A pedagógia és az andragógia alapfogalmainak értelmezése 4. Ismeret, tudás, jártasság, képesség, készség, kompetencia

Ismeret A megismerés (kogníció) eredményeként az objektív valóságról, a valóság reális rendszereiről képződő képmások az emberi pszichikumban. Létrejöttében minden ismeret szubjektív: közvetlenül nem tanulmányozható, más szubjektum számára nem hozzáférhető, át nem vehető. Hasznosíthatóvá, közössé a kommunikáció révén tehető

Ismeret tények, információk, fogalmak, összessége törvények, műveletrendszerek (algoritmusok. elméletek, hipotézisek) + a megértés tudásszintje

Képesség A személyiség jellemzője, amely a jártasság és készség szintjén történő ismeretelsajátítás és feladatmegoldás arányai, mértéke és automatizáltsága alapján jellemzi a személyiséget. A képesség az élet, a tevékenység során alakul ki, fejlődik, de szoros kapcsolatban áll a velünk született, öröklött és szerzett adottságokkal és hajlamokkal, valamint a személyiség struktúrájának olyan összetevőivel, mint az emlékezés, az emocionális sajátosságok, a jellemvonások és az intellektuális tulajdonságok.

Képesség A cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, amelyek minősége egyrészt született adottságoktól, másrészt a környezeti hatásoktól függenek. Általános képességek: intelligencia, kreativitás, amelyek a tevékenységek széles körében érvényesülnek Speciális képességek: egy-egy területen fejtik ki a hatásukat (pl. zenei képesség, kézügyesség).

Képesség - tehetség A képességeknek azt a komplexumát, amelynek révén társadalmilag jelentős, új, a maga nemében tökéletes alkotás jön létre: tehetségnek nevezzük. A képességek és a tehetség létrejöttében fontos szerepet játszanak a velünk született adottságok, de ezek kibontakoztatásában a gyakorlati tevékenység és a környezeti hatások a leglényegesebbek.

Jártasság egy adott tevékenység végzésében való ügyesség (jártasság az ecsethasználatban) tapasztalati szabályok szerint való feladatellátás (jártasság a számítógép- használatban, a főzésben) szakavatott eljárás (jártasság a bírósági ügyintézésben) Jártas az a személy, aki ismer egy adott eljárást, sok tapasztalatot szerzett annak kivitelezésében, illetve tud ezeknek megfelelően tud cselekedni.

Jártasság magasabb szintű pszichés művelet új feladatok, problémák megoldása az ismeretek alkotó (kombinatív) felhasználása révén.

Készség Az ismeret automatikus felhasználásának a szintje „a tudatos tevékenység automatizált komponense”. Pl.: intellektuális, manuális/motorikus stb.

Jártasság és készség Az ismeretek elsajátításának, ill. gyakorlati alkalmazásának két egymásra épülő szintje: ha a végzett tevékenység bizonyos elemeit tudatosan végezzük, más elemek viszont már automatizálódtak: jártasságról beszélünk; Ha a begyakorlás során állandósul a tudatos (döntésigényes) és az automatizált lépések rendje, majd - további gyakorlás után - teljesen automatikussá válik: készségről beszélünk. (PI. az íráskészség kialakulását különböző szakaszok előzik meg. A betűképek megismerésétől, azok leírásának tudatos gyakorlásától, a szakadozott ritmusú, darabos írástól - sok gyakorlás után - eljut az ember arra a szintre, amikor írás közben már nem a betűk formálására figyelünk, hanem a szavak, a mondatok leírására, illetve magukra a gondolatokra.)

Jártasság és készség A jártasság és a készség egymáshoz való viszonya sokféle lehet: Egyes esetekben a jártasság valóban a készség kialakulásának átmeneti szintje; sok esetben pedig a tevékenység túlnyomóan tudatos, és csak kis részben jellemzik készség jellegű (automatizált) mozzanatok.

Tudás Komplex és dinamikus fogalom Adatok, információk, leírható és le nem írható ismeretek és képességek együttese Adott pillanatban meglévő cselekvési potenciál Felhalmozott intellektuális erőforrások összessége

Kompetencia Nyelvi eredete: „competo” (latin) – képes valamire, illetékes valamiben Meghatározásai: nincs egységesen elfogadott definíció

A kompetencia (köznapi használat alapján) illetékesség, jogosultság, hatáskör szakértelem, felkészültség, hozzáértés beavatottság Kompetens az, aki illetékes …stb. Szabóné Molnár Anna PPT

Kompetencia (szakirodalom alapján) A gondolkodásban, a viselkedésben és az önértékelésben is tükröződő hatóerő, hatékonyságélmény Meghatározó tényezői: az értelmesség, a társas magatartásbeli eredményesség, a helyzetmegoldó (problémamegoldó) képesség, a belsőleg vezérelt viselkedésszabályozás (teljesítmény-motiváltság, sikerorientáltság)

A kompetencia felértékelődése 4. A kompetencia alapú képzés és a felnőttoktatás időszerűsége

A kompetencia munkaerőpiaci jelentése Teljesítőképes tudás Az adottságok és készségek alkalmazási képessége és szándéka

Kulcskompetenciák Mertens munkapedagógus, 1989) Tanulási és gondolkodási képesség Indoklási és értékelési képesség Problémamegoldó képesség és kreativitás Kooperációs és kommunikációs képesség A felelősségvállalás képessége Önállóság és teljesítőképesség

Kulcskompetenciák Mertens munkapedagógus, 1989) Összességében: A kulcsképességek átfogó jellegűek Széles körben transzferálhatók, folyamatosan adaptálhatók más-más területre, illetve a megváltozott körülményekre. A mertensi gondolatok előrevetítették az oktatásügyben az elmúlt évtizedben kialakult kvalifikáció-kompetencia perspektívaváltást, ami azt jelenti, hogy az iskolai bizonyítvány által igazoltan megszerezett tudás (szakképzettség, kvalifikáció) iránti igény mellett (néha helyett) egyre több ország munkaerőpiacán kompetenciákat várnak el.

A kvalifikáció és a kompetencia összehasonlítása statikus kívülről (intézményekben) megszerezhető szakképzettség Kompetencia dinamikus egyéni (bennünk kialakuló) cselekvőképesség

OECD tudásfogalma Iskolában elsajátítható Gyakorlatban elsajátítható Know-what (Tudd, hogy mit): amit könyvekből meg tudunk tanulni Know-why (Tudd, hogy miért): tudományos alapelvekre, törvényekre irányuló ismeretek halmazát jelenti (pl. tudományos művek, szabadalmi leírások stb.) Gyakorlatban elsajátítható Know.how (Tudd, hogy hogyan): készségek, képességek, amelyek valamilyen feladat, cselekvés végrehajtásának mikéntjére utalnak. Know-who (Tudd, hogy ki): annak ismerete, hogy egy probléma megoldásakor kihez, milyen információs forráshoz forduljunk.

Szakmatanulás - szaktudás nemcsak elvont tudásegységek egyéni feldolgozása, hanem a szakma (társadalmilag elfogadott) identitásának elsajátítása, szakmai közegben történő részvétel során Szaktudás: az összes alapvető szakmai készség és információ, amit a szakma gyakorlásához el kell sajátítani

A munka világában szükséges tulajdonságok Zachár László nyomán

A magatartás formálása Zachár László nyomán

Pályaorientáció Zachár László nyomán

A korszerű képzési programok Zachár László nyomán

Tanulás a felnőttképzésben Nem szűkíthető le az új ismeretek memóriában való rögzítésére és előhívására A teljesítőképes tudásban benne rejlik az a változás is, ami a tanuló viselkedésében és gondolkodásában a tanulási folyamat hatására végbemegy.

Köszönöm a figyelmet! Monoriné Papp Sarolta