Az Európai Unió intézményei, az EU és Magyarország

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió intézményei, az EU és Magyarország"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió intézményei, az EU és Magyarország
Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja Egyesület Nyilvántartásba bejegyzett felnőttképzési szervezet Nyilvántartási szám: Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda

2 Intézményrendszer 4 fő szerv Számvevőszék Tanácsadó bizottságok Tanács
Parlament Bíróság Számvevőszék Tanácsadó bizottságok Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Pénzügyi intézmények Beruházási Bank Központi Bank Ombudsman

3 Tanács Az Európai Unió Tanácsa (Minisztertanács)
A COREPER és a tanácsi munkacsoportok Az Európai Tanács

4 Európai Unió Tanácsa Székhelye: Brüsszel
Tagjai: tagállamok kormányainak képviselői Kormányközi Tagállamok érdekképviseleti intézménye EU elsődleges, (de nem kizárólagos) döntéshozója, jogalkotója Apparátusa: Főtitkárság (2500 fő) Soros elnökség Egyszerű, minősített többség, egyhangúság (345 szavazat)

5 COREPER és a tanácsi munkacsoportok
COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága Tagjai: tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetei Feladata 1. Tagállami álláspontok egyeztetése 2. Kormányok és EU-intézmények közötti koordináció Hetente ülésezik Tanácsi munkacsoportok 250 állandó + ad hoc jelleggel felállított Feladata: Tanács, COREPER elé kerülő döntési tervezetek szakmai előkészítése 2500 ülés évente

6 Európai Tanács EU csúcsszerve Ülései 1974 óta rendszeresek
2009 végétől (Lisszaboni szerződés) önálló intézmény és állandó elnöki pozíció Tagja: 27 állam- vagy kormányfő+Bizottság elnöke Feladata: stratégiai döntések meghozatala, általános politikai elvek, külpolitikai irányelvek, bővítési politika meghatározása Évente legfeljebb 4-szer ülésezik

7 Európai Bizottság Székhelye: Brüsszel Tagjai: 27 biztos
Közösségi érdekek legfőbb képviselője Kormányszerűen működik Feladata: közösségi politikák képviselete és megvalósítása, az EK képviselete a nemzetközi fórumokon, a közösségi alapok (az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap, valamint a Kohéziós Alap és a Tacis) kezelése „Szerződések őre” Elnöke: José Manuel Barroso (2004 IX-től)

8 Európai Parlament Székhelye: Strasbourg (nagy plenárisok), Brüsszel (kis plenárisok, szakbizottságok), Luxemburg (Főtitkárság) 1979-től közvetlenül választják Tagja: 736 képviselő, 22 magyar Állampolgárok érdekeinek legfőbb képviselője Feladata: társdöntéshozó, társjogalkotó Politikai csoportok (frakciók) Vezető testületek: EP Iroda, Elnökök Konferenciája Szakbizottságok (22 db) Hivatali apparátusa: a Főtitkárság

9 Európai Bíróság Elsőfokú Bíróság (1989-től) Székhelye: Luxemburg
Tagja: 27 bíró, 8 főtanácsnok Feladata: a közösségi jog betartásának felügyelete, a többi közösségi szerv munkájának törvényességi ellenőrzése és a jogi viták elrendezése Elsőfokú Bíróság (1989-től) Bírói különtanácsok (2003-tól) Közszolgálati törvényszék (2005-től) Keresetfajták (mulasztás, megsemmisítés, kártérítés, fellebbezés)

10 Egyéb intézmények – 1. Európai Számvevőszék Székhelye: Luxemburg
Tagja: 27 számvevő Feladata: a közös költségvetés végrehajtásának ellenőrzése és felügyelete, az EU-könyvvitel átvilágítása, valamint bármely intézményről éves jelentés készítése EU-n kívülieket is ellenőrzi

11 Egyéb intézmények – 2. Gazdasági és Szociális Bizottság (ESC, ECOSOC)
Székhelye: Brüsszel Tagja: 344 (12 magyar) gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezet képviselője Munkaadók, munkavállalók, egyéb érdekvédelmi szervezetek Tanácsadó jellegű testület, konzultatív szerv, feladata a gazdasági és szociális érdekcsoportok bevonása a közösségi döntések előkészítésébe Régiók Bizottsága Tagja: 344 (12 magyar) választott helyi és regionális önkormányzati vezető Tanácsadó szerv Feladata: véleményalkotás és az érdekképviselet. Konzultálni kell vele a régiókat és a helyi önkormányzatokat érintő kérdésekben (pl. az oktatás, a kultúra, a közegészségügy, a transzeurópai hálózatok, a gazdasági és szociális kohézió területei)

12 Egyéb intézmények – 3. Európai Beruházási Bank (EIB)
1. számú bank Európában Alaptőkéjét a tagállamok fizetik (ők a részvényesek) Feladata: elhúzódó, nagy infrastrukturális beruházások finanszírozása (elmaradott területek fejlesztése, infrastruktúra-fejlesztés), alacsony kamatozású, hosszú távra szóló hitelek Európai Központi Bank 1999 (EURO bankszámlapénzként történő bevezetése) óta működik Székhelye: Frankfurt Feladata: az euróövezet monetáris politikájának kialakítása Az Euro övezet központi bankjai jegyzik a tőkéjét (népesség- és GDP-arányosan) Vezető testülete a Kormányzótanács, amely az Euró övezetjegybankjainak elnökeiből áll

13 Egyéb intézmények – 4. Európai Ombudsman 1995-ben nevezték ki az elsőt
Székhelye: Strasbourg Feladata: EU intézményei ellen bejelentett panaszok kivizsgálása Az Unió állampolgárai (és a területén bejegyzett gazdasági és társadalmi szervezetek) fordulhatnak hozzá, amennyiben az európai intézmények részéről jogsérelem érte őket. E körbe tartozik az igazgatási szabálytalanság, a méltánytalan eljárás, a diszkrimináció, a hatalommal való visszaélés, az információadás hiánya, illetve visszautasítása, valamint a nem szükségszerű késlekedés. Az Európai Parlament választja meg

14 Szimbólumok Ünnepnap Európa nap: V.9. – Schuman-nyilatkozat (Robert Schuman francia külügyminiszter) Zászló: kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillag 1985-től EK/EU hivatalos jelképe „12-es szám ősidők óta a tökéletesség,a teljesség és az egység jelképe.” Himnusz IX. szimfónia: Ludwig van Beethoven (1823) 1985-től az EK/EU hivatalos himnusza „Szavak nélkül, a zene egyetemes nyelvén, e himnusz az Európában hirdetett szabadság, béke és szolidaritás ideáljait fejezi ki.” Jelmondat „Egység a sokféleségben”

15 Magyarország és az Unió 1.
Kereskedelmi együttműködési egyezményt aláírása Párizsi csúcs – PHARE Társulási Szerződés Hatályba lépett: Ipari termékek szabadkereskedelme Mezőgazdaságnál csak kölcsönös kedvezmény nyújtása Társulási intézmények Magyarország én benyújtotta felvételi kérelmét az Európai Unióhoz

16 Magyarország és az Unió 2.
1998. március 31. : elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások 2002. december : Koppenhága befejeződnek a tárgyalások 2003. április 12. : Magyarország népszavazással dönt az EU-csatlakozásról (83,76 % igen) 2003. április 16. : Csatlakozási okmány aláírása 2004. május 1. : Magyarország az Európai Unió tagja 2007. december 21. Hazánk csatlakozik a Schengeni övezethez

17 Érdekérvényesítés Nem tagként:
passzívan az EU-val való együttműködésben, a ráhatás esélye nélkül egyedül szembesülve a globális kihívásokkal Tagként - az unión belül: egységes, átlátható szabályok szerinti érdekérvényesítés az ország népességi arányát meghaladó szavazati súly vétójog az állam- és kormányfők szintjén Tagként - az unión kívül: a világpiac legnagyobb gazdasági csoportosulása részeként, annak ernyője alatt szembesülve a külső kihívásokkal

18 Az EU-modell Az EU-modell lényege:
támogatás a vidéki életforma, a vidéki népesség, a vidéki természetes környezet megőrzésére, támogatás az alternatív fejlődési formák számára (például: vidéki turizmus, erdősítés, biokultúrák kifejlesztése) védelem a külső kihívásokkal szemben Az EU-modell eszközei: az évi mintegy 100 milliárd eurós közös költségvetés közel felét a közös mezőgazdasági politikára és a vidékfejlesztésre fordítják a több mint 80 ezer oldalnyi EU joganyag közel fele e területet szabályozza

19 Információs honlapok europa.eu/ www.euvonal.hu
(Európai parlament) ec.europa.eu/magyarorszag (Európai Bizottság Magyarországi Képviselete) (az Európai Tanács és az EU Tanács) curia.europa.eu/ (Európai Bíróság) eur-lex.europa.eu/hu (EU jogtár) (hírek az EU-ból)

20 Köszönöm a figyelmet! Helyi Vidékfejlesztési Iroda Pécsi Kistérség
Pécs, Király utca 21. Földszint Telefon: 72/ Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja Egyesület