A megismerés fejlődése

A csecsemő megismerése (0-1 év) valamennyi érzékszerv funkcióképes, a kor elején az észlelésnek még nem adottak a feltételei, ezért csak érzéki megismerés van.

Látás: születés után kétdimenziós, foltszerű, erős fényintenzitásokra reagál, két hónap után tekintetével mozgó tárgyat követ egy hónap után kontrasztos tárgyat fixál, hat hónap után tekintetével letapogat, nyolc hónap után megjelennek a konstanciák, tíz hónap után a látóteréből kikerül tárgyat keresi.

Tekintetével fixál:

Hallás: születés után csont, majd légvezetéses hallás, erős hangokra sírással reagál, az emberi hangra és a dallamra különösen figyel.

Ízérzékelés: Bőrérzékelés: Szaglás: erős szagokra reagál, Ízérzékelés: az édes és keserű ízeket megkülönbözteti, Bőrérzékelés: 1-2 Celsius-fokos különbségi küszöb.

A megismerés eszköze a kéz, melynek segít-ségével a tárgy a szájközpontú térbe kerül.

Fokozatosan kialakul a szenzomotoros koordiná-ció, a megfogás és a szenzomotoros manipuláció

A figyelem: beszéddel (hangsúllyal) irányítható, ez a helyzet már a felismerés jellegű emlékezet kezdete.

A kisgyermekkor (1-3 év) A járás megtanulásával a megismerés tere kitágul, a beszéd megtanulásával megteremtődik a második jelzőrendszeren alapuló közvetett megismerés feltétele.

A beszéd fejlődésének vonala csecsemőkor: differenciálatlan, majd differenciált sírás, gőgicsélés, gagyogás, kisgyermekkor: szituatív, majd kontextusos beszéd, óvodáskor: a szókincs köznapi fogalmakkal bővül, kisiskoláskor: pontos meghatározások, konkrét tudományos fogalmak, serdülőkor: absztrakt fogalmak, szleng, ifjúkor: egyéni beszédstílus.

a konstanciák lehetővé teszik az észlelést, elsősorban felismerés jellegű emlékezet, elemi, mozaikos, reproduktív képzelet, szemlélethez kötött, cselekvő gondolkodás

Cselekvésben végez gondolkodási műveleteket analízis: szétszed, szintézis: összerak, konkretizál: rámutat, általánosít: a fehérköpenyes veszélyes, rendez: például építőkockát, analógia: hasonlóságot, különbséget észrevesz.

Az óvodás (3-6 év) megismerése egyre több alak, nagyság, szín megkülönböztetésére képes, jellemzővé válik a tapasztalatok szavakba öntése, megjelenik a viszonyítás.

Észlelése szinkretikus, ami a rész és az egész pontatlan értelmezését jelenti: pointillizmus - a részlet válik fontossá, globalizmus - az egész a fontos. A szinkretizmus formái értelmi szinkretizmus: amit tud, az válik fontossá, érzelmi szinkretizmus: ami érzelmileg megragadja, az lesz a fontos.

Értelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

Érzelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

Az észlelés további jellemzői: a térészlelése egocentrikus, időészlelése eseményhez kötött.

Emlékezete: a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezetből szándékos emlékezet lesz, bevésése mechanikus (rím, ritmus), megőrzése rövid idejű, felidézése pontatlan, akadályozott.

Képzelete: reproduktív és alkotó képzelet, a mese és a valóság keveredik, gazdag fantázia (a játék és a mese jelentősége), fantáziahazugság.

Gondolkodása: szemléletes képszerű, vagyis képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni, már vannak tapasztalatra épülő elemi fogalmai (csiga) meghatározásai funkciószerűek (víz),

Megismerés a kisiskoláskorban (6-10 év) az érzékszervek érzékenysége megnő, a szinkretizmus felszámolódik, kialakul az elemző észlelés, lehetővé válik a szempontok szerinti, tudatosan irányított megfigyelés,

Észlelésében megjelenik a többszempontúság, érti az egyszerűbb összefüggéseket. Térészlelése: decentrált. Időészlelése : egyre inkább a mért időhöz kapcsolódik.

Emlékezete: mechanikus bevésés, a megőrzés időtartama megnő, a felidézés szószerinti.

Képzelet: elsősorban reproduktív jellegű, tartalmában a mese és a valóság szétválik, az elképzelésben egyre nagyobb szerepet kap a realitás.

Gondolkodás szemlélethez kötött, konkrét fogalmi, az iskola konkrét tudományos fogalmakat alapoz.

Megismerés a serdülőkorban (10-18 év) az érzékszervek érzékenysége eléri a funkció maximumát, értelmező észlelés, megfigyeléseiben a lényeg megragadására törekszik.

Emlékezet: bevésése megértésen alapuló, gondolati logikus jellegű, felidézése egyre inkább saját szavakkal megfogalmazott, rendszerezett, és lényegkiemelő.

Képzelet: alkotó és reproduktív jellegű, célok, tervek megjelenése, képzeletbeli szárnypróbálgatások, túlburjánzása a serdülőkori ábránd.

Gondolkodás: absztrakt fogalmi jelleg, tudományos fogalmak használata, sokféle fogalomstruktúra.

Köszönöm a figyelmüket!