26 Ausztria +2 19 Lengyelország +1 51 Portugália -2 Románia 33 Szlovénia +1 8 Szlovákia 13 Finnország Svédország +2 20 GB +1 73

Az EP szervezete Elnök (2 és fél év) és alelnökök (►Parlamenti iroda) Kvesztorok (a parlamenti iroda tanácsadói) Bizottságok Képviselőcsoportok Elnökök Konferenciája (az EP elnöke és a politikai frakciók vezetői) Főtitkárság (főtitkár, 3-4 ezer tisztviselő segíti az EP munkáját)

Az EP szervezete Bizottságok: állandó bizottság, albizottságok, ideiglenes bizottságok, vizsgálóbizottságok működnek a szakbizottságok feladatai: Plenáris ülések elé kerülő jogalkotási javaslatok előkészítése, megvitatása, véleményezése Saját kezdeményezésű javaslatok megalkotása Témafelelős képviselő kijelölése

Az EP szervezete Állandó bizottságok (2004-2009) Költségvetési Bizottság Költségvetési Ellenőrző Bizottság Gazdasági és Monetáris Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Bizottság Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság Regionális Fejlesztési Bizottság Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság Halászati Bizottság

Állandó bizottságok (2004-2009) 12. Kulturális és Oktatási Bizottság 13. Jogi Bizottság 14. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 15. Alkotmányügyi Bizottság 16. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 17. Petíciós Bizottság 18. Külügyi Bizottság 19. Fejlesztési Bizottság 20. Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Képviselőcsoportok A képviselők nem országuk, hanem politikai frakcióik szerint foglalnak helyet a parlamentben A politikai csoportok döntenek: a fontos tisztségekről (pl.: elnök, alelnökök) a testületek összetételéről (szakbizottságok tagjai, vezetői) fontos kérdések témafelelőseiről („raportőr”) a felszólalási idő kiosztásáról Frakciók alakítása: 23 fő 2 ország esetén; 18 fő 3 ország, 14 fő 4 ország;

Képviselőcsoportok (2004-2009)

Képviselőcsoportok (2004-2009) (2005 év eleji állapot) Európai Néppárt – Európai Demokraták (268 fő) Európai Szocialisták Pártja (200 fő) Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (88 fő) Zöldek/Európai Szabad Szövetség (42 fő) Egyesült Európai Baloldal/Zöld Északi Baloldal (41 fő) Függetlenség/Demokrácia (33 fő) Unió a Nemzetek Európájáért (28 fő) függetlenek (33 fő)

Az EP működése Havonta, általában egy hétig tartó plenáris ülés Strassbourgban Időnként rövid, 1-2 napos plenáris ülések Brüsszelben (évente 4-5 alkalommal) Két héten át szakbizottsági ülések Brüsszelben Egy héten át a politikai csoportok megbeszélései Brüsszelben jellemzi a demokratikus deficit (demokrácia hiánya, nem rendelkezik olyan széles ellenőrző jogkörrel, mint a nemzeti parlament saját kormánya felett)

Európai Bíróság

Európai Bíróság Court of Justice of he European Communities Székhelye: Luxemburg feladatai: Alapszerződések alkalmazása, értelmezése A közösségi jog érvényesülésének biztosítása; EU intézmények törvényességére ügyel; Közösségi és nemzeti jog viszonyának értelmezése; Ítéletei szerves részét képezik az EU jogrendszerének;

Európai Bíróság 27 tag (Nizza előtt 15) Tagállamok kormányai közös megegyezésével; 6 évre kineveznek, de megújítható; bírák felét 3 évente újraválasztják; elnök választása maguk közül 3 évre; függetlenek a kormányoktól és érdekcsoportoktól; háromféle összetétel: fő szabály: 3 v. 5 tagú kamara; Nagytanács: 11 tagú, ha ezt a tagállam v. intézmény kéri; teljes ülés különlegesen fontos esetekben,

A Bíróság munkáját segítik: 8 főügyész: adott ügyben vélemény előterjesztése (de csak ajánlás); Elsőfokú Bíróság (1989 óta): tagállamok kormányai közös megegyezésével; 6 évre kineveznek 27 bírót, teljes ülés, Nagytanács, 3-5 tagú tanács, természetes és jogi személyek által indított keresetek, EU intézményei és alkalmazottai közötti viták; határozatai ellen fellebbezni lehet a Bírósághoz;

A Bíróság eljárásai kötelezettség teljesítésének elmulasztása (tagállamok ellen); közösségi intézmények rendelkezéseinek semmissé nyilvánítása; közösségi intézmények mulasztása miatti eljárások; kártérítési eljárás (EU intézmények alkalmazottai által); fellebbviteli eljárás; véleményezési eljárás, az EK szerződések és a nk. egyezmények összhangjáról; előzetes döntéshozatali eljárás;

Európai Számvevőszék European Court of Auditors az EU adófizetői érdekeinek védelmében jár el Székhely: Luxembourg 1977-től működik; Feladatai: ellenőrzi az EU költségvetésének felhasználását; vizsgálatairól éves jelentést készít; tanácsadó szerep a költségvetés előkészítése során; Tagjai: minden tagállam egy számvevőt delegál; a Tanács nevezi ki 6 éves megújítható időtartamra; elnököt 3 évre maguk közül választanak; nemzeti kormányoktól független testület;

Gazdasági és Szociális Bizottság Economic and Social Committee Tanácsadó testület Bizottság és Tanács felé (Római Szerződés hozza létre) Székhelye: Brüsszel Tagjai: a kinevezést a tagállamok személyenkénti kiválasztása után a Tanács hagyja jóvá; Munkavállalók, munkáltatók, szakszerveztetek érdekképviseletei szervek a tagjai; a tagok tovább folytatják szakmai tevékenységüket, 4 évre szóló megbízatás (meghosszabbítható); Mo. 12 tagot delegálhat, össz: 344 tag (27 tag)

Régiók Bizottsága Committee of the Regions of the EU Maastricht hozza létre tanácsadó testület; székhelye: Brüsszel; tagjai a regionális és helyi önkormányzatok képviselői; 4 évre a tagállamok javaslatára a Tanács választja; össz: 344 fő/ Mo. 12 fő (27 tagú EU) a tagok folytatják helyi és regionális feladataikat, feladata: a regionális és helyi önkormányzatok képviselete; a Tanács és Bizottság kérésére véleményadás, saját kezdeményezésre is tehet javaslatot; véleményét kötelező kikérni minden regionális kérdésben;

Európai Beruházási Bank European Investment Bank Székhely: Luxembourg; kialakulása: Római Szerződés; egyszerre közösségi intézmény és nk. bank; tőkéjét a tagállamok jegyzik; a világ legnagyobb kölcsönkihelyező int. között van; feladata: kölcsönök az EU lemaradó régióinak (90%) 10% más EU-n kívüli térségeknek, legfelsőbb szerve: Kormányzótanács a tagállamok pénzügyminisztereiből

Központi Bankok Európai Rendszere és European System of Central Banks a közös valuta és pénzügyi unió intézménye; Maastrhicht rendelkezik róla, felállítása 1998. június 1. Európai Központi Bank + tagországok nemzeti bankjai; Európai Központi Bank European Central bank székhely: Frankfurt; független intézmény: nem fogadhat el utasításokat sem kormányoktól, sem EU intézményeitől; döntéshozó szerve: Kormányzótanács; (Tagállamok jegybanki elnökeiből és Igazgatótanácsból); feladata: monetáris politika stratégiai irányítása; kamatlábak, tartalékok megállapítása

Európai Ombudsman székhely: Strassbourg, Maastricht óta EP választja 5 évre (EP-vel megegyező időtartam), feladata: EU intézmények (kivéve Bíróság) működését kifogásoló állampolgári panaszok kivizsgálása; nem foglalkozik jogerős ítéletekkel és lezárt ügyekkel;