A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze, Konkrétumai: Testvérvárosi kapcsolatok (közel 3000), Eurorégió, Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), településeket tömörítő nemzetközi szövetségek, tárcaközi, kormányközi megállapodások, stb. Cél: Makro-regionális szinten összehangolt, valamennyi szint értékeit és érdekeit magában foglaló érdek érvényesítési struktúra kialakítása Az érintett terület legkisebb településéig éreztesse hatását, tegye lehetővé a fejlesztési érdekek megjelenését magasabb döntési fórumokon
KORMÁNYZATI ÉS UNIÓS DÖNTÉSHOZATALI STRUKTÚRA A CÉL ÉRDEKÉBEN „ Többszintű kormányzás” Együttműködés, partnerség kormányzati szinten, minden érintett bevonása a döntés-előkészítési, döntéshozatali és végrehajtási eljárásába, Elvek: együttműködés, szolidaritás, részvétel Elméleti alap: Európai Unió Régiók Bizottságának Fehér Könyve a többszintű kormányzásról: Módszert, eszközrendszert kínál a helyi és regionális önkormányzatok szerepének erősítésére a közösségi politikák kialakításában és végrehajtásában, Kritika: elveket rögzít, de a módszer gyakorlati tapasztalatokkal való feltöltése hiányzik „Jó kormányzás” elméleti alap: Európa Tanács Jó Helyi Kormányzás Innovációs Stratégiája Célja: a jó helyi demokratikus kormányzás biztosítása és fejlesztése végrehajtási mechanizmus (12 alapelv, nemzeti akciótervek, Stakeholders’ Platform, Európai Kiválósági Díj) a Kormány és az önkormányzati érdekszövetségek is elkötelezettek
EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Cél Alternatív nemzetközi jogi, uniós intézményi keretek kialakítása (helyi szint bevonásával) jogi kötőerővel vagy anélkül, együttműködés szabadsága (forma és tartalom tekintetében) Eurorégió: tág lehetőségek biztosítása (forma, intézményrendszer, létrehozás módja, általános/ speciális jelleg) Európai együttműködési csoportosulás (ECG): Európa Tanács Madridi Keretegyezményének 3. kieg. jegyzőkönyve teszi lehetővé, EGTC-hez hasonló új jogi eszköz, nemcsak az uniós, hanem ET tagállamokkal operál (szélesebb területi hatály), nemzeti jog erőteljes érvényesülése jellemzi
EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC): EK rendelet, évi XCIX. törvény szabályozza a területi együttműködés minden formájának keretet ad (határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti együttműködés,) Magyarország zászlóshajó szerepe (szabályozás, gyakorlat terén is) Rugalmas tagsági kör, valamennyi autonóm testület (saját költségvetéssel, saját szervezettel, saját szerződő képességgel) Kötelezően létrehozandó szervek (igazgató, közgyűlés) Szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés Uniós forrásokra önállóan pályázhat, hatékonyabb forráslehívás Az EGTC legyen preferált jogi eszköz a Duna Stratégia végrehajtása során (eurorégiók körében végzett felmérés is ezt támasztja alá).
K IEMELT FELADATOK 2011-es soros EU elnökségi tevékenység és az EGTC felülvizsgálat összehangolása Folyamatos párbeszéd az egyes szereplők bevonásával: uniós intézmények, nemzetközi szervezetek, tagállamok, helyi és területi önkormányzatok, érdekképviseleti szerveik, egyetemek, civil szervezetek Tapasztalatcsere: EU és a Duna Stratégiával érintett nem uniós országokra is kiterjedően az együttműködési törekvések jogi, technikai akadályainak feltérképezése Kiemelt figyelem: nem uniós tagállamok együttműködésbe történő hatékony és eredményes bevonása
ETE (Európai Területi Együttműködés) jogosult programterület
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár Önkormányzati Minisztérium tel: (1)