SOÓS EDIT A határon átnyúló együttműködések továbbfejlesztésének lehetőségei a magyar–szerb határon Szabadka, 2009. 11. 13.

Az előadások a következő témára: "SOÓS EDIT A határon átnyúló együttműködések továbbfejlesztésének lehetőségei a magyar–szerb határon Szabadka, 2009. 11. 13."— Előadás másolata:

1 SOÓS EDIT A határon átnyúló együttműködések továbbfejlesztésének lehetőségei a magyar–szerb határon Szabadka, 2009. 11. 13.

2 EGTC – a többszintű kormányzás rendszerében A határ menti együttműködések szabályozásának két fő jogforrást kell figyelembe venni:  Az Európai Unió jogalkotása: európai regionális politikában bekövetkező változások – szubnacionális szintek növekvő szerepe: - A határ menti kapcsolatok függnek a decentralizáció szintjétől az adott országban.  Nemzeti jogalkotás: amely az uniós folyamatok következtében jelenik meg az egyes országokban: - Szubnacionális jogalkotás: EGTC- Egyezmény, Alapszabály.

3 Jogszabályi háttér 1082/2006/EK rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról Egyezmény és Alapszabály (pl. Ister- Granum EGTC)

4 EU-tagállamok és harmadik országok Horvátország – az EU-csatlakozás jegyében dolgozik a közösségi joganyag átvételén, beleértve az uniós EGTC- rendelettel összhangban lévő nemzeti jogszabály mielőbbi elfogadását is. Ukrajna – Kétoldalú egyezmény: a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a határon átnyúló együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. november 11-én aláírt Egyezmény

5 Határon átnyúló együttműködések szintjei lokális (kistérség NUTS 4, település NUTS 5) szintű euroregionális együttműködések, amelyek hátterében jól működő önkormányzati kapcsolatok, települések közötti és kistérségi együttműködések vannak regionális (megye NUTS 3, régió NUTS 2) szintű együttműködések

6 A határon átnyúló együttműködések korlátai jogbizonytalanság hatáskör hiánya uniós forráshoz jutás nehézsége programok egységes menedzselésének hiánya

7 A DKMT Regionális Együttműködés a regionális és helyi szintű együttműködések intézményesítettségének elégtelensége nem megfelelő keret: – az önkormányzatok, gazdasági szereplők, civil szervezetek együttműködéseinek továbbfejlesztésére – a határ menti térség vertikális és horizontális partnerségi kapcsolatainak menedzselésére – a határszakasz forrásszerző képességének növelésére

8 Lokális együttműködések (települési– kistérségi szintű kapcsolatok) A lokális fejlesztések egyik lehetőséges módja lehet a határ menti kapcsolatok erősítése: 1. kistérségi szintű határon átnyúló együttműködési kapcsolatok a belső kohézió, a térségi tudat erősítésére 2. kistérségi menedzsment szervezetek felállítása és szakmai, szervezeti, infrastrukturális és pénzügyi megerősítése 3. határon átnyúló integrált fejlesztési programok készítése 4. a közszolgáltatási feladatok kistérségi szintű hatékony megszervezése és fejlesztése (többcélú kistérségi közösségi központok létrehozása)

9 Intézményesülés EGTC – új jogi, intézményi keret, új területfejlesztési politika egy közös intézmény létrehozása a párhuzamosságok elkerülése a határ két oldalán a külső határokon előnye a szervezettebb együttműködési keret, az egyenlő érdekérvényesítés uniós forrásokhoz való hozzájutás uniós szereplőként fellépés a regionális és kohéziós politikában

10 EGTC struktúra és hatáskörök A csoportosulás legalább a következő szervekből áll: – A csoportosulás tagjainak képviselőiből álló közgyűlés. – A csoportosulás képviseletét ellátó és annak nevében eljáró igazgató. Az Alapszabály rendelkezhet meghatározott hatáskörrel bíró további szervekről.

11 A határon átnyúló jelleg fontossága Gazdasági-társadalmi összetartozás megerősítése érdekében: olyan eszköz, amely megteremti a határ menti közösségek szervezeteinek intézményesülési lehetőségét csak közös projektek támogathatók, nem lesznek egyedülálló tükörprojektek közös projektkidolgozás, közös megvalósítás, közös menedzsment, közös adminisztráció, közös finanszírozás (uniós forrásokhoz való könnyebb hozzáférés)

12 Az EGTC alkalmazása az alábbi szakpolitikai területeken a leggyakoribb közös infrastruktúra-fejlesztés, területi tervezés, egészségügyi együttműködés, helyi közlekedés-fejlesztés, hulladékkezelés és ivóvízminőség-javítás, nemzeti parkok közötti természetvédelmi kooperáció, közös képzések és nyelvoktatás fejlesztése, határmenti oktatási projektek, városfejlesztési kooperáció, inkubátorház létrehozása és innovációs tapasztalatcsere, kutatás-fejlesztés stb.

13 Közös közszolgáltatások közös tűzoltóegységek működtetése (német- cseh) közös kétnyelvű iskola működtetése (finn-svéd) közös egyetemi campus (német-lengyel) közös mentőszolgálat és kórházi ellátás (német-holland; francia-spanyol) közös tömegközlekedés (pl. közös buszjárat) vagy szennyvíztisztító (cseh-német)

14 Még nem alkalmazzák… – közegészségügyi kooperáció, pl. sürgősségi ellátás a határ közelében, – kisebbségvédelmi együttműködés és kulturális tapasztalatcsere, – munkaerő-piaci együttműködés a foglalkoztatás ösztönzésére.

15 MEGJELENT! Soós Edit – Fejes Zsuzsanna: Határon átnyúló együttműködések Magyarországon 260 oldal, ISBN 978 963 9650 50 3 Ára: 3400 Ft A könyv beszerzési áron megvásárolható és megrendelhető : Szegeden – a Pólay Elemér Alapítványnál (postacím: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54.; e-mail: jik@juris.u-szeged.hu; telefon: 62/544-188), valamint jik@juris.u-szeged.hu Budapesten – A Gondolat Könyvesházban (postacím: 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.) és a – Ráday Könyvesházban (postacím: 1092 Budapest, Ráday u. 27.)

16 Köszönöm a figyelmet!