HÍD szakmaiság és min ő ség között

COMENIUS PLUSZ – A HOZZÁADOTT ÉRTÉK

Összhangban az EU-s törekvésekkel Kiemelések az „Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében” c. dokumentumból – az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa közös ajánlása.(2001/166/EC)  Átlátható  Rugalmas  Adaptálható  Összhangban van egyéb szabályozási formákkal  Elősegíti a változó követelményekhez való igazodást A Comenius plusz tanácsadói MIR-modell:

A Comenius plusz minőségirányítási rendszer-modell kiterjed:  az együttműködési kultúra fejlesztésére  az intézményi munka minőségének folyamatos fejlesztésére  a dolgozók (munka)folyamatainak éppen érvényes szabályozására

A rendszerkiépítés eredménye Együttműködő intézmény Információkezelési, kommunikációs, kooperációs standardok Önfejlesztő intézmény Folyamatos fejlődést – önfejlesztést (a működési szabályok generálását) biztosító standardok Megbízható intézmény Érvényes és hiteles működési (szakmai, szervezeti, vezetési) standardok

Mi jellemzi az együttműködő óvodát, iskolát, kollégiumot?

Elérhető, megszólítható Beavatja partnereit, alapos tájékoztatást ad Elvárásait egyértelműen fogalmazza meg) Rendszere- sen megkérdezi partnereit, felméri igényeiket Átgondolt bevonási stratégiája van - a véleményeket, javaslatokat körültekintően figyelembe veszi Intézkedései méltányosak, igazságosak Elfogulatlanul fogadja, tárgyszerűen kezeli a panaszokat, problémajelzéseket

Mi jellemzi az önfejlesztő óvodát, iskolát, kollégiumot?

A folyamatos fejlesztés kultúrája minden területére és minden dolgozói rétegére kiterjed Fejlesztő intézkedései/ beavatkozásai cél- és érték- racionálisak Fejlesztési/ beavatkozási Stratégiái legitimek (átgondoltak, egyeztetettek) Fejlesztési folyamatait, beavatkozá- sait PDCA- logikára építve, szisztema- tikusan tervezi Beavatkozásai t fejlesztéseit lépésről lépésre nyomon követi Beavatkozásait, fejlesztési folyamatait standard mutatók alapján tanulmányozza, értékeli Beavatkozásainak, fejlesztéseinek eredményeit standard mutatók alapján tanulmányozza, értékeli

Mi jellemzi a megbízható óvodát, iskolát, kollégiumot?

Munkafolyamatai/ tevékenységei célszerűek (cél- és értékracionális értelemben!) Munkafolyamatai/ tevékenységei szakszerűek (az érvényes szakmai szabályzók alapján) Munkafolyamatai/ tevékenységei hatékonyak (belső mutatókhoz, célokhoz viszonyítva) Munkafolyamatai/ tevékenységei eredményesek (belső mutatókhoz, célokhoz viszonyítva) Munkafolyamatai/ tevékenységei stabilak (lényegében azonos minőségűek) Munkafolyamatai/ tevékenységei rugalmasak (alkalmazkodóak ) kiszámíthatóak (az alkalmazkodásuk minősége a várakozásnak megfelelő. )

A Comenius PLUSZ minőségirányítási rendszer dokumentációja

1. Rendszerfejlesztési Kézikönyv

A modellkövetelmények áttekintő ábrái MK/1 MK/2MK/7 Áttekintő ábra 1.7 Oktatás-nevelés MK/8

1.7.2 A módszertani kultúra fejlesztése A minőségirányítási rendszer átfogó szabályzatai MK/1.7-MIR/1.7.1 MK/1.7-MIR/ Oktatás-nevelés

Minőségfejlesztési eljárások A módszertani kultúra fejlesztése 1.7. Az oktatás-nevelés minőségének biztosítása A pedagógusokra vonatkozó közös követelmények teljesítése A módszertani eszköztár és kultúra folyamatos fejlesztése PLAN: A módszertani eszköztár és kultúra fejlesztésének és alkalmazásának megtervezése illetve szabályozása CHECK: A módszertani kultúra illetve az eszköztár fejlesztésének és alkalmazásának Összegző értékelése a hatékonyságra, eredményességre vonatkozó adatok alapján – összefüggésben a fejlesztés és alkalmazás cél- és értékracionalitásával. ACT: A módszertani eszköztár és kultúra fejlesztésének és alkalmazásának hatékonyságát, eredményességét és célszerűségét biztosító vezetői beavatkozási stratégia kidolgozása DO: A módszertani kultúra illetve eszköztár tervszerű fejlesztése és szabályszerű alkalmazása. A fejlesztés és alkalmazás regisztrálása. Tevékenység kléjkl jhk kj ÚTMUTAT Ó

2. Felhasználói kézikönyvek

Felhasználói standardok A vezetői ellenőrzés minőségbiztosításának eszközei, módszerei, eljárásai A tanévben érvényes szabályzók Munkanapló Ellenőrzési Napló A tanév igazoló dokumentumai 1. rész 2. rész

Miért lenne jó a felhasználók széles köre számára a Comenius plusz minőségirányítási rendszer- modell?

Az oktatás 4 alappillére A Jacques Delors vezette Nemzetközi UNESCO Bizottság jelentése alapján. Megjelent az „Oktatás – rejtett kincs” című könyvben * (1997) M E G T A N U L N I M E G T A N U L N I  Együtt élni  Élni  Megismerni  Dolgozni EGYÜTTMŰKÖDŐ ÖNFEJLESZTŐ MEGBÍZHATÓ L O N G- L I F E L E A R N I N G

Együttműködő(k)? Önfejlesztő(k)? Megbízható(k)? az intézmény A szervezet a vezetőség Az egy osztályban tanítók csoportja Egyéb feladatokra szerveződött csoportok A dolgozó/ a pedagógus mint egyén Az intézménybe járó gyermekek A csoportok/ osztályok A gyermekek/ tanulók mint egyének Az (ön)tanuló szervezettől az (ön)tanuló gyermekig

Az (ön)tanuló szervezettől az (ön)tanuló rendszerig Együttműködő ? Önfejlesztő? Megbízható? Közoktatási intézmény Fenntartó Oktatásirányítás Európai Uniós társintézmények, fenntartók, országok oktatásirányítása

Világos célrendszert kínál a közoktatási intézmények számára: az együttműködés, az önfejlesztés és a megbízhatóság jegyében;

Az együttműködő, az önfejlesztő és a megbízható intézmény rendszere hierarchikusan egymásra épül, ugyanakkor szervesen egymásba is illeszkedik: optimalizálva a rendszerépítésbe és a minőségfejlesztésbe fektetett energia hasznosulását, tudatosan elősegítve, hogy az egyes szinteken belüli tényezők, sőt maga a három rendszerszint is egymás hatását erősítse;

A rendszermodell integráló szerepet tölt be, amennyiben arra készteti a felhasználó intézményt, hogy minőségfejlesztési eljárásaiban (Útmutatóiban) gondoskodjon a választott (kidolgozott) pedagógiai és vezetési paradigmák minőségirányítási szempontból kritikus tényezőinek érvényesüléséről;

A standardok kidolgozásának folyamata tartalmilag is átláthatóvá válik: kommunikálhatóvá válnak az egyes területek/ részterületek fejlesztésében szerepet játszó, szakmailag is érvényes tényezők; kontrollálhatóvá válik a jogi követelmények és a belső megállapodások betartása;

Az intézmény fejlődésének jellege - stagnálás, előrelépés, visszalépés - a standard mutatóknak köszönhetően az intézmény vezetői és dolgozói számára, sőt a fenntartó és az oktatásirányítás számára is nyomon követhető, illetve más intézményekkel összemérhető;

A rendszermodell segítségével azonosíthatóvá válik a képviselt pedagógiai éa vezetési paradigma a szakmai partnerek (intézményben dolgozók, szakértők) és a laikus felhasználók (tanulók és a szülők) számára egyaránt;

A modell esélyt ad arra, hogy a közoktatás intézményrendszere szintjén is hozzáférhetővé váljanak az intézményi fejlesztési folyamatok – az országos oktatáspolitikai és szakmai prioritások meghatározása érdekében, növelve a közoktatás régóta esedékes belső átalakulásának esélyét, mivel összehangolt minőségügyi és szakmai fejlesztésre nyílna kilátás.

A lehetséges jövő… ?

 Intézményi címek – beszédes elnevezések - nyilvános közzététel (Együttműködő intézmény, Önfejlesztő intézmény, Megbízható intézmény)  Szakértői rendszerek kialakítása (Testreszabható minőségügyi és szakmai támogatási rendszerek)  A modell adaptációja – fenntartói, oktatásirányítási szintek

HÍD szakmaiság és min ő ség között