dr. Danka Ferenc december 15.

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Többféle lehetséges szervezeti megoldás közül választhatott a politika: 1. ügyészség 2. bíróság (várható nagy munkaterhek miatt vetették el) 3. megyei önkormányzat hivatala 4. köztársasági megbízott (eredetileg főispánnak hívták volna) politikai vezető volt – címzetes államtitkári rangban, hivatalát hivatalvezető (szakmai vezető) vezette.

Történeti áttekintés Régiós alapon épült ki a köztársasági megbízotti rendszer ig működtek a köztársasági megbízotti hivatalok január 1. Ismét régiós alapokra helyezték a hivatalok működését, ezúttal 7 régióba szervezték. A Közép- magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal a korábbi fővárosi és pest megyei hivatalok integrálásával jött létre január 1-jével a közigazgatási hivatal általános jogutóda a regionális államigazgatási hivatal lett – (a törvényességi ellenőrzési tevékenység kivételével! – 20 hónapi szünetelés) január 1-jétől felváltották őket a fővárosi, megyei szinten kiépülő közigazgatási hivatalok szeptember 1. – ismét fővárosi-megyei közigazgatási hivatalok jöttek létre

A törvényességi ellenőrzés alkotmányos alapjai Alkotmány 35.§ (1) bekezdés d) pontja „A Kormány biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.” Mi volt a rendezőelv 1990-ben a törvényességi ellenőrzés kialakításakor? - állami szerv nem nyúlhat bele az önkormányzatok döntéseibe - az állami ellenőrzést végző szerv nem telepedhet rá a helyi önkormányzatokra, nem felügyelheti azokat, jelző, kezdeményező lépéseket tehet - az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi - azt, hogy egy önkormányzati rendelet vagy egy képviselő-testületi határozat törvénysértő-e vagy sem, végső soron az Alkotmánybíróság ill. a bíróság állapítja meg

Parlamenti felszólalások Alaphelyzet érzékeltetésére néhány idézet korabeli parlamenti megszólalásokból: „Az önkormányzatok feletti visszafogott hatáskör mind-mind a törvényesség elvét voltak hivatva szolgálni.” „….A főispán semmilyen operatív eszközökkel nem rendelkezik az önkormányzatokkal szemben jog és alkotmánysértés esetén sem, legfeljebb csak szépen megkérheti az alkotmánysértésben vétkes önkormányzatokat, hogy szíveskedjenek alkotmányszerűen működni, és ha ez nem vezet eredményre, akkor bírósági eljárást kezdeményezhet…” „Ha kritika érte Nyugatról ezt a törvényt, akkor az az volt, hogy túlzottan lazának ítélték meg az önkormányzatok működése törvényességének és alkotmányosságának felügyeletét és hiányolták a kormányzat ellenőrzésének és az alkotmányosság garantálásának hatékonyságát.”

Ellenőrzés típusú felügyelet Alaphelyzet tehát: az önkormányzatok felett állami szerv részéről csak ellenőrzés lehet, felügyelet nem. Miben különbözik az „ellenőrzés” a felügyelettől? o nem tartalmaz önálló intézkedési jogot a kifogásolt aktus megváltoztatására o nem függeszthető fel a törvénysértőnek tartott önkormányzati döntés végrehajtása o nem semmisíthető meg o nem helyezhető hatályon kívül o nem lehet döntést hozni a jogsértően mulasztó önkormányzat helyett (intézkedést pótló jogkör) – ez alól 1 kivétel: ha a polgármester nem hívja össze a képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belül, azt a közigazgatási hivatal hívja össze

A törvényességi ellenőrzés terjedelme Mit vizsgál a hivatal? o a helyi önkormányzat szervezete, működése, döntéshozatali eljárása o döntései (rendelete, határozata) o bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak o vizsgálja az a) és b) pontban megjelölt döntések esetén azt is, hogy a szervezetre, a működésre valamint a döntéshozatalra vonatkozó szabályokat betartották-e o továbbá az a) pontban foglaltakat is, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz Melyek az ellenőrzés alól kivett önkormányzati döntések? o nem terjed ki a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre azokra a helyi önkormányzat, illetve szervei által hozott határozatokra, amelyek alapján: a) munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának van helye, b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye

Törvényességi ellenőrzés eljárási rendje I. Jegyző Jegyzőkönyv Közigazgatási Hivatal 30 napon belül felülvizsgálja Törvénysértő Jelzés Törvényes Közigazgatási Hivatal eljárása lezárul Formája: Törvényességi felhívás / észrevétel Határidő Határozat 30 nap / 15 nap Rendelet 60 nap / 90 nap

Törvényességi észrevételhez kísérő levél

Törvényességi észrevétel

Törvényességi ellenőrzés eljárási rendje II. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről Egyet nem értéséről a Közigazgatási HivataltTÁJÉKOZTATNI Intézkedés + Egyetértés a felhívásban foglaltakkal: az eljárás lezárul

Tájékoztatás formája

Ha határidőn belül intézkedés nem történt a Közigazgatási Hivatal kezdeményezheti Törvényességi ellenőrzés eljárási rendje III. - Alkotmánybíróságnál - a törvénysértő önkormányzati rendelet - felülvizsgálatát és megsemmisítését - nincs határidő indítvány -Megyei bíróságnál - törvénysértő határozat felülvizsgálatát - határidő:TÉ lejártát követő 30 nap kereset - A képviselő testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére - A képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítását

A kereset hatása a támadott döntésre A kereset benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de kérheti a Közigazgatási Hivatal a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól Kérni kell a bíróságtól a döntés végrehajtásának felfüggesztését, ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmévelelháríthatatlan kárral járna

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!