11. évfolyam A rezgő rendszer energiája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

Hullámmozgás.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Rezgések kölcsönhatása
Összefoglalás Fizika 7. o.
Munka és energia.
Munka - Energia.
Mechanikai munka munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Békéscsaba, Dr. Pálfalvi László PTE-TTK Fizikai Intézet PTE, Kísérleti Fizika Tanszék Fizikai mennyiségek mérése harmónikus mozgásegyenlet.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
A rezgések és tulajdonságaik 3. (III.11)
Tartalom Klasszikus hangtan
A variációszámítás alapjai
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Mérnöki Fizika II előadás
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
11. évfolyam Rezgések összegzése
Kölcsönhatások.
Energia, energiaváltozások
Összefoglalás Dinamika.
I. Törvények.
A test mozgási energiája
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
10. ea..
Szabadrezgés, kényszerrezgés, csatolt rezgés
Rezgőmozgás.
Az erőtörvények Koncsor Klaudia 9.a.
Legfontosabb erő-fajták
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Egyenes vonalú mozgások
A harmonikus rezgőmozgás származtatása
Merev test egyensúlyának vizsgálata
N-Body probléma Két test közötti gravitációs erő m_i, m_j : tömeg r_ij : az i testből a j testbe mutató vektor G : gravitációs állandó Eredő erő: a túlzott.
Az energia.
Húros hangszerek működése
Elektromágneses rezgések és hullámok
Variációs elvek (extremális = min-max elvek) a fizikában
Energia, munka, teljesítmény
Mechanika Általános helykoordináták Általános sebességkoordináták Potenciális energia Kinetikus energia Lagrange fügvény Lagrange-féle mozgásegyenletek.
Munka, energia teljesítmény.
Mechanikai hullámok.
Szerkezetek Dinamikája
Fizikai értelemben akkor történik munkavégzés, ha egy testre erő hat, és ennek következtében a test az erő irányába elmozdul. Pl.: egy testet függőleges.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
A fizikában minden olyan változást, amely időben valamilyen ismétlődést mutat, rezgésnek nevezünk. Ha a csavarrugóra felfüggesztett testet, a rugó hossztengelyének.
DINAMIKA (ERŐTAN) Készítette: Porkoláb Tamás. A TESTEK TEHETETLENSÉGE Miben mutatkozik meg? -Nehéz mozgásba hozni, megállítani a testeket – „ellenállnak”
Mechanikai rezgések és hullámok
Problémamegoldás és számításos feladatok a fizikatanári gyakorlatban Egy rezgőmozgással kapcsolatos feladat elemzése Radnóti Katalin ELTE TTK.
Energia: Egy test vagy mező állapotváltoztató képességének mértéke. Egy testnek annyi energiája van, amennyi munkát képes végezni egy másik testen,
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Termikus kölcsönhatás
Munka, energia teljesítmény.
Newton II. törvényének alkalmazása F=m*a
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Az erőhatás és az erő.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
egymáson elgördülve (diffúzió!)
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Termikus és mechanikus kölcsönhatások
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Fizikai értelemben akkor történik munkavégzés, ha egy testre erő hat, és ennek következtében a test az erő irányába elmozdul. Pl.: egy testet függőleges.
Az erő fajtái Aszerint, hogy mi fejti ki az erőhatást, beszélhetünk:
Előadás másolata:

11. évfolyam A rezgő rendszer energiája FIZIKA 11. évfolyam A rezgő rendszer energiája

A rezgő rendszer energiája Vizsgáljuk a rugóból és a rá akasztott testből álló rendszer összes energiáját. Közbülső helyzet Van sebessége a testnek, így van mozgási energiája is. Megnyúlt állapotban van a rugó, így van rugalmas energiája is. Rezgő rendszer összes energiája:

A rezgő rendszer energiája Szélső helyzet A test sebessége 0, nincs mozgási energia A kitérés nagysága megegyezik az amplitúdóval, így a rugalmas energia maximális. Rezgő rendszer összes energiája:

A rezgő rendszer energiája Egyensúlyi helyzet A test sebessége maximális, így a mozgási energia is maximális. A test kitérése 0, így nincs rugalmas energia. Rezgő rendszer összes energiája:

A rezgő rendszer energiája A sebesség nagyságának maximális értéke: A rezgésidő levezetése során láttuk, hogy: Levezethető, hogy a rezgő rendszer összes energiája bármely közbülső helyzetben:

A rezgő rendszer energiája A rezgő rendszer mechanikai energiái egymásba alakultak át. Honnan a rezgő rendszer energiája? A rezgés megindításakor, amikor a testet az egyensúlyi helyzetből kitérítettük, a rugó megfeszítése közben munkát végeztünk: Ebből adódik a rezgő rendszer összes energiája.

A rezgő rendszer energiája A rezgő rendszer összes energiája minden helyzetben ugyanakkora, és megegyezik a mozgás megindításakor a rugó megfeszítésére fordított munkával. Az állandó amplitúdójú rezgést csillapítatlan rezgésnek nevezzük.

A rezgő rendszer energiája Ha a súrlódás, illetve a közegellenállás nem hanyagolható el, akkor a rendszer csillapított rezgést végez. A csillapított rezgés amplitúdója egyre csökken, majd a rezgés végül megszűnik.

A rezgő rendszer energiája Csillapított rezgést végző rendszer kezdeti mechanikai energiája folyamatosan csökken, miközben a rendszer és a környezet belső energiája ugyanilyen mértékben növekszik. Mechanikai energia csökken amplitúdó csökken Belső energia növekszik hőmérséklet növekszik Csillapítatlan rezgés létrehozásához a mechanikai energiát folyamatosan pótolni kell.