A polgármester

A polgármester jogállása 1. megválasztásával a tv. erejénél fogva a Kt A polgármester jogállása 1. megválasztásával a tv. erejénél fogva a Kt. tagjává válik (A polgármester a képviselő-testület elnöke és tagja, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.) 2. foglalkoztatási jogviszony/társadalmi megbízatás 3. összeférhetetlenségi szabályok 4. felelősség 5. eskü/fogadalom tételi kötelezettség 6. vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség 7.díjazás 8. megbízatás megszűnésének esetei

A helyi önkormányzat és a polgármesteri hivatal képviselete A polgármester az önkormányzat törvényes képviselője (polgári jogi és közjogi képviselet) Külön meghatalmazás nélkül is eljárhat, ez azonban nem jelentheti a Kt. hatásköreinek gyakorlását; e jog nem korlátozza, nem zárja ki az önkormányzati képviselő képviseleti jogát (amely viszont kifejezetten megbízáshoz kötött, ilyen megbízást a Kt.-től és a polgármestertől is kaphat) A polgármesteri hivatal képviseletére annak vezetője,a jegyző jogosult.

A polgármesteri összeférhetetlenség anyagi jogi szabályai Főállású és társadalmi megbízatású polgármesterre is vonatkozó szabályok A hatalmi ágak elválasztásából adódó összeférhetetlenségi okok (Ötv. 33/A. § (1) bek. a)-k), sz) pontja) Gazdasági összeférhetetlenség (Ötv. 33/A. § (1) bek. l)-s) pontja) Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a polgármesternek, a) akit – képviselői megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották, b) akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi. További összeférhetetlenségi okok a főállású polgármester esetében (Ötv. 33/A. § (2) bek. a) és b) pontja) Egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, kivéve: a) tud., okt., szerk., lekt., műv. és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység b) országgyűlési képviselői megbízatás Főállású polgármester a KT hozzájárulás nélkül nem lehet: vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának, vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) szövetkezet tisztségviselője alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője

A polgármesteri összeférhetetlenség eljárásjogi szabályai Kiindulópont: megszüntetési kötelezettség a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül (Ha azonban az összeférhetetlenséget kiváltó helyzetet nem kívánja felszámolni, a polgármesteri tisztségtől kell megválnia pl. lemondás útján). Amennyiben a polgármester e kötelezettségének nem tesz eleget, a KT határozatban kimondja az összeférhetetlenséget vagy dönt a hozzájárulás megadásáról (főállású polgármester esetén) a képviselők közül választott 3 tagú bizottság javaslata alapján (kivéve: 100-nál kevesebb lakosú községek). Jogorvoslat: a polgármester a KT határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással - a fővárosi, megyei törvényszéktől (8 napon belül). További jogorvoslatnak helye nincs. Ha a Kt. nem dönt vagy döntése jogszabálysértő a fővárosi/megyei Kormányhivatal (törvényességi felügyeleti eljárás keretében észlelheti) kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének kimondását a fővárosi, megyei törvényszék által. Az első fokú bírósági döntéssel szemben fellebbezés nyújtható be a másodfokú bírósághoz (8 napon belül). További jogorvoslatnak helye nincs.

A polgármester felelőssége 1. politikai 2. alkotmányjogi 3. erkölcsi 4 A polgármester felelőssége 1. politikai 2. alkotmányjogi 3. erkölcsi 4. fegyelmi 5. kártérítési (anyagi) 6. büntetőjogi 7. sorozatos törvénysértő tevékenység, mulasztás miatti sajátos jogi felelősség

A polgármester fegyelmi felelőssége Kiindulópont: fegyelmi vétség elkövetése Fegyelmi vétség: tisztségéből/foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi - elkövethető aktív magatartással és mulasztással is Fegyelmi eljárás: KT rendeli el a bizottság, bármely képviselő, vagy a fővárosi/megyei kormányhivatal kezdeményezésére. Határidők: nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettség szegés felfedezése óta 3 hónap (szubjektív határidő), illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év (objektív határidő) eltelt! A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, ennek lefolytatása a képviselők közül választott 3 tagú vizsgálóbizottság feladata (kivéve: 100-nál kevesebb lakosú községekben, ott a KT) A vizsgálóbizottságnak tisztázni kell : a polgármester követett-e el olyan kötelezettségszegést, amely fegyelmi vétségnek minősül; a polgármesternek felróható-e a kötelezettségszegés vagyis vétkes volt-e; a kötelezettségszegés körülményeit, a polgármester javára és terhére szóló körülményeket A KT döntései (alakszerű határozatban) Érdemi döntések: Fegyelmi büntetést kiszabó határozat (fegyelmi büntetések: megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, illetmény/tiszteletdíj legfeljebb 20%-kal történő csökkentése) Felmentő határozat Nem érdemi határozat (pl.: eljárás megszüntetése a polgármester lemondása miatt)

A fegyelmi eljárás A polgármester foglalkoztatási jogviszonya az eljárás alatt felfüggeszthető, ennek kérdésében a KT dönt, de: jogorvoslatnak helye van a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál (8 napon belül dönt) 30 napon belül VIZSGÁLAT, POLGÁRMESTER MEGHALLGATÁSA VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG LÉTREHOZÁSA 8 napon belül A VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG ELNÖKE SORON KÍVÜL ÖSSZEHÍVJA A KT. ÜLÉSÉT 15 napon belül JELENTÉS KT. ÉRDEMBEN DÖNT EZEN AZ ÜLÉSEN, LEGKÉSŐBB AZ AZT KÖVETŐ 8 NAPON BELÜL (zárt ülés, titkos szavazás)

A polgármester kártérítési felelőssége A polgármester a tisztségéből/foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési (anyagi) felelősséggel tartozik. A kártérítési felelősség megállapítására a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni! A felelősség mértéke attól függ, hogy a károkozás szándékos vagy gondatlan. GONDATLAN KÁROKOZÁS Főszabály: egy havi illetmény/tiszteletdíj erejéig felel Kivétel: 3 havi illetménye/tiszteletdíja erejéig felel a Ptv.-ben meghatározott 4 esetben: a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével, c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét. SZÁNDÉKOS KÁROKOZÁS A teljes kárt meg kell téríteni

A polgármester sajátos jogi felelőssége Megszűnik a polgármester tisztsége sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával. Az Ötv. szerint akkor is, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a valóságnak nem megfelelően teljesíti. A bírósághoz ilyen esetben a KT fordulhat – minősített többséggel hozott határozattal. A KT nem szüntetheti meg a polgármester tisztségét, azt csak a közigazgatási és munkaügyi bíróság teheti meg! A KT egyidejűleg kérheti a polgármester e tisztségből való felfüggesztését is a bíróságtól. Bírói gyakorlat: Megvalósul, ha a polgármester a KT döntésekkel szembehelyezkedve végzi tevékenységét, illetve nem működik együtt a KT-tel. A polgármester tevékenysége vagy mulasztása a sorozatos törvénysértésen felül olyan következménnyel is jár, ami az önkormányzat számára komoly hátrányt jelent Nem alapozza meg egy-egy kifogás a polgármester munkájával szemben (erre fegyelmi eljárás szolgál).

A polgármesteri tisztség megszűnési esetei az új polgármester megválasztásával, az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával, a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával, halálával, a tisztségről történő lemondással (az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg) , az összeférhetetlenség kimondásával, sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával, ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható.

A polgármester önkormányzati feladatai A képviselő testület működésével összefüggő feladatok A bizottságokkal összefüggő feladatok A polgármesteri hivatallal (jegyzővel) összefüggő feladatok Az alpolgármesterrel összefüggő feladatok Lakossági kapcsolattartás

A képviselő testület működésével összefüggő feladatok A képviselő-testületi ülés előkészítése körében: A képviselő-testület ülésének összehívása: A napirend összeállítása (a törvényben, az SZMSZ-ben, illetve a munkatervben, üléstervben kötelezően előírt témák, valamint az előterjesztések, indítványok, interpellációk alapján). Meghívók elkészítése, elküldése (SZMSZ-ben előírt határidőben, előterjesztéseket mellékelni kell) Lakossági tájékoztató elkészítése Az ülés technikai feltételeinek biztosítása A képviselő-testületi ülés megtartása körében: Vezeti a képviselő-testület ülését Megállapítja az ülés határozatképességét, Javaslatot tesz a meghívóban közölt napirend elfogadására, esetleges kiegészítésére, bejelenti vagy szavazásra bocsátja a zárt ülés tartását. Az elfogadott napirendi pontok sorrendjében levezeti a vitát, megadja, illetve szükség esetén megvonja a szót (SZMSZ jelentősége!), válaszol a hozzá intézett képviselői felvilágosítás kérésre Gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, a felmerülő ügyrendi kérdésekben szavazást rendel el. Összefoglalja a vitát, majd a döntést – határozat meghozatalát vagy önkormányzati rendelet alkotását - igénylő ügyeket szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás eredményét A képviselő-testület ülését követő feladatai: Aláírja a jegyzőkönyvet és az önkormányzati rendeletet Amennyiben a hozzá intézett képviselői felvilágosítás kérésre nem adott a képviselő-testület ülésén érdemi választ, úgy azt az ülést követő legkésőbb tizenöt napon belül írásban köteles megadni. Ha a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, a kezdeményezés egyben az ülés összehívását is jelenti, és a döntés végrehajtására halasztó hatályú. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt.

A polgármestert megillető új jogosítványok az Mötv.-ben Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – ide nem értve a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, – ide nem értve a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

A bizottságokkal összefüggő feladatok A bizottság – akárcsak a polgármester - a képviselő-testület szerve, mellérendelt viszony: a feladatok előzetes egyeztetése, a végrehajtás megszervezésében együttműködés, egymás kölcsönös segítése, tájékoztatása. A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül. A polgármester köteles összehívni a bizottság indítványára a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, megszüntetheti (kiv. kötelezően létrehozandó bizottság) A polgármester nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. A bizottság elnöke illetve tagjai lemondásuk esetén a nyilatkozatukat a polgármesterhez nyújtják be. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az: ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. A polgármester összehangolja a bizottságok működését, a bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

A polgármesteri hivatallal és a jegyzővel összefüggő feladatok A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja, a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. A polgármester irányító munkája a hivatali szakapparátus tekintetében a jegyző közreműködésével valósul meg. A polgármesteri hivatal a képviselő-testület szerve. A polgármesteri irányítással biztosítható a képviselő-testület által hordozott választói akarat érvényesítése a polgármesteri hivatal szakmai munkájában. A jegyző pedig a munkaszervezésre és a munkavégzésre irányuló utasítási jog gyakorlásával a szakszerűséget és a szakmai szabályok betartását biztosítja. A polgármester a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A polgármester a polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők tekintetében meghatározhatja azt a foglalkoztatotti kört, amelyben a jegyző csak a polgármester egyetértésével gyakorolhatja az alábbi munkáltatói jogokat: - kinevezés és felmentés - vezetői kinevezés - bérezés, jutalmazás. A képviselő-testület dönt a jegyző javaslata alapján a polgármester által benyújtott előterjesztésről, amely a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének meghatározására vonatkozik. A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el, a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. A jegyző kötelezettsége a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítése. A polgármester feladata tehát a szükséges intézkedés, döntés tartalmának kialakítása, a jegyző pedig a szakszerűségről, a jogilag megfelelő formába öntésről kell, hogy gondoskodjon. A polgármester jogosult a neki címzett hatósági hatásköröket a jegyzőre átruházni, amelynek gyakorlásához utasítást adhat, azt bármikor vissza is vonhatja. A polgármester gyakorolja a jegyző és az aljegyző felett a munkáltatói jogokat, továbbá az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. A polgármesterrel szemben is fennáll a jegyző ún. jelzési kötelezettsége, amennyiben a polgármester döntésénél jogszabálysértést észlel.

Az alpolgármesterrel összefüggő feladatok Az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése és munkájának segítése. Az alpolgármester(eke)t kizárólag a polgármester javaslatára választhatja meg a KT titkos szavazással, minősített többséggel. Egy, vagy több is választható, legalább egyet saját tagjai közül választ meg a KT. Több alpolgármester esetén a polgármester dönti el, hogy a helyettesítésére melyiküket jogosítja fel (csak akit a képviselők közül választottak) A polgármester irányításával látja el a feladatait. Nem a KT, hanem a polgármester határozza meg az alpolgármester tevékenységi körét, e körben korlátlanul utasíthatja. Az alpolgármesterre hatáskör nem ruházható. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a polgármester javaslata alapján a KT a megbízását visszavonja, továbbá új polgármester megválasztásával is. A nem képviselők közül választott alpolgármester tanácskozási joggal vesz részt a KT ülésén, jogállására egyebekben a képviselők közül választott alpolgármesterre irányadó szabályok vonatkoznak. Ha a következő választáson képviselőnek választják az alpolgármestert, akkor az alakuló ülésig tart a megbízatása. Ha nem választják meg, akkor megbízatása a választás napján megszűnik.

Lakossági kapcsolattartás A KT határozza meg azoknak a fórumoknak a rendjét (község-,várospolitikai fórum, városrészi tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A polgármester megszervezi és vezeti a lakossági fórumokat. A képviselő-testület évente egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A polgármester határozza meg a közmeghallgatás helyét és időpontját (formája: képviselő-testületi ülés) az SZMSZ rendelkezései szerint

Köszönöm a figyelmet!