A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter

1. Metafizikai vagy ismeretelméleti kérdés? A principium individuationis „[…] nyilvánvalóan nem más, mint maga a létezés […]” ( ) Az él ő lények azonossága „Az él ő teremtmények azonossága ugyanis nem egy azonos részekb ő l álló tömbön múlik, hanem valami máson.” ( ) A személyes azonosság

„Ha ugyanis valaki egy kevés figyelmet szentel a feltámadásnak, és fontolóra veszi, hogy az isteni igazságosság a végítélet napján ugyanazokat a személyeket állítja ítél ő széke elé, akik ebben az életben jól avagy gonoszul cselekedtek […], az alkalmasint nem találja majd könny ű nek a választ ama kérdésre, […] mi az azonosság lényege […].” (1.4.5.) „Talán ésszer ű azonban azt gondolni, hogy ama nagy napon […] senkit sem vonnak majd felel ő sségre olyasmiért, amir ő l mit sem tud […].” ( )

2. Az azonosság és az ideák Az azonosság viszony. A viszony „az egyik ideának a másikkal való összevetésében áll” ( ). A viszonyt „a dolgok valóságos létezése […] nem tartalmazza, hanem ez valami küls ő dleges és kívülr ő l rájuk helyezett”. ( ) „Az azonosság az ideától függ”, vagyis „amilyen az illet ő névhez tartozó idea, olyannak kell lennie a reá vonatkozó azonosságnak is” ( ).

3. Lényeg – egyed – fajta „A lényeg […] egy fajtához viszonyul, és egy speciest feltételez.” (3.6.6.) „Az egyedi dolgokra nézvést semmi sem lényegi.” (3.6.4.)

„[…] bármin ő szubsztancia kezd is el létezni, egész létezése alatt szükségképp ugyanannak kell maradnia […]. Miáltal kit ű nik, hogy a nehézség, avagy homály, mely ennél a tárgynál [ti. az azonosságnál] mutatkozott, inkább a nevek téves használatából keletkezett, mintsem a dolgokban magukban rejl ő homályosságból.” ( )

4. Fajták Fajta mint species (az Értekezés más fejezeteiben) Háromfajta szubsztancia: (i) Isten, (ii) véges intelligenciák, (iii) testek ( ) Tölgyfa, ló, ember → él ő lények ( )

5. Névleges vagy valós lényeg határolta speciesek? Arany: „[…] egy olyan összetett test ideája, mely egyfajta sárgás színnel rendelkezik, nyújtható, olvasztható és nehezebb, mint bármely más test, amit ismerünk […]” (4.6.8.) Tölgyfa: „[…] az anyagrészecskék olyan elrendez ő dése, amely egy tölgyfa részeit alkotja; s e részek olyan szervez ő dése, amely alkalmas arra, hogy fölvegye és elossza a táplálékot, hogy ezáltal fönnmaradhasson […]” ( )