Környezettudatos magatartás és kapcsolatalakítás az óvodában

Környezettudatos magatartás nincs kapcsolatalakítás nélkül. Nézzük, hogy az ember életében mikor kezdődik a kapcsolatalakítás?

Az édesanya és a gyermek között az első pillanattól kezdve a fizikai, és a biológiai kapcsolaton túl lélektani kapcsolat is van. Szinte egy „lelki köldökzsinór” köti össze őket egymással. Ez az a csatorna, melyen keresztül jelzéseket, információkat küldhetnek egymás felé.

Ez a bensőséges „Anya-magzat” kapcsolat kedvezően befolyásolja a baba fejlődését, a születés utáni személyiségét, kapcsolatait, társadalmi beilleszkedését.

A kismama képessé válik a baba lélektani tartományába belépni, azt érzékelni. A kommunikációnak ez az útja visszafelé is működik.

Csecsemőként képtelenek vagyunk az önálló helyváltoztatásra, az önálló táplálékszerzésre, szükségleteink szóban történő közlésére szükségünk van továbbra is legalább egy biztos pontra, egy emberre, aki gondunkat viseli, aki táplál, aki szeretettel átölel, aki vigyáz ránk.

Édesanyánk felénk küldött megnyilvánulásai, magatartása biztonság érzésünket erősíti.

Ez számos emberi/társas kapcsolatunkra, a világ dolgaihoz való viszonyulásunkra is hatással van

Ne feledjük, ennek az ún. „életre szóló köteléknek” - mint általában minden kapcsolatnak – a minőségét számos egyéb tényező kölcsönhatása is befolyásolja

Befolyásolja a család

Befolyásolja a kortárs kapcsolat- egy gyermekkel

Több gyermekkel

Befolyásolja a felnőtt-gyermek kapcsolat

A gyermekek általában hároméves korukra érnek meg arra, hogy a szüleik jelenléte nélkül is biztonságban érezzék magukat, hogy bátran merjenek kapcsolatokat kezdeményezni idegen felnőttekkel, gyermekekkel egyaránt

3 év körüli kislány idegen felnőtt és gyermek társaságában

Kortársával elmélyülten játszanak, az idegen felnőttek sem zavarják

A gyermek életében a szülők állandó jelenléte már nem annyira központi kérdés, mint eddig volt. Eddig egy stabil, kiszámítható anyai-, szülői jelenlét és gondoskodás volt.

Ennek hatására válik éretté, alkalmassá a gyermek arra, hogy bevesse magát a kortársak közé és megkezdje egyre önállóbb, - a nap egy-egy szakaszában anyja nélküli – életét. Itt lép be az óvoda

sok közös élmény a gyerekkel, A jobb szeretetkapcsolat, erősebb korai kötődés, sok közös élmény a gyerekkel, irányított foglalkozásokba történő beilleszkedés mind azt eredményezi, hogy figyelmesebb, szófogadóbb, ügyesebb, jobban terhelhető, kitartó gyerekké válik, akinek reális önbizalma és jó beilleszkedési készsége van.

Nézzük meg, ez a beilleszkedni tudó gyermek A környezeti nevelés több mint a környezet megismerése. Áthatja az egész óvodai nevelési területet A környezeti nevelés által történik a gyermekek tudatformálása, a környezethez való pozitív viszony alakítása,

a szokások és magatartási formák alakítása. A spontán megfigyelések, a tapasztalatok közös összegzése elősegítik a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlesztését.

A környezeti nevelést a játékosság, változatos tevékenységek kell, hogy jellemezzék. A megismerés módszerei: megfigyelések, vizsgálódások, mérések, modellezések. Már óvodás korban lerakjuk a környezetvédelem alapjait- így pl: A lehetőségeknek megfelelően szelektíven gyűjtjük

A teljesség igénye nélkül egy-pár ötlettel segítenék, hogy mire figyeljünk még a környezettudatos magatartás alakításánál: A csoportszobában természetsarkot alakíthatunk ki,melyben állatokat, növényeket,terméseket, gyűjteményeket, megfigyelésre alkalmas eszközöket helyezünk el.

Udvart úgy alakítsuk ki, hogy változatos megfigyelésre, tevékenységre alkalmas legyen (gyümölcs, díszfák, veteményes, gyógynövényes, virágos kert)

a hulladékot- papírt külön, szerves hulladékot külön ( pl. almacsutkát, narancshéjat, egyéb ételmaradékot), megismerkedünk a komposztálással. Megfigyelő séták alkalmával megfigyeltetjük a rombolás környezet károsító hatását, elutasítjuk a helytelen magatartást.

Szervezhetünk környezetvédelmi akciókat, vetélkedőket, papírgyűjtést. A szülőkkel történő közös tevékenységek által a család környezethez való viszonyulását is formáljuk. Közösen ünnepelhetjük a Zöld ünnepeket

Terepi programokat szervezhetünk –közelebbi és távolabbi terepre stb. Természetesen mindezt a gyermekekkel közösen, családok bevonásával. Kihasználjuk az évszakok adta lehetőségeket

Közös nap- és víz fürdőzés nyáron

Végezetül egy pár mondatban szeretnék szólni arról, hogy az óvodában is nagyon fontos a felnőtt-felnőtt kapcsolat Hogyan építhetjük a kapcsolatainkat és ezáltal hogyan tehetjük ismertté az óvodánkat?

A kapcsolati háló egyfajta „ tőke” az intézmények életében. Pl A kapcsolati háló egyfajta „ tőke” az intézmények életében. Pl. Egy szülő a gyermekét szívesebben viszi abba az óvodába/iskolába, ahol ismerősei vannak- mondjuk, osztálytársa volt a pedagógus, vagy a szomszédban laknak stb.

Nagyon fontos, hogy mit adunk a partnereinknek, mert amit nyújtunk, az előbb, vagy utóbb megtérül. Egy intézményben a jó viszony megőrzése a partnerekkel szinte elengedhetetlen.

Az intézményi kapcsolatépítés lehetőséget ad arra, hogy megismerjük egymás intézményeit, munkáját, ugyanakkor növeljük a mi ismertségünket is. Az embereknek általában nincs ideje eljárni mások rendezvényeire. Szelektálni kell, nagyon fontos, hogy eljárjunk egy-egy szakmai rendezvényre.

Nem lehet azt előre tudni, hogy kivel találkozunk, akinek beszámolhatunk a mi és az intézményünk legújabb szakmai sikereiről, ugyanakkor én is informálódhatok, hogy milyen közös ponton tudjuk egymást keresni a közeljövőben. Egy-egy szakmai rendezvény mindig gazdag információ forrás.

Sohasem tudhatjuk, hogy mikor lesz szükségünk az ott hallott információkra. Nagyon fontos, hogy egy-egy szakmai rendezvényen növeljük ismertségünket azzal is, hogy hozzászólunk, esetleg előadást vállalunk. Vihetjük magunkkal az intézményünkről készült bemutatkozó tájékoztató anyagot.

Hogyan építhetünk ki egy fontos kapcsolatrendszert? Nagyon fontos, hogy bátran, határozottan lépjünk be a rendezvényre. Ehhez elengedhetetlen, hogy az alkalomhoz illő öltözködés, ápolt külső. Ha olyan alkalomra megyünk, ahol egyedül nem szeretnénk megjelenni, vigyünk magunkkal egy kollegát. Névjegykártya

Minden konferencián, rendezvényen fontos szempont, hogy én miért megyek el. Tehát legyen egy célom arra a rendezvényre. –ez lehet ötletgyűjtés, vagy a már ismert szakemberekkel való találkozás, esetleg a mi rendezvényünkre előadó felkérése stb.

Kapcsolódjunk be a beszélgetésekbe, viszont általános szabály, hogy egy társaságnál, vagy egy embernél 15 percnél hosszabb ideig ne tartózkodjunk, gondoljunk arra, hogy ők is szeretnének információkat gyűjteni.

Milyen előnyök származnak a kapcsolatokból? A kapcsolatépítés egyik jelentős eredményének tartom, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának látogatását és egyben kihelyezett ülését, amit a Gyöngyharmat Óvodában szerveztek 1996. novemberében. Itt a környezeti nevelés fontosságát tárgyalták, meghallgatták az óvoda környezetvédelmi nevelési feladatait.

Jó volt látni, az országunk sorsáért felelős képviselő hölgyeket, urakat, a kis óvodás gyermekek között, ahogyan érdeklődve, kedvesen közeledtek hozzájuk. Talán ennek is köszönhető, hogy a környezeti nevelés területén felkeltettük az óvodák felé is az érdeklődést

Szeretném elmondani, hogy hogyan „csalogattam” be a képviselő testületet, mint fenntartót az intézményünkbe. Többször előfordult, hogy én eljártam a városi képviselők által szervezett rendezvényre – nemzeti ünnepeink, vagy testvérvárosi kapcsolat, egyéb rendezvények.

Egy alkalommal Föld napjára „A hulladékgyűjtés helyes és helytelen módja” –címmel gyermekmunkákat készíttettünk, ezek egy részéből leporellókat állítottunk össze, a többit kiállításra készítettük elő. Néhány gyermekkel meglátogattuk az önkormányzat illetékes tagjait.- Polgármestert, Környezetvédelmi Bizottság elnökét, Közterületért felelős személyt. Engedélyt kértünk, hogy kiállítást rendezhessünk be a Polgármesteri Hivatalban.

Kértük, hogy vezessék be a szelektív hulladékgyűjtést a városban és engedjék meg, hogy kiállítsuk a gyermekmunkákat. Az Önkormányzat tagjai pozitívan fogadták elgondolásunkat, és nagy figyelemmel szemlélték a kiállítást. Azóta már a városunkban is van szelektív hulladékgyűjtés. Talán ehhez egy kicsit mi is hozzájárultunk.

Végezetül Dr Poór Ferenc szavaival szeretném befejezni az előadást:   „Minden, amit a menedzselés alapjairól tudni kell, menedzser legfontosabb szakmai tudása az, hogy kezelni tudja az embereket. Teljesítménye attól függ, hogy miként bánik munkatársaival, miként alakit ki olyan légkört, amelyben önmaga, a munkatársak és a cég egyaránt kielégíthetik szükségleteiket és igényeiket.”

Köszönöm a figyelmet! Kerezsi Andrásné Tel: 06/30-490-1908 E-mail:kgizike@t-online.hu