A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

Kapcsolattartás a szülői házzal
A nevelési tanácsadók szerepe a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége.
Migránsok társadalmi beilleszkedése együttműködéssel
A szociálpedagógus segítségnyújtásának formái a Kollégiumban
Hogyan tovább, kollégiumpedagógus? Vopaleczky György
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
A koragyermekkori nevelésről
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Az együttműködés színterei a segítő pedagógus szemszögéből
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
A TÁMOP pályázat bemutatása. A támogatás célja -A befogadó közoktatási rendszer megteremtése -A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres.
Az integrált oktatás modellje Nahalka István Egyetemi docens
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Pedagógusok és tanárjelöltek felkészültsége az integrált nevelésre
TAPASZTALATOK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központja.
Fejlesztési koncepció
A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
A sikeres integráció, inklúzió feltételei
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
A szociálpedagógus feladatai a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban
Megváltozott feladatok a középiskolai kollégiumi nevelésben Egy svédországi tanulmányút tapasztalatai fényében.
Módszertani megújulás a nevelő munkában
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
Fogd A Kezem Alapítvány
Albert István Téri Napovi Kisvaszar
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
Mi is az a társadalmi integráció?
(Program-akkreditációs lajtsromszáma: PL-2661)
CSALÁDI NAPKÖZIT MŰKÖDTETŐK RÉSZÉRE SZERVEZETT TANFOLYAM ( Program-akkreditációs lajtsromszáma: PL-2661)
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
Városközponti Főigazgatóság Kossuth Lajos Általános Iskola Tájékoztató az „Önkéntes segítő gyakorlat” tárgyhoz augusztus 23.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Integráló iskolák a közoktatásban
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
Inkluzív pedagógia Előadó: Török Mária.
Pedagógiai munka a Nevelési Tanácsadóban
A Varga Tamás Általános Iskola és az SZTE Neveléstudományi Intézet együttműködése a TAMOP pályázat keretében Fejes József Balázs
Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Szeretettel köszöntöm
„Migráns tanulók a magyar közoktatásban” Oktatási és Kulturális Minisztérium Társadalmi Megújulás Operatív Program „BÁBEL- interkulturális pedagógia porjekt”
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Integráció és inklúzió
Erőszakmentes, egészségtudatos iskola
Speciális gyermekvédelem
Attitűd, autonómia és felelősségvállalás az OKKR-ben
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
Út a sikeres tanuláshoz
Az inkluzív nevelés programjának kidolgozása
A tanárképzés filozófiája és gyakorlata. Hogyan készíti fel a tanárképzés a jelölteket a NAT nevelési feladataira?
BIHARINÉ dr. KREKÓ ILONA főiskolai docens
Fény vagy Te is, ragyogj, hát” TÁMOP / Társadalmi Megújulás Operatív Program Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének.
Összeállította: Szabó Ilona
Inklúzió, integráció, differenciálás Sérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai.
Tanítási filozófia Gyetvai Anna.
Különleges bánásmódot igénylő gyerekek az óvodában
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Gyermek- és ifjúságvédelem, vezetői felelősség és támogatás
Előadás másolata:

Inklúzió, integráció, differenciálás Sérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai Dr. Bakonyi Anna Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A társadalmi integráció differenciáltságot eredményez A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és belső kapcsolatok, érintkezési formák (zárt, nyílt család) Érdekek Munkahelyi közösség szintje Egyéb közösségek szerepe Testi/lelki állapot, egészségi fok (stb.)

A kisebbségi létezés okai, összetevői Társadalmi okokból fakadó kisebbségek: - etnikai kisebbségek - migrációból adódó kisebbségek Szociális okokból fakadó kisebbségek: - szegénységből kialakult kisebbségi lét (HH-HHH) - romahelyzet A két tényezőt nem keverhetjük össze !!! Sérülésből fakadó kisebbségek: - sajátos nevelési igényű gyerekek – organikus sérülések, autizmus (jogszabályi változások) (SNI a,) - a magatartászavaros gyerekek - háttere eredhet mindhárom oki háttérből – de nem feltétlenül organikus háttér (SNI b,) - TMB (tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok) Tehetséges gyerekek: - lehetnek SNI és HHH gyerekek is

Identitás egyszeres, többszörös / önkéntes, kényszerű Szegregáció (szükséges és indokolatlan változatok) Diszkrimináció (csak negatív változatok) Asszimiláció (önkéntes vagy kényszerített) Integráció (a sajátosságok megtartásával való együttélés a társadalom teljes szférájában) A másság viszonyfogalom. (Kihez képest más?) Csak a kisebbségi létformával együtt van létjogosultsága A befogadást erősítő tényező: mindenki más

A szülők megküzdési folyamata, krízishelyzet, trauma Függ: Családi helyzet, előélet, pszichikai állapot, életkörülmények, megküzdési készség, érettség, mentális színt, életvitel stb…. Szintek, folyamat: Sokk, düh, depresszió, alku, hárítás, elutasítás, tagadás, helyzetteremtés, aktivitás, lezárás, újrakezdés…láncolata Önszabályozó fázisok érzelmi és értelmi szinten egyszerre A szülő kirekesztődésének „okozója” a gyerek A veszteségélmény nem múlik el - megjelöltség - sem a családban - sem az érintett gyerek viszonylatában intervenció!!!

Módszertani, pedagógiai környezet feltételei 1. Ld. új ONAP Terem elrendezése (műhelyek, kuckók, sarkok) Párhuzamosan végezhető tevékenységek, több szintű tanulás Kompetenciák erősítése, mint cél (pedagógusnál, dajkáknál, gyereknél) kompetencia= ismeret, képesség, attitűd Képesség szerinti differenciálás (nem életkor szerint pl. vegyes csoport) A differenciálás területei: eltérő a: cél, feladat, tananyag, módszer, eszköz, idő, értékelési mód, és a segítségadás megoldásai, mértéke Az értékelés szerepe: mit mérünk, hogyan, mit értékelünk jobban, mit kevésbé…van különbség az értékek között? („kéz, szív, fej”)

Módszertani, pedagógia környezet feltételei 2. Ld. új ONAP Az érzelmek szerepe a mindennapokban, a gyerek érzelmi lény, az érzelmek egyéniek, az SNI gyereknek is vannak érzelmei Erkölcsi szokások értékrend, szoktatás, minta, választás és döntés szerepe, együttműködés és egyediség együttese, dilemmahelyzetek Játékcentrikusság, a játéknak, mint alaptevékenységnek komolysága ( a játék a fejlődés feltétele és minden egyéb tevékenységben „benne van”), a szabadjáték és a fejlesztő játék elkülönítése (!!!) Cselekvő/tapasztalati tanulás biztosítása, az SNI gyereknek is, a saját szintjén

Módszertani, pedagógia környezet feltételei 3. Ld. új ONAP Csoportmunka, mindenkinek saját felelőssége van a csoporton belül Projektek, tématervek, komplexitás- „belefér” az SNI gyerek Konstruktív tanuláselmélet , előzetes ismeretek szerepe a tanulási folyamatban, és: nincs értékrendi eltérés a felfedező, érzelmekhez kapcsolódó tanulás, valamint a hagyományos gondolkodás között A felnőttnek, mint szervező, mint a fejlődést segítő szerepe (nem „diktáló”, mindent eldöntő, meghatározó)

Módszertani, pedagógia környezet feltételei 4. Ld. új ONAP A tárgyak, eszközök, szerek szabad használata (mit, mire, hol, hogyan használhatunk) Kortárssegítési technikák ismerete, alkalmazása, gyerekek előkészítése, bevonása A differenciálás tág értelmezése (átlagostól a lemaradásig, a tehetséggondozásig: mindenki!!!!!) Inklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja a helyét. Akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyerek, akkor is, ha éppen nincs. Kölcsönösség- mindkét fél számára- ez a természetes életmód

Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 1. (az előzőek értelmében) A terem elrendezésében szempontok: - egyszerre több tevékenység zajlik - az SNI gyereknek legyen neki való tér, játszó és tanuló hely Beszélgetés a gyerekekről (melyik gyerek milyen, miben, mennyire kell segíteni) - szabad vélemény nyilvánítás, megbeszélés, javaslat tétel Differenciált segítségnyújtás a gondozásban - kinél kell csak kicsit, kinél jobban bekapcsolódni kivárás, türelem (étkezés, mosdóhasználat, WC/szobatisztaság, fésülködés, öltözködés, stb.) - megosztott figyelem a többi gyerekre, mintát adni - engedni, hogy a többi gyerek is segítsen az arra rászorulóknak

Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 2. (az előzőek értelmében) Az SNI gyerek szüleivel - egyéni bánásmód, megértés, támogató attitűd Az SNI gyerekek sajátos érzelemvilágát - próbálni megérteni, a többi gyereknek is segíteni ebben, - támogatni a gyereke együttműködését. Pl. játékban Az önállóság támogatása - a próbálkozások segítése Bekapcsolódás a játékba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy a szabad játékba, vagy a fejlesztő játékba - útmutatás szerint.

Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 3. (az előzőek értelmében) Bekapcsolódás a tanulásba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy az SNI gyereknek kell e segíteni éppen, vagy a többinek (attól függ, hogy ő éppen kivel akar foglakozni) Segítség nyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök készítésében - ötletek, és iránymutatás alapján Kirándulások, séták alkalmával jelen lenni - előre megbeszélni a helyszínnel kapcsolatos sajátosságokat, tudnivalókat Bármilyen külön feladat adódik - részvétel, segítés, támogatás (mosás, feltörlés, átöltöztetés stb.)

Összegzés Támogató, együttműködő, megértő attitűd aktív részvétel A dajka segítőtársa a szülőknek, az óvodapedagógusoknak, a gyerekeknek A dajka – valójában – pedagógiai asszisztens A takarítás a mosás, az étkezéssel kapcsolatos teendők is a fenti célt szolgálják - Dajkák nélkül nincs hatékony nevelés! - Köszönjük a munkájukat!

bakonyianna@gmail.com 06-30-284-32-40 Köszönöm a figyelmet! bakonyianna@gmail.com 06-30-284-32-40