George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet Bartha Dávid

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „George Berkeley a lélekről” A témaválasztás megindokolása és a lehetséges ellenvetések kivédése.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „George Berkeley a lélekről” A témaválasztás megindokolása és a lehetséges ellenvetések kivédése. (1.) A kevés szöveg miatt nem lehetséges foglalkozni a témával

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „George Berkeley a lélekről” A témaválasztás megindokolása és a lehetséges ellenvetések kivédése. (1.) A kevés szöveg miatt nem lehetséges foglalkozni a témával (2.) A szövegek ellentmondásosság miatt nem érdemes

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „George Berkeley a lélekről” A témaválasztás megindokolása és a lehetséges ellenvetések kivédése. (1.) A kevés szöveg miatt nem lehetséges foglalkozni a témával (2.) A szövegek ellentmondásosság miatt nem érdemes (3.) Nem ildomos olyan pontra fókuszálni, amiről a szerző alig írt

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „George Berkeley a lélekről” A témaválasztás megindokolása és a lehetséges ellenvetések kivédése. (1.) A kevés szöveg miatt nem lehetséges foglalkozni a témával (2.) A szövegek ellentmondásosság miatt nem érdemes (3.) Nem ildomos olyan pontra fókuszálni, amiről a szerző alig írt De! Berkeley filozófiája aligha más, mint lélekfilozófia: minden ami létezik elme vagy annak tartalma: idea.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „George Berkeley a lélekről” Terminológiai megjegyzés 1.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „George Berkeley a lélekről” Terminológiai megjegyzés 1. lélek (soul) = elme (mind) = szellem (spirit) = Berkeley terminológiájában következetesen következetlen. = személy (person)

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „George Berkeley a lélekről” Terminológiai megjegyzés 1. lélek (soul) = elme (mind) = szellem (spirit) = Berkeley terminológiájában következetesen következetlen. = személy (person)

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Terminológiai megjegyzés 2.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Terminológiai megjegyzés 2. köteg- = nyalábelmélet Berkeley terminológiájában (leginkább) congeries. = bundle

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Terminológiai megjegyzés 2. köteg- = nyalábelmélet Berkeley terminológiájában (leginkább) congeries. = bundle

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” A paradoxitás és tentativitás: nemcsak a címre, hanem Berkeley (lélek)filozófiájára is jellemző.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” A paradoxitás és tentativitás: nemcsak a címre, hanem Berkeley (lélek)filozófiájára is jellemző. A szubsztancia szubsztrátumelmélete és a kötegelmélet Berkeley-nál nem egymást kizáró alternatívák.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” A paradoxitás és tentativitás: nemcsak a címre, hanem Berkeley (lélek)filozófiájára is jellemző. A szubsztancia szubsztrátumelmélete és a kötegelmélet Berkeley-nál nem egymást kizáró alternatívák. A preferált interpretáció – akárcsak Berkeley (lélek)filozófiája – kísérleti jellegű: inkább revizionista, mintsem apodiktikus/dogmatikus.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Két út: (1)Explicite: (i.) szubsztancia, (ii.) köteg.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Két út: (1)Explicite: (i.) szubsztancia, (ii.) köteg. (2)Implicite: (i.) nyalábelmélet (a.) ellentmondás, (b.) metafora, (ii.) szubsztancia.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” A harmadik út: A szubsztancionalitás Berkeley-féle értelmének a feltárása, az explicit értelmezés revíziója.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” A harmadik út: A szubsztancionalitás Berkeley-féle értelmének a feltárása, az explicit értelmezés revíziója. Szubsztancia, de nem úgy, mint Descartes vagy Locke:

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” A lélek aktív szubsztancia

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” A lélek aktív szubsztancia „A szellem egyetlen egyszerű, osztatlan, aktív létező; amikor észleli az ideákat, akkor értelemnek hívjuk, amikor pedig létrehozza őket vagy egyéb műveleteket végez velük, akarat a neve.” (Alapelvek 27 §)

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” A lélek aktív szubsztancia és mindig gondolkodik

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” A lélek aktív szubsztancia és mindig gondolkodik „Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy a lélek mindig gondolkodik: és valóban, úgy vélem, nem lesz könnyű dolga annak, aki gondolatban el akarná választani vagy vonatkoztatni a szellem létezését attól, hogy gondolkodik.” (Alapelvek 98 §)

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” a hagyományos felfogás szerint: perszisztencia: állandóságával a változás alapja, alanya;

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” a hagyományos felfogás szerint: perszisztencia: állandóságával a változás alapja, alanya; függetlenség: a szubsztancia független létező:

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” a hagyományos felfogás szerint: perszisztencia: állandóságával a változás alapja, alanya; függetlenség: a szubsztancia független létező: egyszerűség (Leibniz)

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Berkeley szerint: ontológiai distinkció elme és idea között: természetük, létezésük is teljesen eltérő. (Alapelvek 139 §)

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Berkeley szerint: ontológiai distinkció elme és idea között: természetük, létezésük is teljesen eltérő. (Alapelvek 139 §) egzisztenciális elválaszthatatlanság: nem képesek létezni egymás nélkül, elme létezése abban áll, hogy ‘ideákat észlel és gondolkodik’.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Berkeley szerint: a lélek nem abban az értelemben szubsztancia, hogy függetlenül az ideáitól, önállóan is létezhet; hanem aktivitása definiálja, attól az, ami (szubsztanciája): esse est percipere (PC 429a)

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Berkeley szerint: a lélek nem abban az értelemben szubsztancia, hogy függetlenül az ideáitól, önállóan is létezhet; hanem aktivitása definiálja, attól az, ami (szubsztanciája): esse est percipere (PC 429a) az, hogy szükségszerűen irányul valamire – az ideához köti, ezért nem „hagyományos” szubsztancia;

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Berkeley szerint: a lélek nem abban az értelemben szubsztancia, hogy függetlenül az ideáitól, önállóan is létezhet; hanem aktivitása definiálja, attól az, ami (szubsztanciája): esse est percipere (PC 429a) az, hogy szükségszerűen irányul valamire – az ideához köti, ezért nem „hagyományos” szubsztancia; de nem redukálja rá – nem származtatott létező ezért nem „hagyományos” nyalábelmélet.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Berkeley szerint: és minden észlelési aktus során közvetlenül feltárul mint öntudatosság, amit Locke személynek mond; ami megmarad minden változás során, és nem szorul bizonyításra (ahogy Locke mondja).

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet „szubsztancia mint kötegelmélet” Berkeley szerint: és minden észlelési aktus során közvetlenül feltárul mint öntudatosság, amit Locke személynek mond; ami megmarad minden változás során, és nem szorul bizonyításra (ahogy Locke mondja). A lélek tulajdonképpen nem más, mint az érzeteket egy személyben egyesítő és összetartó szubsztanciának a metaforája.