A Lisszaboni stratégia újraindítása Makrogazdasági célok és napi gyakorlat III. Pénzügyi vezetők találkozója, CEBC február 28., Budapest

Tartalom A Lisszaboni stratégia 2005-ig 2005, a stratégia kudarca Az újraindítás: 2005 – NRP-k Példák intézkedésekre Összefoglalás

A Lisszaboni stratégia:

A stratégia célja „Az Európai Uniót –a következő évtizedre a –világ legversenyképesebb és legdinamikusabb –tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely –több és jobb munkahely teremtésével és –nagyobb szociális kohézióval, valamint –a környezet tiszteletben tartása mellett –képessé válik a növekedés fenntartására.”

Gazdasági stratégia Célkitűzés: átmenet a dinamikus, versenyképes tudásalapú gazdaságba. Intézkedések: 1) Információs társadalmat mindenkinek 2) Az európai kutatási és innovációs térség létrehozása 3) Versenyalapú belső piac korlátozott állami támogatásokkal 4) Hálózati iparágak fejlesztése 5) Egységes és hatékony pénzügyi piacok 6) Innovatív vállalkozások, kiemelten a KKV-k létrehozásához és fejlesztéséhez barátságos környezet létrehozása 7) Makroökonómiai politikák koordinációja: kincstári konszolidáció, közfinanszírozások minősége és fenntarthatósága Jogszabályalkotás (terv: 11, tény: folyamatban) Közösségi programok (terv: 2, tény: folyamatban)

Társadalmi stratégia Célkitűzés: az európai szociális modell korszerűsítése az emberi erőforrásba történő befektetéssel és jóléti állam kiépítésével. Intézkedések: 8) Inkluzívabb társadalom –Több és jobb munka: aktív foglalkoztatáspolitika fejlesztése –Képzés és tréning a tudástársadalomban való életért és munkáért –A szociális háló modernizálása Jogszabályalkotás (terv: 2, tény: folyamatban) Közösségi programok (terv: 4, tény: folyamatban)

Megvalósítási stratégia Megvalósítás, koherens és rendszerszemléletű megközelítés –A létező folyamatok fejlesztése –Egy új és nyitott koordinációs módszer megvalósítása –A szükséges erőforrások mobilizálása

A Lisszaboni stratégia közösségi eszközei GazdaságTársadalom § - NRF - ENISA - e Signature... - a nyugdíjalapokról - a képzettségekről - az egyenlőségről... € - 6. K+F KP - eContent - Safer Internet... - Erasmus Mundus - Fiatalság akcióban - eLearning... Az összes futó EU programra tervezett közösségi forrás az éves költségvetés 4-8%-a (csak).

A stratégia jellemzői Lépéskényszer –társadalmi elvárások –demográfiai dinamika –világpiaci verseny. Közösségi szintű optimalizálás (nem tagállami!) –Cél a világpiac, benne a belső piac –Barátságosabb, de nem teljesen védett belső piac –Kiemelt gazdasági partnerek: a KKV-k. Az alap: innováció, tudásalap, fenntarthatóság. Kódolt problémák –megosztott döntési jogkörök - elszivárgási csatornák –ambíciózus időzítés –legfeljebb részleges és közvetett szankciók.

EU indikátorok, 2003 Néhány fontosabb indikátor EU 15 EU 25 Cél 2010 HPlPSIrlDUSA GDP/fő * **42** Munkatermelék. * Foglalkoztatási ráta % Szerzett végzett. (20-24, %) K + F kiadások (%, GDP) A termelés energiaintenzitása *: PPS, EU15=100, **:PPS, EU25 = 100

Eredmények 2004, WEF, EU 8 int. össz. (1-7 skála) Pl: Inf. társ § implem. sorrend 1.SF (2.)2 2.DK (3.)1 3.S (4.)16 (4.)USA (1.)- 20.CZ (19.)17 21.H (24.)5 22.GR (25.)24 EU (A,B)4.61(A, F)17

A stratégia és a végrehajtás kritikája

Változatlan célok – új hangsúlyok – A Bizottság Közös munkával a növekedésért és a munkahelyteremtésért – A lisszaboni stratégia új kezdete (COM (2005) 24) A Bizottság javaslata a Tanácsnak: 10 központi politika –A térség vonzerejének növelése (befektetők és munkavállalók) elmélyített és kibővített belső piaci viszonyok nyitott, versenygazdasági kül- és belpiacok nemzeti és közösségi szabályozás fejlesztése közösségi szintű infrastruktúrafejlesztés –Tudás és innováció a növekedésért a K+F-be történő beruházás ösztönzése és növelése innováció, infotechnika, erőforrásgazdálkodás szilárd ipari háttér létrehozása –Több és jobb munkahely teremtése a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképessége nagyobb foglalkoztatottság, szociális rendszerek fejlesztése beruházás a HR-be, oktatás és képességfejlesztés

A Bizottság prioritásai és környezeti javaslata + Fókuszálás Mozgósítás Egyszerűsítés Tudás és innováció Vonzó befektetési és munkavégzési térség Több és jobb munkahely LS

Változatlan célok – új hangsúlyok – A Tanács Két kiemelt fókusz –növekedés –foglalkoztatottság Három stratégiai területen mozgósított nemzeti és közösségi eszközök (beleértve a kohéziós politikát is) –gazdaság –szociális terület –környezetvédelem A as költségvetésnek tükröznie kell a Tanács döntéseit. A szervezeti rendszer (és operatív megvalósítás) átalakítása.

Az új szervezeti rendszer (a Tanács döntése) Hároméves ciklusok ( , ) –Integrált iránymutatások: Gazdasági és Foglalkoztatási iránymutatás, melyek tartalmazzák a makro-, mikrogazdasági és foglalkoztatási politikákat –Nemzeti programok Tagállamok: nemzeti reformprogram Bizottság: közösségi lisszaboni program –A Bizottság éves értékelő riportja a tagállamok éves előrehaladásáról –A Bizottság éves jelentése a tavaszi ülésszakra ( A Tanács irányelvet módosít, ha kell.) Minden ciklus harmadik éve –Az integrált iránymutatások, a nemzeti reformprogramok és a közösségi lisszaboni program megújítása.

Az újraindítás folyamata (a Bizottság kommunikációja) Bizottság: Sec (2005) 622/2 : a folyamatról Gyakorlati keretek –2005. október 15., oldal plusz mellékletek, minimum –makro-, mikrogazdasági és foglalkoztatási részek: kihívások, tervezett intézkedések, várt hatások leírása S & K Alapok felhasználásának feltüntetése A következő (majd évente ismétlődő) lépések –2006. jan: Biz. éves riport, pot. módosítások, ajánlások –2006 Q1: EP és Tanács vélemények –2006 / márc: integrált irányelvek potenciális módosítása –2006 / Q4: első tagállami NRP riportok benyújtása Integrált iránymutatások: a jún. Bxl Tanács

Integrált iránymutatások (COM (2005) 141) Makro- gazdasági Mikro- gazdasági Foglalkoz- tatási DB698 Pl. - Stabilitás: a ciklus alapú fiskális politika elkerülése - Fenntartható gazdaság, közkiadások (tekintettel az elöregedésre) - Reál bérnövekedés: de összhangban a termelékenységgel - A belső piac : adózási akadályok elhárítása - KKV-k alapításának, innovativitásának és tőkésítésének elősegítése - IKT használat, innováció - Teljes foglalkoztatás - A munka életciklus alapú megközelítése - Integráló munkaerőpiac - Élethosszig tartó tanulás

A nemzeti reformprogramok (NRP)

22 tagállami NRP - a leggyakoribb feladatok Makro- gazdaság Foglalkoz -tatás Mikro- gazdaság Ellátórendsz. fenntarth. * 18Alacsony fogl. és kínálat * 19K + F és innováció * 22 Költségvetési stabilitás * 3Oktatás és képességek * 18Üzleti környezet * 19 Külső deficit1Str. és absz. munkanélkül. 7Fenntartható fejlődés 17 Regionális problémák * 4Hatékony verseny * 15 Összesen 190 feladat. Magyarország szereplése * jellel jelölve.

Országcsoportok Társak és versenytársak –A régió országai: Cz, Sk, Sl, P, H –GDP-ben, versenyképességben hasonló országok: P, GR Tipikus high-end feladatok (SF, S, DK) –A munkaerő-kínálat növelése –A verseny fokozása Tipikus low-end feladatok (CZ, SK, PL, GR): hasonlóak Magyarországéhoz

Magyarország Célok –A költségvetési deficit csökkentése –K+F és innováció, Vállalkozási környezet, Versenyviszonyok –Infrastruktúra –A foglalkoztatási és aktivitási ráta, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása –A regionális munkaerőpiaci eltérések, HR tőkefejlesztés oktatás- képzéssel A Bizottság pozitív értékelése –A munkaerőpiaci közintézmények fejlesztése és a munkaügyi és szociális szolgáltatások integrálása –A fekete és szürke foglalkoztatás elleni fellépés –Széleskörű és átlátható konzultáció A Bizottság kritikája –Költségvetési szigor –Versenynövelés a hálózatos nemzetgazdasági szektorokban –Az üzleti környezet javítása, beleértve a KKV-k finanszírozási esélyeit –Munkaerőpiacra érzékeny oktatási-képzési rendszer, a munkaerőpiaci képességek emelése, elsősorban az alacsony foglalkoztatási szinteken.

Lengyelország Célok –Fő cél: a magas gazdasági növekedés által generált munkahelyek, fenntartható fejlődés –Ellátórendszerek finanszírozásának konszolidálása, vállalkozási készségnövelés, innovatív vállalkozások –Fejlett és korszerű infrastruktúrák versenykörnyezetben, munkahely-teremtés, a munkavállalók alkalmazkodóképességének növelése. A Bizottság pozitív értékelésének területei –Az üzleti környezet javítása, adminisztratív költségcsökkentés –Az oktatás, tréning, LLL A Bizottság kritikájának területei –A K+F ösztönzése a közszférában és egységesebb infrastruktúra-fejlesztési stratégi, környezetvédelem –A regionális különbségek és stukturális eltérések kezelése, határozottabb lépések a foglalkoztatási hányad növeléséért

Csehország Célok –A költségvetési reform folytatása –Az ipari versenyképesség növelése a – A munkarőpiac rugalmasságának növelése A Bizottság pozitív értékelésének területei –A magán K+F kiadások növelésére tett szabályozási és üzleti környetzetet befolyásoló intézkedések –Az állami K+F intézmények és az ipar kapcsolatának erősítése –Munkaerőpiaci intézkedések, különösen a fiatalok, idősek és külföldiek alkalmazásában A Bizottság kritikájának területei –Hosszútávon fenntartható költségvetés –HR tőke növelése élethosszig tartó tanulással, különös figyelemmel a legelmaradottabb térségekre és munkavállalói csoportokra –A K+F további fejlesztéséért tett lépések

Szlovákia Célok –A távlati célok: a Közösség legfejlettebb tagállamaival azonos életszínvonal, versenyképes piacgazdaság, Eurozóna –Információs társadalom –K+F és Innováció –Üzleti környezet –Foglakoztatás és oktatás A Bizottság pozitív értékelésének területei –Az üzleti környezet javítása, a hatásfok mérése –ICT eszközök alkalmazása –Összehangolt munkaerőpiaci intézkedés-csomag A Bizottság kritikájának területei –A K+F ösztönzése –A regionális különbségek és stukturális eltérések kezelése, különös tekintettel a haátrányos helyzetűek -beleértve a roma lakosságot- integrációját

Szlovénia Célok –Versenyképes gazdaság és nagyobb növekedés –Tudásalapú társadalom –Hatékony állam –Magasabb foglakoztatottság –Fenntartható fejlődés A Bizottság pozitív értékelésének területei –A szabályozás fejlesztése, egyszerűsítése, adminisztratív költségcsökkentés –A KKV-k nemzetközi kapcsolódása, forráshoz jutattása –Széleskörű konzultáció és monitoring A Bizottság kritikájának területei –A fenntartható nyugdíjrendszer és az időskori foglalkoztatás –K+F stratégia, különösen a magángazdaságban

Görögország Célok –Ellátórendszerek finanszírozása –Foglakoztaottság, oktatás, LLL –Mikrogazdasági környezet, környezetvédelem –A közszféra modernizálása –Fenntartható fejlődés A Bizottság pozitív értékelésének területei –Erős kötődés az EU forrásokhoz –ICT politika erős integráltsága –Széleskörű konzultáció A Bizottság kritikájának területei –A pénzügyi konszolidáció és a közszféra modernizálásának konkrétabb mérése –K+F stratégia, mind az állami, és a magángazdaságban –Aktívabb munkaerőpiaci és oktatási-képzési intézkedések, valamint az ide vonatkozó monitorng

Portugália Célok –A költségvetési konszolidáció folytatása –Társadalmi, területi kohézió, fenntartható környezetgazdálkodás –Közszféra reform –Versenyképesség és vállalkozókedv –K+F és innováció A Bizottság pozitív értékelésének területei –A közeljövő tudományos és technikai eredményeit hasznosító Technológiai Terv proioritása –A HR-be történő befektetés A Bizottság kritikájának területei –A közszféra pénzügyeivel kapcsolatos erősebb lépések –Nagyobb verseny a hálózatos iparágakban –Túlságosan szegmentált és merev munkaerőpiaci rétegek, a köztük való átjárás nehézsége

A mindennapok Lisszabonja

Intézkedések az NRP-ben a Mikro csomagban (1/ …) A K+F beruházások növelése iránymutatás –Jedlik Ányos Program Hosszú távú projektek támogatása Új termékek kifejlesztése Tudásintenzív munkahelyek teremtése … lásd magyar NRP –Pázmány Péter Program Szakterületi és regionális vonzáscentrumok létrejöttének támogatása Alap- és alkalmazott kutatás Nemzetközi tapasztalatcsere …lásd magyar NRP

Intézkedések az NRP-ben a Mikro csomagban (1/ …) Innovációs iránymutatás –Irinyi János Program A régiók versenyképességének növelése innovációval Regionális innovációs hálózatok KKV-k innovációjának pü-i támogatása … lásd magyar NRP –Baross Gábor Program: Új termékek és szolgáltatások piaci megjelenése (a „prototípustól a piacra jutásig”) A regionális innovációt támogató információs rendszer létrejöttének támogatása …lásd magyar NRP

Eltérések az NFT és az NRP között NFT NRP_HU EU forrás nagyságrend 6000 Md HUF(~évi Md HUF) EU forrásoktagállamra dedikáltak programra dedikáltak Idő – Fő tagáll. eszköz€ > §§ > € Fő EU eszköz€ i, hálózat Tartalompl. régiópl. Ifjúság FókuszMagyarországEU és tagállam

Lisszabon: alfa és omega Az eltéréseknél fontosabb a kiegészítő hatás – források és jogszabályok összhangja (NRP+NFT) – nemzeti és közösségi fejlesztési irányok (NRP és Közösségi RP) – források + tudástranszfer, ráhatás, integráció A Lisszaboni stratégia (inkább) politika / célkitűzés, az NFT (inkább) eszköz A Lisszaboni stratégia – a Közösség átfogó gazdaságpolitikája, nem NFT és nem vállalati stratégia, – de egyik sem hatékony a másik kettő figyelembe vétele nélkül.

Összefoglalás Valamennyi jelentés a tagállamokat tette felelőssé a közösségi kudarcért - nyíltan vagy burkoltan. Az újraindítás felismerése: éppen ezért csak a tagállami szándékokkal való egybeesés vezet el LA –szűkített- céljához. Ezért módosítani kellett a működési mechanizmust, fenntartva a Bizottság koordináló, ellenőrző és instruáló szerepét. A sikertelenségre adott válasz hasonlít a „kétsebességes Európa” megközelítéshez. Az újraindítás eddigi sikere tűnékeny lehet –Az eddigi első és egyetlen NRP-kör tartalma leginkább az aktuális kormányprogramok és kész tervek kivonatolása –Továbbra sincs dedikált, tagállami szintű ösztönzési és szankciórendszer, nem is valószínűsíthető –A külpiaci környezeti elemek és a belső piaci alapelvek változatlanok

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Tóth Tibor