MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Állattenyésztési alapfogalmak

Az előadások a következő témára: "MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Állattenyésztési alapfogalmak"— Előadás másolata:

1 MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Állattenyésztési alapfogalmak
Tárgyfelelős: Novotniné Dr. Dankó Gabriella Előadó: Kovácsné Koncz Nóra PhD hallgató 145-ös PhD iroda Debreceni Egyetem MÉK

2 Irodalom Szabó Ferenc: Állattenyésztéstan, 2006.
Szabó Ferenc: Általános állattenyésztés, 2004. Szabó Ferenc: Bevezetés az állattenyésztési ismeretekbe, 2002.

3 A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
A mezőgazdaság az élőhelyeket és környezetét megváltoztatja, hogy szerves anyagot termeljen a növények termesztésével és az állatok tenyésztésével, melynek forrása a termőföld használata. A mezőgazdaság legjellemzőbb sajátossága, hogy a tevékenység alanyai élő szervezetek, így a gazdálkodás eredmények kimenetele csak bizonyos valószínűséggel becsülhető, mivel a ható tényezők száma nagy és a hatások eredménye nehezen kiszámítható.

4 A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
A mg-i termelés során előállítják azt a terméket, amit a piacon értékesítenek, vagy amit maguk felhasználnak. Input Mg-i tevékenységek Output

5 Állattartás-Állattenyésztés
Állattartás:az állatok szaporításával nem foglalkozunk, azokat csak hasznosítjuk, tartjuk, takarmányozzuk, gondozzuk (árutojás-termelés, hízlalás, lóversenyzés). Állatszaporítás:ivadékok létrehozása rendszerint előre megtervezett, céltudatos tevékenység. Idetartozik a termékenyítések (pároztatások, fedeztetések) szervezése, vemhes állatok szakszerű ellátása, gondozása, elletés szervezése, baromfiaknál a keltetés. Állattenyésztés a köznapi értelemben elsősorban a gazdasági állataink tenyésztését jelenti. A tartási teendőkön túlmenően céltudatos tenyésztői munkát is végzünk, azzal a céllal, hogy a születendő utódoknak az ősökéhez hasonló vagy jobb tulajdonsága legyen. (tágabb-, szűkebb értelemben vett, illetve általános-, részletes állattenyésztéstan)

6 Állattenyésztés jelentősége
Ősi mesterség: vadászat, halászat során a vadon élő állatok húsát táplálkozásra, melléktermékeit (szőr, bőr) öltözködésre hasznosította. Később több állatfajt háziasított: takarmányozta, szaporította, tenyésztette. Így alakult ki az állattenyésztés, a céltudatos szervezett állatitermék előállítás. Állattenyésztésre kezdetben az extenzív pásztorkodás, majd az istállózó állattartás volt jellemző. Később egyes állati termékek előállítására iparszerű módszerek alakultak ki. Hosszú évszázadokon keresztül az állattenyésztés a növénytermesztés egyik kisegítő ágazata volt, a munkákat állati erővel végezték.

7 Állattenyésztés gazdasági szerepe és jelentősége
Élelmiszer ellátás (tej, tojás, hús, zsír, méz) Ipari alapanyagok (gyapjú, toll, bőr, csont, szőr, szaru) Erőtermelés, igaerő szolgáltatás (teherhordás, személyszállítás) Állattenyésztési melléktermékek (istállótrágya) Terület- és növényi melléktremék hasznosítás Természetcélú állattartás (NP) Foglalkoztatás, munkahelyteremtés Sport, kedvtelés, szabadidő eltöltése, vidéki túrizmus Génmegőrzés

8 Állattenyésztés gazdasági szerepe és jelentősége
Korábban (1982/85) az állati termékek előállítása az egész mg. bruttó TÉ-ből 50-52%-al részesedett, jelenleg ez az érték: 35-37%. (60%!!) Korábban a lakosság 4-5%-a foglalkozott főfoglalkozásként állati termék előállítással. Hazai húsfogyasztás 50 kg körül alakul, ezt célszerű lenne 75 kg-ra növelni. A tej és tejtermék fogyasztás jelenleg liter, a kívánatos 300 liter körül lenne. Az egy főre eső tojásfogyasztás évente 200, melyet megfelelőnek lehet tekinteni. Legelők több mint fele parlagon hever, gyomosodik.

9 Az állatállományok létszáma Magyarországon (Aug.01; 1000 db)
1983 2000 2010 2015 Szarvas-marha 1907 805 682 818 -♀ 380 309 366 Sertés 9844 4834 3169 3124 348 219 204 Juh 2977 1129 1181 1200 897 844 858 Tyúk 56686 30716 31848 37847 -tojótyúk 14261 12571 11277 Forrás: ksh.hu

10 2014. évi adatok Vágósertés termelés: 368 ezer t
Tehéntej: millió liter Egy tehénre jutó tejtermelés: 7248 l Tyúktojás: millió db Egy tyúkra jutó tojástermelés: 214 db Nyersgyapjú: t Egy juhra jutó gyapjútermelés: 3,5 kg (Forrás: ksh.hu; Vidékfejlesztési Minisztérium 2014.évi jelentése)

11 Az egy főre jutó húsfogyasztás alakulása
kg/fő Év Sertés Marha   Juh    Összes Belsőség Baromfihús   Húsfélék   összesen csontos hús 2004 25,9 3,2 0,1 29,2 3,0 27,7 56,9 2005 26,7 3,1 30,0 2,7 29,8 59,8 2006 27,9 3,4 31,4 2,8 30,8 62,2 2007 27,6 3,3 31,0 2,5 28,7 59,7 2008 25,8 57,4 2009 27,0 2,6 29,7 27,8 57,5 2010 25,3 24,6 55,2 2011 24,8 0,2 2,2 24,4 54,3 2013 24,0 28,4 24,9 53,5

12 Az egy főre jutó húsfogyasztás alakulása

13 Állatok hasznosítása I.
Vadon élő állatok: az ember befolyásától függetlenül, a szabad természetben élnek. Háziállatok (ló, szarvasmarha, sertés, tyúk, kutya, macska) domesztikált állatok, amelyek az ember környezetében élnek, és valamilyen szolgálatot tesznek. Küllemük, testalakulásuk, teljesítményük, viselkedésük a kitűzött tenyészcélnak megfelelően jelentősen megváltozott. Gazdasági állatok: mindazon állatfaj, amely az ember céltudatos tevékenységének (tartás, tenyésztés) hatására valamilyen hasznot hajt (tej, hús, tojás, gyapjú, prém…). Haszonállatok: elsősorban háziállatok, ezek megélhetést biztosítanak, védelmünkről gondoskodnak, segítségünkre vannak, vagy a pénzkeresést szolgálják, pld: szarvasmarha, juh, sertés, ló, kutya, tyúk, lúd,

14 Állatok hasznosítása II.
Tenyészállat: továbbtenyésztésre kijelölt hím vagy nőivarú állatok, amelyeket rendszerint hatékony tenyésztői munkával hozunk létre, ennélfogva teljesítményük, genetikai értékük kimagasló. Kedvtelésből tartott vagy társállatok Laborállatok: kísérleti céllal tenyésztett állatok Szelídített állatok: közel állnak vadon élő őseikhez, nem tekinthetők háziállatnak, mivel rövid idejű tartásuk során eleve nem érvényesülhet a tenyésztői munka hatása.

15 Állattenyésztés történetének történelmi sorrendje
Elődomesztikáció:ember követi a számára élelmet ruházatot szolgáló nagy állatcsoportokat. Izolációs stádium:vadállatoktól kisebb nagyobb csoportok elkülöníthetők, tudatosan válogatja saját célja és ízlése szerint. Preprodukciós állapot:ember egyre többet tesz az állatok megvédéséért, megőrzéséért (karámok), nomád pásztorkodáson alapszik, takarmánytermesztés nem jellemző, csak némi kaszálás. Produkciós állapot (klasszikus állattartás): takarmány-termesztés, tárolás, téli rendszeres takarmányozás, istállózás, fajták kialakulása, tudatos válogatása, szaporítása. Szuperprodukciós állapot (iparszerű, intenzív tartás): új tudományos eredmények széleskörű alkalmazása, takarmány- termesztés, tartósítás, Ma egyre szélesebb körben terjed a környezetkímélő állattartás kialakítása, és az extenzív állattenyésztés.

16 Domesztikáció Az a folyamat, amikor az ember tudatos tevékenysége eredményeként számos vadon élő állat háziállattá alakul át (polifiletikus-, monofiletikus eredetű). Kultúrközpontok:több földrajzilag elkülöníthető kultúr-központban egymástól függetlenül következett be a domesztikáció (sertés, liba, kacsa), másoké csupán 1 kultúrhelyen (macska:Egyiptom). Okai (kultikus, gazdasági, társas hovatartozás) Dedomesztikáció: a gazdátlanul maradt háziállatok számukra megfelelő környezetre lelve újra elvadultak. Sok állatfaj származásának és háziasításának legősibb fészke: Közép-Ázsia

17 Legfontosabb háziállat fajok domesztikációjának adatai
Háziasított állatfaj A vad ős faja A vadon élő ős előfordulási helye Domesztikáció helye Domesztikáció ideje Szarvasmarhafélék Őstulok Eurázsia Európa i.e év Ló Przewalski ló Belső-Ázsia Ázsia i.e év Sertés Európai, Ázsiai vadsertés Közép-és É-Európa, K-Ázsia, Elő-India D-Európa, Közép-Ázsia i.e év Juh Muflon Arkal Argali Szardínia, Ázsia Kazasztán D-Európa Elő és Közép-Ázsia i.e.9000év Tyúk Bankiva-tyúk India i.e.3000év Kutya Farkas Északi félteke Európa, Ázsia i.e év

18 A domesztikáció hatásai I.
Testalakulás: A légzőszervek és a szív fokozottabb szerepet kaptak. A baromfiak emésztőszerve meghosszabbodott, takarmány felvevő képessége, takarmányhasznosítása javult. Figyelemre méltó jelenség a testtömegnél: eleinte csökkenés, majd az élet,-takarmányozási viszonyok javulásával növekedés. Kültakaró : számos háziállatfajban eltűnik a véd szín, helyette fehér, több színű változatok lesznek. A bőr vékonyabb lett, a szőrköntös átalakult. Termelőképesség: növekedett, a vadon élő állatok csak annyi tejet adtak, amennyi kellett az ivadékok felneveléséhez és annyi ivadék született amennyit fel tudtak nevelni. Ivari élet és ösztönök: a bőséges takarmány hatására hamarabb jelentkezik az ivarérés. Gyakran rövidül a vemhesség ideje. A vadon élő állatok anyai ösztöne erőteljesebb.

19 A domesztikáció hatásai II.
Termékenység és szaporaság: a háziállatok heréje megnövekedett , a petefészek is folyamatosabb és nagyobb teljesítményre képes. A hímállatok párzási kedve és nemzőképessége fokozódott. Kotlási hajlam hiánya. Szervezeti szilárdság, ellenálló képesség: szervezeti szilárdság tekintetében vagy jelentős csökkenés, vagy jelentős növekedés tapasztalható, de inkább szívósabbak a vadon élő állatok. Viselkedés: A hallás, látás, szaglás, védekezés, menekülés, táplálékszerzési ösztön gyengébb, az evési ösztön, párzási hajlam jobb, mint a vadon élő állatoké. A kutya hűséges, az állatfajok többsége szelídebb, békésebb, idomultabb.

20 Törpe pincsi Dán dog Testtömeg: egy részt csökkenés, más részt növekedés figyelhető meg. Óriás, törpe fajok. Testtömegbeli különbségek a kutyáknál:- dán dog (65kg) -törpe pincsi (1,5kg)

21 Shetland póni Hidegvérű nehéz igás ló

22 Testarányok: rövidlábúság
Ankon juh: a XVIII. sz. végén Amerikában keletkezett. Eleinte hasznosnak látszott, mert nem tudta átugrani az alacsony kerítéseket sem. Csökkentett felügyelet mellett is tartható volt, viszont később kiderült, hogy a legelésben korlátozta, hátsó lábak bénulásos tüneteket mutattak. Csak 1 fajban a tacskó lábú kutyában mutatkozott előnyösnek: kotorékként jobban használható.

23 Vadszín: zonálisan festett szőrszálak
Vadszín: zonálisan festett szőrszálak. Környezethez való jobb alkalmazkodás Háziasítás: a festék anyag egyenletes eloszlása a szőrszálakban Szürke marha: vadszínre emlékeztető színeződés. Az egyes szőrszálak kifelé fordított oldala sötét, a test felé eső színtelen.

24 Faj: Az állatok azon csoportja, melyek egyedei magukon viselnek bizonyos öröklődő (faji) bélyegeket, amelyek más fajra nem jellemzőek, így az adott állatcsoport elkülönítésére alkalmasak. A különböző fajba tartozó egyedek általában nem párosodnak, de ha igen, akkor utódaik terméketlenek. (például: ló X szamár= öszvér; házi kacsa X pézsmaréce = mulard) Egymástól többé-kevésbé elhatárolható, azonos jellegű, saját körön belül szaporodó állatcsoportok.

25 Fajta: A fajon belüli kisebb állatcsoportok, amelyek egyedei meghatározott alaki, színbeli, szervműködési tulajdonságokkal, ún. fajtatulajdonságokkal rendelkeznek és ezeket hasonló környezetben utódaikra is átörökítik. Fajtajelleg: fajtára jellemző tulajdonságok és bélyegek összessége (bőr, szőr, toll minősége, izmoltság mértéke, testrészek alakulása,tőgy, szarvak alakja, vagy hiánya, farok, fül, taréj alakja, átlagos termelés, termékének minősége). Fajtatiszta az az állat, ha besorolható egy adott fajtába, és idegen fajta génjeit, jellegvonásait nem hordozza.

26 TENYÉSZÁLLAT: azok a nőivarú vagy hímivarú állatok, amelyeket az állattenyésztés során kijelölnek továbbszaporításra. Ezeket az állatokat tudatosan választják ki, mivel genetikai értékük kiváló, és ezeket a tulajdonságokat továbbadhatják. A tenyészállatokat egyedileg jelölik, hogy az utódok nyomon követhetők legyenek a szaporítás során. TENYÉSZET: a fajtán belüli kisebb állatcsoport, amely általában egy-egy tenyésztőhöz tartozik, és amelyben legalább 2-3 nemzedékre kiterjedő tenyésztői munka valósul meg. Általában kiegyenlítettebb, mint a fajta. TÖRZSTENYÉSZET: olyan tenyészet, amelyben a tenyésztői munka, ezáltal az állatok teljesítménye a fajta (a tenyészetek) átlagánál magasabb színvonalú. A fajtába tartozó legértékesebb állatokat foglalja magában, a tenyészállat-előállítás színtere.

27 Törzskönyv : az állatok egyedi nyilvántartása, származása, a termelési és tenyésztési adatok gyűjtése a törzskönyvben történik. Létezik zárt- és nyitott törzskönyv. A zárt törzskönyvbe teljesítményüktől függetlenül azok az egyedek kerülnek, melyek mindkét őse már a törzskönyvben szerepelt. Célja: fajta védelme. A törzskönyvet akkor zárjuk le, ha idegen gének beáramlása veszélyeztetné a génállományt. A nyitott törzskönyvbe az összes fajtajelleggel rendelkező állat bekerülhet, mely megfelelő küllemi és termelési tulajdonsággal rendelkezik. A törzskönyv nem csak a haszonállatoknál, hanem a kedvtelésből tartottaknál is használatos. A törzskönyvezett állatok értéke rendszerint nagyobb.

28 Állategység 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet
az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról állategység: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, július 17-i 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték, Régebben: Számosállat: 500 kg élőtömegű állatot, illetve állatcsoportot jelentett.

29 5. számú melléklet az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez
Kérődzők, lófélék Két évnél idősebb bika, tehén és más szarvasmarhafélék, hat hónapnál idősebb lófélék 1,0 ÁE Szarvasmarhafélék hat hónapos kortól két éves korig 0,6 ÁE Hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélék 0,4 ÁE Szamár, öszvér 0,6 ÁE Juh ,15 ÁE Kecske ,15 ÁE Sertésfélék Tenyészkoca >50 kg 0,5 ÁE Egyéb sertés ,3 ÁE Baromfifélék Tojótyúk ,014 ÁE Egyéb baromfi 0,03 ÁE

30 Gazdasági állatok szaporítása
Idegi és hormonális szabályozás biztosítja. Nemi működés központja: hipotalamusz, ennek alárendeltségében dolgozik a hipofízis, és a távolabb található célszervek. Ezek együttesen irányítják a szaporodást szolgáló mechanizmus.

31 Szaporodás: Az élőlények azon alapvető képessége, hogy önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. Gazdasági állataink ivaros úton szaporodnak, a nőivarú állatok petesejtet, a hímivarú állatok ondósejtet termelnek, amelyekből egyesülés után fejlődik ki az utód. Ivarérettség: A hímivarú állatok életképes ondósejtet, a nőivarúak életképes petesejtet termelnek. Tenyészérettség: tenyészérett az állat, ha tenyésztésbe vehető, szaporítható anélkül, hogy későbbi fejlődése, termelése károsodást szenvedne (utódra is vonatkozik). Ivarzás: A nőivarú állatok olyan élettani folyamata, amely a párzásra való hajlandóságban nyilvánul meg. Az ivarzás folyamán válik le a petefészekben a petesejt (ovuláció). A tehén ivarzását folyatásnak, a kocáét búgásnak, a juhét üzekedésnek (berregésnek), a kancáét sárlásnak nevezzük.

32

33 Vemhesség, ellés, involúció
Vemhesség:termékenyüléstől az ellésig terjedő időszak. Vemhesség megállapítása: Külső (külső jelek figyelése:ivarzás elmaradása, megváltozott viselkedés, táplálkozás, has megnövekedése, alakjának megváltozása, magzat mozgásai, szívverése, ultrahangos vizsgálat) Belső (rektális, vaginális) Laboratóriumi vizsgálat (izotóptechnikát alkalmazunk, amikor vérből vagy tejből a progeszteron szintet mérik). Ellés (tehén, juh, kecske, kanca), fialás (koca, húsevők) Involúció: méh és a nemi szervek visszaalakulása a vemhesség előtti állapotra.

34 Vadon élő állatok szezonálisan szaporodnak
Vadon élő állatok szezonálisan szaporodnak. A háziasítás során egyesek (szarvasmarha, sertés) elvesztették szezonális szaporodási időszakukat, mert a környezeti tényezők és a takarmányozás egész évben biztosítja zavartalan nemi működésüket. Más állatfajok (juh, kecske, ló) többé-kevésbé megtartották szezonalitásukat, ezért pároztatási hajlamuk időszakát tenyészidőszaknak nevezzük.

35 Párzás (pároztatás): A megtermékenyítést, illetve fogamzást célzó nemi aktus. A pároztatási módok a következők: Vad: 1-1 nagyobb ménesbe, gulyába, kondába több hím állatot eresztenek, így az ivadéknak csupán az anyja azonosítható. Csoportos: tenyésztési szempontok szerint elkülönített nőivarú állatok 1-1 csoportjához a legmegfelelőbb hímeket osztják be. Hárembeli: egy hímhez annyi nőivarú állatot osztanak be, amennyit biztonságosan képes vemhesíteni. Anya és apa is azonosítható. Egyedi vagy kézből való pároztatás:lovaknál, szm-nál, sertéseknél terjedt el. Az apaállatokat istállózzák és az ivarzó anyaállatokat viszik hozzájuk, ahol emberi felügyelet mellett párosodnak. Mesterséges termékenyítés: kevesebb apaállat után egyöntetűbb utódok nyerhetők, nemi úton terjedő betegségek megelőzhetők. A termékenyítő anyagot művi úton juttatják a nemi utakba (inszeminálás).

36 Az állati szervezetre ható fontosabb tényezők
Külső tényezők: Takarmányozás Környezeti /tartástechnológiai tényezők Hőmérséklet Páratartalom, nedvesség Fény Egyéb klimatikus tényezők (időjárási frontok, évszakok stb.) Belső tényezők: állati szervezetet belülről érő hatások: idegrendszer, agyalapi mirigy hormonjai : növekedésre- fejlődésre, ivari élet alakulását szabályozó szerep.

37 Akklimatizáció (honosulás)
Az állatnak az a képessége, hogy a megszokottól eltérő, új környezeti viszonyokhoz alkalmazkodnak. Elsősorban a szaporodóképességet befolyásolhatják. Főleg ott okoz gondot ahol a táplálékukat főként a legelő növényzetéből veszik fel (anyagcserezavar). Nehezen honosodik a juh, kecske, szm, könnyebben a ló, abrakon tartott sertés, baromfi. Akkor honosul jól az állat, ha eltérő körülmények közé kerülve is megtartja eredeti jellegét, gazdasági szempontból jelentős szaporodási és egyéb tulajdonságait. Röghatás: ugyanazon fajta különböző talajokon és éghajlaton nevelt és eltérő módon takarmányozott példányai testtömegében és teljesítményében eltérések tapasztalhatók.

38 Takarmány : a gazdasági állatok számára termesztett/készített táplálék
Takarmány : a gazdasági állatok számára termesztett/készített táplálék. Tápanyagtartalma meghatározza hogy milyen állatok számára alkalmas etetésre. A szárazanyagtartalmában található nyersfehérje, nyerszsír, nyersrost, vitamin, ásványianyag valamint energiatartalma jelenti értékét. A gazdasági állatok takarmányadagja az életfenntartó és a termeléshez szükséges részből áll. Két fontos takarmánytípust különböztetünk meg, a tömegtakarmányt és az abraktakarmányt.

39 Tömegtakarmány : olyan takarmányok, amelyek elsősorban a kérődzők takarmányozásában jelentősek. Ide tartoznak a zöldtakarmányok, az erjesztett takarmányok, a lédús takarmányok, az ipari melléktermékek és a szénafélék. Abraktakarmány : Elsősorban a sertés, a ló és a baromfi takarmányozásában fontos abrakok, többek között a kukorica, árpa, zab, rozs, szójadara, napraforgódara, korpa. Ezeket megőrölve, és a gazdasági állatok igényeinek megfelelő arányban összeállítva, keveréktakarmányokat, tápokat kapunk. Takarmánykiegészítő : olyan kisebb mennyiségben a takarmányhoz kevert anyagok, amelyek segítik az állatok egészséges életfenntartását, termelését. Ide tartoznak a vitaminok, ásványi sók, premixek.

40 A genetikai és a fenotípusos variancia hányadosa.
Örökölhetőség (h2) A genetikai és a fenotípusos variancia hányadosa. 0 é 1 közé eső érték. Azt fejezi ki, hogy a tulajdonság változatosságának mekkora hányada tulajdonítható az örökletességnek, azaz a genetikai hatásoknak. Minél nagyobb az érték (pl:vágóérték:0,4-0,6) az adott tulajdonság annál jobban, megbízhatóbban öröklődik, vagyis a környezeti hatások annál kevésbé befolyásolják annak fenotípusos megjelenését. A kisebb h2 értékű tulajdonságok (pl:termékenység, szaporaság: 0,0-0,1) ugyanakkor kevésbé jól öröklődnek, ezek kialakulásáért, az ivadékokban való megjelenéséért nagyobbrészt a környezeti tényezők a felelősek. A szülők és ivadékok hasonlóságának mértékét fejezi ki adott tulajdonságban. Meghatározza a tulajdonságban elérhető szelekciós előrehaladást.

41 Tenyészértékbecslés történhet:
A tenyészállatok vagy tenyészállatjelöltek várható tenyészértékének a megítélése. Erre azért van szükség, hogy a következő generációk teljesítményét idejében és nagy valószínűséggel meg tudjuk tervezni. Tenyészértékbecslés történhet: 1. Származás és oldalági rokonok minősége alapján 2. Egyediség (fenotípus) alapján: saját teljesítményadataiból igyekszünk az örökítőértéket megállapítani. Csak a jól öröklődő tulajdonságok (izmoltság, húsformák) esetében következtethetünk megbízhatóan arra, hogy az ivadékok milyen valószínűséggel öröklik a szülők jellemzőit. 3. Ivadékvizsgálat alapján: legpontosabb, de legidőigényesebb, legdrágább módszer. Gyengén öröklődő tulajdonságoknál viszont más módon nem tudunk megbízhatóan következtetni az örökítőértékre (szülő és ivadék teljesítményének összehasonlítása, egykorú istállótársak összehasonlítása, központosított ivadékvizsgálat, BLUP módszer alapján).

42 Tenyészkiválasztás (szelekció)
Természetes szelekció: emberi beavatkozás nélkül maga a természet válogatja ki azokat az állatokat, amelyek az adott körülményekhez jobban alkalmazkodnak. Mesterséges szelekció: céltudatos emberi tevékenység, mindig a legjobb örökítőértékű egyedeket igyekszünk tovább-tenyésztési célra kiválogatni. Szelekciós differenciál (SD): a tenyésztésre kiválasztott szülő átlaga és az adott populáció átlaga közötti különbség. Szelekciós előrehaladás (SE): ivadéknemzedék teljesítménye - válogatatlan potenciális szülői nemzedék teljesítménye. Szelekció módszere: lehet egyirányú vagy többirányú.

43 Tenyészkiválasztás (szelekció)
Egyirányú: egyszerre 1 tulajdonság javítására törekszünk. Ebben az esetben sem csak az adott tulajdonság változik meg, hanem vele együtt azonos irányban változnak a pozitív korrelációban lévő és ellentétes irányban a negatív korrelációban álló tulajdonságok. Típusai: Közvetlen szelekció Közvetett szelekció Automatikus szelekció Kontraszelekció Negatív szelekció Irányító vagy direkcionális szelekció Stabilizáló szelekció Szétválasztó szelekció

44 2. Többirányú: több értékmérő alapján válogatjuk ki a tenyészállatokat, vagyis generációról generációra több tulajdonság javítására törekszünk. Típusai: Tandem szelekció: a fejleszteni kívánt tulajdonságokra nem egy nemzedékben végezzük a szelekciót (pl. tojótípusú baromfi- tenyészcél lehet a tojásszám növelése, a tojáshéj vastagságának növelése, a tojástömeg stab., a napi takarmány fogyasztás csökkentése). Szimultán szelekció: egy nemzedékben fejlesztjük az összes tenyészcélt. Pl. a tojótípusú tyúkoknál a kiválasztást mind a négy felsorolt tulajdonság alapján egyidőben végezzük. A szimultán szelekción belül a kiválasztást kétféleképpen végezhetjük: - Független szelekciós határok: Ha minden tulajdonságra egy szelekciós határt állapítunk meg melyet minden egyednek teljesítenie kell, s ezek a határok egymástól függetlenek. Ez nem teszi lehetővé, hogy az egyik tulajdonságbani hátrányt más tulajdonság előnye kiegyenlíthesse. - Szelekciós index alapján: több tulajdonságot összevontan tartalmaz, és egyetlen számmal fejezi ki, a kiválasztást az index alapján végezzük.

45 Egyedi szelekció (tömegszelekció): ha nagy a tulajdonság h2 értéke.
Családszelekció (vagy családok közötti): csak a családátlagot vesszük figyelembe. Családon belüli szelekció: minden családból a legjobb fenotípusú egyedet választjuk ki.

46 Rekurrens szelekció (RS): Húshibrid előállítás (pulykahibrid, döntő részben a kacsa is) a kívánt tulajdonságra homozigóta, beltenyésztett A vonal ♂-t párosítjuk egy új, nem belteny. vonal ♀-vel. A megszületett ivadékokat értékeljük és a legjobb ivadékokat előállító B ♀-t az új vonalban tovább párosítjuk a B vonal ♂. A B x B párosításból megszületett ♀ ismét párosítjuk az A vonal ♂. Ezeket a párosításokat addig folytatjuk, míg az A x B ivadékok teljesítménye a kívánt szintet el nem éri, a B vonal is homozigóta lesz. Reciprok rekurrens szelekció (RRS): mindkét kiinduló vonal heterozigóta. Az A vonal hímjeit a B vonal nőivarúival párosítjuk, a B vonal hímjeit pedig az A vonal nőivarúival.

47 A tenyésztési eljárásokat két alapvető csoportra osztjuk:
Fajtatiszta tenyésztés: azonos fajtához tartozó egyedet egymás közt párosítunk Keresztezés: különböző fajtához tartozó egyedeket párosítunk. Fajtatiszta tenyésztéssel az állományok egységesítése és a fajtajelleg megőrzése a cél, továbbá a tenyészcélban megfogalmazott tulajdonságok javítására törekszünk. A keresztezésből származó utódok termelőképessége, életképessége, ellenálló képessége, esetenként szaporasága nagyobb mint a szülőké (heterózis hatás). Heterózis hatás: ha két fajta keresztezéséből származó ivadéknemzedék átlagteljesítménye egy adott tulajdonságban eltér a szülők átlagteljesítményétől, így beszélhetünk pozitív és negatív heterózisról

48 I.Fajtatiszta tenyésztés
Tenyésztési eljárás I.Fajtatiszta tenyésztés Mindkét szülőpartner azonos fajtába tartozik A populáció homozigozitását fokozza. Rokontenyésztés Vonaltenyésztés Családtenyésztés Vérfrissítés

49 Egymással rokonságban álló szülőket párosítunk egymással.
Beltenyésztés - rokontenyésztés ? Egymással rokonságban álló szülőket párosítunk egymással. • Ha a populációt genetikai értelemben zártan tenyésztjük, nem alkalmazunk génimmigrációt. • Generációkon át csökken a heterozigóta, nő a homozigóta allélpárok száma (genetikai terheltség: recesszív letális faktorok felderítése). • Ha a párosítandó egyedeknek már sok származásilag azonos génje van a beltenyésztés - rokontenyésztésbe megy át. • Utódokon csökken a genetikai, de nő a fenotípusos variancia. • Rokontenyésztés általában konzervál, nem épít. • Nem jelennek meg új, pozitív tulajdonságok, csak rögzíti ami van. Rokontenyésztett: szülő x ivadék; féltestvérek…párosításából.

50 Vonaltenyésztés: bizonyos cél elérése érdekében az adott állományban vonalakat alakítunk ki. Egy értékes tenyészállat javító hatását igyekszünk az egész populációra kiterjeszteni. Családtenyésztés: hasonló az előbbihez, de itt nem hím, hanem nőivarú állatokkal alakítunk ki minél közelebbi rokonságot. Vérfrissítés: azonos fajtába tartozó, de idegen környezetből származó apaállatot használunk termékenyítésre (pl. lipicai ló Fogarasról Szilvásváradra).

51 A fajtatiszta tenyésztés alkalmazása
CÉL: állományok egységesítése fajtajelleg megőrzése fajta nemesítése tenyészcélban meghatározott tulajdonságok javítása fajtajelleg megőrzése stabilizáló szelekcióval termelési, szaporasági mutatóknál irányító kiválogatás többnyire nem rokonegyedeket párosítunk (feltétel: létszám). Ha egy állományban nincsen genetikai előrehaladás vérfrissítés szükséges.

52 tenyészállat-előállító keresztezés
Tenyésztési eljárás II.Keresztezés Különböző fajtába tartozó szülőket párosítunk egymással A populáció heterozigozitását fokozza. tenyészállat-előállító keresztezés Cseppvér keresztezés: ha a fajtatiszta állat a piacnak szinte minden tulajdonságában megfelel, és csak egy vagy néhány tulajdonság javítására van szükség, ez az idegen fajtával rövid idő alatt megoldható. Nemesítő keresztezés: az idegen fajtából nem csak egy gén által befolyásolt tulajdonságot akarunk javítani. A fajta piacképességének javításához nagyobb mértékű idegen génarány szükséges. Pl:tejelő magyar-tarka kialakítása (75%-ban magyartarka 25%-ban jersey génhányad). Fajtaátalakító keresztezés: egyik fajta egyedeit generációról generációra mindig egy másik fajtába tartozó apaállatokkal párosítjuk pl: hazai tejelő típusú holstein-friz (93,75% génhányad). Új fajtát előállító keresztezés: két vagy több fajta értékes tulajdonságait igyekszünk ötvözni (hungarofríz).

53

54

55

56

57 Új fajtát előállító keresztezés

58 2. haszonállat-előállító keresztezés
Tenyésztési eljárás 2. haszonállat-előállító keresztezés a, közvetlen haszonállat-előállító keresztezés:két fajta keresztezéséből származó ivadékokat nem használjuk tovább-tenyésztésre pl: tejelő típusú tehén X hústípusú bika ivadékait meghizlaljuk, és vágásra értékesítjük. b, közvetett haszonállat-előállító keresztezés: LEZÁRT: háromfajtás kombinatív keresztezés: pl: merino és border leicester keresztezéséből származó anyákat egy harmadik fajtába tartozó suffolk kosokkal párosítjuk, és azok ivadékait vágásra értékesítjük. négyfajtás kombinatív keresztezés: nagyfehér és lapály párosításából származó kocák x pietrain és hampshire párosításából származó kanok (tehát F1 anyai és F1 apai partnereket állítunk elő, majd ezek keresztezésével hozzuk létre a hízó végterméket: F2-t)

59 FOLYTATHATÓ: váltogató keresztezés: két fajtát használunk úgy, hogy a nőivarú állományokat tenyésztésben tartjuk, és generációnként szabályos sorrendben váltogatva, hol az egyik hol a másik fajtába tartozó apákkal párosítjuk. rotációs keresztezés: az előbbihez hasonló , de itt csak 3 vagy több fajtát veszünk igénybe.

60 4 fajtás kombinatív keresztezés (DOUBLE CROSS)
Nagyfehér      X        Lapály                       Pietrain    X    Hampshire  (♀ és ♂)                 (♀ és ♂)                       (♀ és ♂)            (♀ és♂)                            F1                                                          F1                        (♀)                                                              (♂)                                                            Hungahib   márkázott   végtermék A négyfajtás keresztezésben minden heterózistípust igyekeznek komplexen hasznosítani. Az előnye a háromfajtára alapozottal szemben, hogy az apai vonalon is hasznosíthatjuk a heterózist, vagyis az F1 kanoknak jobb lesz a spermatermelése, az ondóminősége, a szexuális aktivitása.

61 Nagyszülőpárok Szülőpárok Végtermék

62 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET