Tenyésztési módszerek

„Mindég olyan fajta állatot kell tenyésztésre kiválasztani, amely a gazda céljainak leginkább megfelel, továbbá olyan fajtát, amely azon a vidéken, és azon gazdasági viszonyoknak megfelelőleg legjobban tenyészthető, amiért is tartása legkevesebb kockázattal jár.” írta Rottler József, 1892-ben.

A tenyésztési program elemei: Tenyésztési cél meghatározása Törzskönyvezés és adatgyűjtés Genetikai információk felhasználása Szelekció végrehajtása TÉB

Tenyésztési cél meghatározásánál teljes termékpályában kell gondolkodni, ennek megfelelően a következők összhangját kell megteremteni: Környezeti tényezőket (talaj-, domborzati-, éghajlati-, szociológiai viszonyokat, területhasználati lehetőségeket, előírásokat) A rendelkezésre álló, illetve beszerezhető juhállomány genetikai adottságait A piac igényeit (minőségi, mennyiségi, időbeni stb.,) Értékesítés módját Támogatási lehetőségeket

Tenyésztési módszerek: Fajtatiszta tenyésztés - rokontenyésztés - vérfrissítés - vonaltenyésztés - vérvonaltenyésztés Keresztezés: - közvetlen a termék előállítás hatékonyságát szolgáló keresztezések: - közvetlen végtermék-előállító - közvetett végtermék-előállító -kombinatív -váltogató - rotációs -hibridizáció -genetikai előrehaladást szolgáló keresztezések: -vonalkeresztezés -cseppvérkeresztezés - fajtaátalakító kereszetzés -új fajta-előállító keresztezés

Törzskönyvezés Állománybavétel. Egyedi jelölés, nyilvántartás (ENAR). pl: 386 9000 00018 0 országkód (körzet) használati kontroll- szám szám Állattenyésztési adatbank. Tenyészetszám-nyilvántartó.

ENAR feladatai: Fülszámok kiadása. Alapadatok gyűjtése: Krotália behelyezés után egyedi nyilvántartásba vétel, nyilvántartó lap kiadása. Tulajdonos, juhtartó változások, állatkiesés nyilvántartás. Törzskönyvezett egyedek tenyésztési és termelési adatainak nyilvántartása. Alapadatok gyűjtése: Születési és származási adatgyűjtés (származás, szül. dátum, szül. típus, vál. súly stb.). Értékmérő tulajdonságok (termékenység, szaporaság, hús-, tej-, és gyapjútermelő termelőképesség, egyéb tulajdonságok).

"A" törzskönyvbe kerülés feltételei: - az állatok származását és termelési adatait közhitelűen lehet bizonyítani és jelölésük megfelel a törzskönyvi előírásoknak; - származásuk és fenotípusuk alapján fajtatisztának tekinthetők azok a kosok és anyajuhok, amelyeknek szülei és nagyszülei ugyanazon fajta "A" törzskönyvében szerepelnek, illetve azok az anyajuhok, amelyeknek legfeljebb az anyjuk és anyai nagyanyjuk szerepel a fajta "B" törzskönyvében, de apjuk és többi nagyszülőjük az "A" törzskönyvben van nyilvántartva; - az egyedek teljesítették a Szövetség által jóváhagyott, fajtára vonatkozó minimum paramétereket; - törzskönyvbe az egyed csak minősítésének befejezése után kerülhet; - az importból származó fajtatiszta egyedek az "A" törzskönyvbe kerülhetnek akkor, ha a származási ország elismert származási igazolását honosították, akár élőállatról akár szaporítóanyagról (sperma, embrió) van szó.

"B" törzskönyvbe kerülés feltételei: - a fajta küllemi jegyeinek megfelel az állat; - az egyed termelési adatait közhitelűen lehet bizonyítani és jelölésük megfelel a törzskönyvi előírásoknak; - az állatok teljesítették a Szövetség által jóváhagyott, fajtára vonatkozó minimum paramétereket; - az állatok a Szövetség tenyésztési programjába felvett fajta nemesítési programjához tartoznak. Az őshonos fajták esetén ismeretlen származású kosok számára is nyitható "B" törzskönyv. A "B" törzskönyvbe azok a kosok kerülhetnek az Őshonos Szakbizottság döntése alapján, amelyek a fajta standard-jének megfelelnek, amelyek vérének szerológiai vizsgálata megfelelő eredményt adott és tesztpárosításból legalább 10 utódját vizsgálva, az utódok minősége megfelelő. Ezek az állatok az őshonos fajta "B" törzskönyvébe kerülnek, és a továbbiakban ezek az egyedek ugyanúgy használhatók, mint az "A" törzskönyvben nyilvántartott kosok.

Szelekciós módszerek: direkt-indirekt, Q = rG x hmért2/ x hjav.2 egyirányú-többirányú, tandem-szimultán, független-függő. Tenyésztés rétegződése (szervezés) -kétrétegű (mesterséges termékenyítés) -háromrétegű (természetes fedeztetés) -nyitott-zárt rendszerű -tenyésztési régiók

Genetikai információk felhasználása Öröklődhetőség (h2) -Ismételhetőség ® -Feno- és genotípusos korrelációk Tenyészérték becslés /TÉB/ (törzstenyészetekben) Saját teljesítmény vizsgálat Ősök teljesítmény vizsgálata, Oldalági rokonok (édes-és féltestvérek) teljesítmény vizsgálata .

Sajátteljesítmény vizsgálat részei Küllem alapján értékelhető tulajdonságok vizsgálata (főleg gyapjútermelő képesség), Hízékonyság vizsgálat. Bonitálásnál vizsgálják: -báránykor: vitalitás, növekedési-és fejlődési erély, konstitúció, bőr ráncoltság, gyapjú pigmentáltság. -növendék kor: növendékkori fejlődés, növekedés. -első nyírás: gyapjútermelés, küllem. -első ellés után: termékenység, szaporaság, báránynevelő képesség, tejtermelés.

Hízékonyság vizsgálat Tenyésztésre szánt kos bárányok hizlalás alatti átlagos napi gyarapodás meghatározása. ÜSTV-Üzemi Saját-Teljesítmény Vizsgálat KSTV-Központos Saját-Teljesítmény Vizsgálat. Vizsgálatba állítható: ismert származású, min. II. osztályú anyától származó, 80 napnál nem idősebb, 16 kg-nát több tenyészjelölt kos bárányok. Kiscsoportos: 15-20 bárány. Hizlalási idő 60 nap (azonos technológia, abrakos).

Hústermelés (hízékonyság) vizsgálat IV-Ivadékvizsgálat, főként KIV-központosított. Ivadékvizsgáló állomás: egy-egy kostól 15-18 kos bárány. Vizsgálat elve=KSTV. Pontozás: - hizlalás alatti napi tömeggyarapodás - életkor (nap) a 35 kg testtömeg eléréséig (korrigált adat).

Gyapjú termelő képesség vizsgálata Üzemi körülmények között Egy-egy kos 15 jerketoklyó ivadékának gyapjútermelésének értékelése.

Köszönöm a figyelmet!