Váll. Gazd.
A vállalatok jellemzői Fogyasztói igények (szükségletek) kielégítésére jönnek létre Formális struktúrával, szervezeti formával rendelkeznek (organigram) (funkcionális, divizionális, mátrix szervezeti formák választéka) (alá- és fölérendeltségi viszonyok). Az egyes szervezeti formák jellemzői: centralizáltság foka (centralizált-decentralizált), formalitás foka (erősen formalizált-informális) (Formalizáltság: a szervezeti viselkedést meghatározó szabályozások és előírások részletességének mértéke) Szabályozzák: a munkamegosztást, a döntési hatásköröket, az együttműködést, az információáramlást Funkcionális egységei: pénzügy, marketing, termelés, logisztika, emberi erőforrás menedzsment Célkövető rendszerek (alapvető cél, küldetés, stratégiai célok, funkcionális célok) Működésük vezérelve a stratégia Működésük eredményességére külső környezetük (makrokörnyezet, iparági/piaci környezet) is hatással van (lehetőségek, veszélyek) Piaci verseny Erőforrásokat (input) alakít át fogyasztói igények kielégítésére alkalmas javak/szolgáltatások előállítása érdekében (output) Értéket hoz létre (kettős értékteremtés: a fogyasztó és a tulajdonos számára) Szervezeti kultúra (közös értékek, normák) (hagyományos kultúra: merev, bürokratikus, korszerű kultúra: adaptív, rugalmas)
Szervezeti forma: tudatosan létrehozott, a szervezet küldetése érdekében kialakított vállalati struktúra. Céljait, szerkezetét az emberek kapcsolatrendszerét, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat a szervezet funkciójához, az elvárt teljesítményhez illesztik.
A vállalkozások nyilvántartása A vállalkozások nyilvántartása: APEH, cégbíróság (gazdasági társaságok), KSH (statisztikai számjel, amely tartalmazza a TEÁOR kódot) TEÁOR a tevékenységek 4 szintű ágazati osztályozási rendszerbe sorolása (a KSH végzi) célja a vállalkozások könnyebb nyilvántartása a vállalkozásokat megalakulásukor fő tevékenységük alapján sorolják be
A tevékenységek 3 osztálya: Főtevékenység Másodlagos tevékenység Kisegítő tevékenység (az előző kettő megvalósulását segíti elő: pl. raktározás, piackutatás, takarítás) Az ágazati rendszer 4 szintje: Nemzetgazdasági ág (Pl. D – feldolgozóipar) Ágazat Alágazat Szakágazat
A vállalkozások csoportosítása 1. Tulajdonforma szerint: magánvállalatok állami vállalatok 2. A tevékenység jellege szerint termelő (a) kitermelő, alapanyag termelő vállalatok, pl. bányavállalat, halászati vállalat (primer szektor), (b) feldolgozó vállalatok (1. termelési eszközöket 2. fogyasztási cikkeket gyártók) (szekunder szektor) szolgáltató vállalatok (tercier szektor) kereskedelmi vállalatok, közlekedési vállalatok pénzintézetek személyi szolgáltató vállalatok (pl. vendéglátás, utazási irodák) egyéb szolgáltató vállalatok, pl. javító vállalat, iskola
3. nagyság szerint (EU): Mikro- Kis- Középvállalkozások Nagyvállalatok A kategóriába sorolás alapja lehet: a tőke nagysága a foglalkoztatottak száma az éves forgalom (árbevétel) nagysága
A vállalkozások nagyság szerinti csoportjai (EU) Mikrovállalkozás Alkalmazottak száma: max. 9 fő Mérlegfőösszeg: max. 2 millió € (520 millió Ft) vagy Éves nettó árbevétel: max. 2 millió € Kisvállalkozás Alkalmazottak száma: 10 – 49 fő Mérlegfőösszeg: max. 10 millió € (2,6 milliárd Ft) vagy Éves nettó árbevétel: max. 10 m millió € Középvállalkozás Alkalmazottak száma: 50 – 249 fő Mérlegfőösszeg: max. 43 millió € (11,2 milliárd Ft) vagy Éves nettó árbevétel: max. 50 millió € (13 mrd Ft) Nagyvállalat (Alkalmazottak száma: több mint 250 fő)
Szervezet → üzleti vállalkozás → vállalat Szervezet: Az emberek célszerű együttműködése során létrejött struktúrák A szervezetek lehetnek: 1. Profitorientált üzleti vállalkozások, 2. Non-profit szervezetek Üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek piacgazdasági körülmények között alapvető célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. Alapvető cél: A szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél Vállalat: Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás(KFT, RT gazdasági társasági forma).
Szervezet-üzleti vállalkozás-vállalat Szervezetek Profitorientált Üzleti vállalkozások Non-profit szervezetek Egyéni vállalkozások Gazdasági társaságok Vállalatok Jogi személyiséggel nem rendelkező: Kkt, Bt Jogi személyiségű: Kft, Rt
Nonprofit szervezetek Ide tartoznak: állami, vagy fél-állami intézmények, részben profitcélokat követő nagyméretű szolgáltató szervezetek (pl. vízmű, kórház, oktatási vagy kulturális intézmény), valamint a valóban nonprofit elveket követő szervezetek Különbség a nonprofit és a profitorientált szervezetek között: A profitorientált szervezetek versenykörnyezetben működnek, fogyasztóiktól származó bevételeikkel gazdálkodnak, hatékony, költségtakarékos működésre törekszenek, tevékenységük megítélése pénzügyi szempontok alapján történik Nonprofit szervezetek: tevékenységük megítélése elsősorban társadalmi céljaik alapján történik Alapvető különbség: a nonprofit szervezet alapvető célját akkor sem adja fel, ha más területen nagyobb jövedelmezőségre tehet szert Új tendencia: a két szféra működése egyre inkább közelít egymáshoz, a nonprofit szervezetek is üzleti eszközök használatára , üzletszerű működésre kényszerülnek
Jelenség: a profitorientált szervezetek stratégiai „mezőnye” is széthúzódik. Eltérő stratégiai megközelítést igényelnek a kisvállalkozások, a közepes méretű és regionális szinten működő vállalatok, valamint a globális gazdaság multinacionális cégei Kisvállalkozások: egybefonódik a vezetés és a tulajdonlás, kiszolgáltatottság a környezeti változásoknak (csekély lehetőség a környezet befolyásolására), pénzügyi bizonytalanság, jelentős részük nem képes a növekedésre, kis túlélési arány Globális vállalatok: képesek befolyásolni országok helyzetét és iparáguk játékszabályait, de: nagy méretük miatt kevésbé rugalmasak lehetnek. Stratégiájuk lényeges elemei: felvásárlások, egyesülések, akár áttekinthetetlen üzleti birodalmak is létrejöhetnek (Disney, Sony, Bertelsmann) Tevékenységük több iparágat, akár egymástól távol eső ágazatokat fog át (pl. a szórakoztatóipar óriásai: filmkészítés, könyvkiadás, élményparkok (EuroDisney), különféle termékek kereskedelme, internetüzletág)
önálló döntésekre képes kockázatot vállal Egy szervezet akkor tekinthető üzleti vállalkozásnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek: Profitorientált önálló döntésekre képes kockázatot vállal ráfordításokat eszközöl (erőforrások) a szervezet valóságos piacon működik (input-output árait a piac határozza meg)
A szervezet eredményességének meghatározói (7-S modell) Kemény tényezők: struktúra, stratégia, rendszerek Lágy tényezők: a vezetés stílusa, a munkaerő, a képességek és az értékek Közös értékek Struktúra Munkaerő Rendszerek Stílus Stratégia Képességek, szakértelem
A 7-S-modell elemei Közös értékek (shared values): a szervezeti kultúrában gyökerező, a szervezet tagjai által általánosan elfogadott, mélyebben gyökerező értékek Stratégia (strategy): versenyelőny megszerzésére, a vállalati erőforrások allokálására irányul Szervezet (structure): vállalati munkamegosztás, hatáskörök, felelősségi területek leosztása (Szervezeti formák pl. funkcionális, divizionális, mátrix) Rendszerek (systems): pl. gyártási rendszer, érdekeltségi rendszer, információs rendszer
Munkatársak A munkaerő mennyisége és minősége, motiváltsága Készségek (skill) Képesség a feladatok megoldására. Alapvető képességek: a versenyelőny alapjai Stílus (style) A felsővezetés értékrendje, viselkedési módja A modell elemei egymással kölcsönös összefüggésben állnak.
Kérdések Mikor tekinthető egy szervezet üzleti vállalkozásnak? Mi az alapvető különbség a szervezet és a vállalat fogalom között? Mit értünk vállalati kettős értékteremtésen? Hogyan történik a vállalatok besorolása? Mi a 7-es modell lényege?
A vállalat alapvető célja és küldetése Alapvető cél: valamilyen termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó fogyasztói igény kielégítése, nyereség elérésével. Küldetés: Hogyan kívánja a vállalat az alapvető célját elérni. Példa küldetésre: óraipar Küldetés I. Rolex (luxus, drága) → megkülönböztető versenystratégia Küldetés II. Timex (tömeggyártás, olcsó) → költségvezető versenystratégia
Az írásban megfogalmazott küldetés célja: Elérni az alkalmazottak jobb azonosulását (a vállalati célok követését) a vállalattal Kialakítani a vállalati „image”-t
A küldetés megfogalmazása Mi a vállalat működési köre? (Milyen fogyasztók milyen igényeit, milyen eljárással kívánja kielégíteni?) Mik a belső működési elvei? Milyen értékeket követ? Mit tekint megkülönböztető jellemvonásának? Hogyan kezeli az érintetteket?
A Ford küldetésnyilatkozata
A vállalat érintettjei Profitmaximalizáló vállalat: rövidtávú profitmaximalizálás (a vállalat rövid távú pénzügyi teljesítményének maximalizálása, mérése: számviteli nyereség, egy részvényre jutó nyereség) (hosszú távon értékromboló, nem értékmaximalizáló) (tulajdonosi szemlélet) Felvilágosult értékmaximalizálás: Nem maximalizálhatjuk egy szervezet hosszú távú piaci értékét, ha figyelmen kívül hagyjuk, vagy nem megfelelően kezeljük bármely fontos érintettjét
Érintettelmélet Lényege: a vállalatnak figyelembe kell vennie érintettjeinek érdekeit Az érintettek érdekeinek jellemzője: versengenek, esetenként egymással szemben állnak. Pl. a vevők alacsony árakat, jó minőséget, teljes körű szolgáltatást igényelnek. Az alkalmazottak magas béreket, jó munkakörülményeket és egyéb járulékos juttatásokat, többek között szabadságot, orvosi szolgáltatásokat, nyugdíjat akarnak. A tőkét biztosítók alacsony kockázatot és magas hozamokat szeretnének. A helyi közösség jelentős jótékonysági hozzájárulásokat és a szélesebb közösség számára hasznos szociális kiadásokat , több helyi befektetést és stabil foglalkoztatást igényel. Stb. A vállalatnak meg kell határoznia, hogy hogyan kívánja kezelni az átváltásokat ezen igények között (de az átváltások kezeléséhez nincs recept)
Értékmaximalizáló érintettkezelés Lényege: a jövőképre és a stratégiára épít (pl. a világ legjobb autójának megépítése), hosszú távú szemléletű (a sikert a vállalat hosszú távú piaci értékének változásával méri, cél a vállalat hosszú távú piaci értékének maximalizálása) Kezelése: a vállalat jövőjére vonatkozó döntések (pl. beruházás) eredménye a jelenben nem látszik, ezért ezeket kommunikálni kell a befektetők felé Lényeg: a vállalatnak képesnek kell lennie arra, hogy olyan szervezetet alakítson ki, amelyben a vezetők és a munkavállalók motivációja egyértelműen az értékkeresésre irányul (de: nincs konkrét mérőszám)
A vállalati működés érintettjei Az érintettek fogalma: Olyan társadalmi csoportok: amelyek befolyásolják a vállalat működésének eredményességét amelyeket előnyök vagy hátrányok érnek a vállalat működésének következtében Az érintettek 2 csoportja (magyar terminológia): belső érintettek külső érintettek Az érintettek két csoportja (angolszász terminológia): Stockholderek (tulajdonosok) Stakeholderek (a többi érintett)
Belső érintettek (a szervezet tagjai): tulajdonosok (tőkebefektetők) menedzserek (döntéshozók) alkalmazottak (végrehajtók) Külső érintettek fogyasztók szállítók versenytársak stratégiai partnerek állami intézmények helyi és önkéntes állampolgári közösségek természeti környezet
A belső érintett csoportok jellemzői Tulajdonosok Befektetők, ők hozták létre a vállalatot Biztosítják a vállalkozás működéséhez szükséges erőforrásokat (termelőeszköz-apport, pénz, szellemi alkotás, különböző képességek átadása) Teljesítménykövetelményeket támasztanak A tulajdonosok jogait törvény szabályozza (pl. osztalékhoz való jog, ha azt a közgyűlés jóváhagyta, szavazati jog a közgyűlésben, megkapja a cég pénzügyi helyzetét részletesen bemutató éves jelentést, perelheti a céget és annak legfelső vezetőit, eladhatja saját részvényeit) Alapvető érdekük a befektetett tőke utáni, az alternatív befektetési lehetőségekhez viszonyított megfelelő megtérülés A tőkemegtérüléstől eltérő érdekeik is lehetnek (pl. önkormányzat esetén foglalkoztatás, adóbevétel stb.) Egy vállalat tulajdonosai között is lehetnek érdekellentétek (pl. eltérő vélemények egy üzemrész bezárása, létszámleépítések, beruházások esetén) Lehetnek: természetes személyek (egyetlen tulajdonos, kisrészvényes), intézményi befektetők (állam, pénzintézetek, vállalatok, egészségbiztosítási, ill. nyugdíjalapok)
Az állam mint tulajdonos Állami vállalat: Olyan vállalat, ahol az állam (ill. annak meghatározott intézménye) többségi tulajdonnal rendelkezik. A sikerkritériuma nemcsak pénzügyi lehet (gazdaságon kívüli tényezők figyelembe vétele) Tapasztalat: rendszerint a magáncégeknél kisebb hatékonysággal, alacsonyabb jövedelmezőséggel működnek (lehetséges ok: az adottságok eleve kedvezőtlenek a nyereséges működéshez Privatizációs tapasztalatok: magánvállalkozássá alakítva gazdaságossá tehetők Az, hogy milyen arányban vannak létre a gazdaságban országonként eltérnek
Menedzserek feladatuk a vállalkozás állandó megújítása, a vállalkozás értékteremtő képességének fenntartása ill. javítása (tulajdonosi érdek) erősen ragaszkodnak a vállalati struktúrához érdekeltségük általában rövid távú Saját jövedelmük közvetlen maximalizálásában érdekeltek.
A megbízó-ügynök elmélet (képviseleti probléma) Lényege az a kérdés, hogy a menedzserek jól képviselik-e a tulajdonosok érdekeit? Alapja: az információs aszimmetria (a tulajdonosnak nincs információja a vállalat lehetséges teljesítményéről, a menedzsernek van, a menedzsmentnek ezért lehetősége van a tulajdonosok érdekét csorbítani) Tulajdonosi érdek: hosszú távú tőkemegtérülés Menedzser : döntéseiben saját célokat is követhet, pl. munkafeltételeinek javítása Az érdekellentét ellenére a a szervezet működőképes, mert léteznek olyan mechanizmusok (tőkepiac és menedzserpiac), amelyek korlátozzák a menedzserek önérdek érvényesítési törekvéseit tőkepiac: objektíven értékeli a vállalatok tevékenységét menedzserpiac: a menedzserek versengenek a „jobb” vállalatok menedzserpozícióiért Kulcskérdés: a menedzseri érdekeltségi rendszer
Munkavállalók (alkalmazottak) Rövid távú érdekeltségük: maximális munkabér Hosszú távú érdekeltségük: munkahelyük megőrzése Egyéb érdekek is léteznek: pl. érdekes munka, előrelépési lehetőség, stb. érdekvédelmi szervei: szakszervezetek, üzemi tanácsok A sikeres vállalatvezetéshez szükséges az alkalmazottak motiválása. Eszközei: anyagi és nem anyagi ösztönzők (motivációelméletek: Pl. Maslow) Az egyes szereplők érdekeinek összehangolása a vállalati stratégia és a munkaerő-gazdálkodás fontos feladata
Motiváció Szükségessége: A szervezeten belül megjelenő célok két csoportja: Egyéni célok A szervezet céljai A motiváció célja: a kettő összekapcsolása, (elérni, hogy az egyének sajátjukként kövessék a szervezet céljait) Motivációelméletek: alapja az emberi szükségletek Szükséglet: Hiányérzetet kelt az emberben, ezért az arra törekszik, hogy ezt a hiányérzetet megszüntesse
A Maslow-féle szükségleti hierarchia valósítás meg- Ön- Elismerés, siker és hovatartozás Szeretet Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek Magasabb rendű célok
Maslow: egy magasabb rendű szükségletet csak akkor elégíthetünk ki, ha az előző fázist szükségleteit már kielégítettük Szükségleti csoport Önmegvalósítás Értelmet adjunk életünknek, azzá váljunk amire képesnek érezzük magunkat, megvalósítsuk lehetőségeinket, Elismerés, siker Hírnév, presztízs, elismert társadalmi vagy közösségi státusz (hatalom és kompetenciaérzet) Hiánya: kisebbrendűségi érzést okoz Szeretet és hovatartozás Szeretet, a valahová tartozás, a társas kapcsolatok igénye Biztonsági Személyes biztonság, mások biztonsága, karrier, pozíció biztonsága (lét, egészség, az elért életszínvonal, a mindennapi tevékenység állandósága, kiszámíthatósága Fiziológiai (élettani) Éhség, szomjúság, alvás,
Az egyes szükségleti szintekhez kapcsolható munkahelyi ösztönzők Kapcsolódó ösztönző eszközök Fiziológiai Pénz (alapfizetés), Munkahelyi étkező, Munkafeltételek (fűtés, világítás) Biztonsági Pénz, A munkavégzés biztonsága, orvosi ellátás, Hosszú távú foglalkoztatás, biztos munkahely Nyugdíjpénztár Szeretet/ kapcsolat Jó csoportlégkör, Összetartó munkacsoportok, szakmai közösségek, Közvetlen, jó vezető-beosztott kapcsolat Megbecsülés/ elismertség Előléptetés, előmenetel, Kitüntetés, más elismerések, Teljesítmény-prémium, Szolgálati autó, státusznövelő kiegészítő juttatások, státuszszimbólumok Munkakör szélesítés, rotáció Önmegvalósítás Munkakör gazdagítás, nagyobb döntési felelősség, Kihívó, kreatív feladatok, Személyes továbbképzés és fejlődés lehetősége, Önálló munkavégzés, Önellenőrzés Bakacsi, 1996
Mit akarnak az alkalmazottak Mit akarnak az alkalmazottak? Felmérés 1000 alkalmazott és 100 vezető körében Alkalmazottak Vezetők Érdekes munka 1. 5. A végzett munka megbecsülése 2. 8. Az alkalmazottak bevonásának mértéke 3. 10. Biztos munkahely 4. 2. Magas bér 5. 1. Előrelépési/fejlődési lehetőség 6. 3. Jó munkakörülmények 7. 4. Személyes lojalitás a munkásokhoz 8. 6. Tapintatos fegyelmezési gyakorlat 9. 7. Segítség a személyes problémák kezelésében 10. 9. Forrás: Chikán A.: Vállalatgazdaságtan, Aula, 1998. 39. ol. / Davis, S.: People Performance Incentive, October, 1996, p. 4-9.
A külső érintett csoportok jellemzői Vevők (output oldal) A fogyasztók igényeinek kielégítésére jött létre a vállalkozás A vállalat eredményességének a legfőbb külső referenciái A piaci versenyben való helytállás legfontosabb eleme a vevői igények minél hatékonyabb irányítása és minél teljesebb kielégítése Szállítók (input oldal) (a hitelezők is ide tartoznak) A vállalkozásokat a szükséges erőforrássokkal látja el. A méltányos kooperációra épülő kapcsolat biztosíthatja a vállalkozásnak az erőforrás ellátás stabilitását, a szállítónak pedig a tisztes profitot Törekedni kell a legjobb szállító kiválasztására (a szállítók versenyeztetése a logisztikai stratégia feladata)
Versenytársak Ugyannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni Osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen Ösztönzik egymást az innovációra (a piaci verseny a fejlődés motorja) A versenytársak ismerete, a velük való együttműködés a piaci versenyben való részvétel elengedhetetlen feltétele
Stratégiai partnerek horizontális kapcsolat, pl. egy közös fejlesztésben vagy marketingakcióban való részvétel vertikális kapcsolat (pl. közös logisztikai bázisba való befektetés, hosszú távú vevői kapcsolatrendszer keretében) Az állami környezet (állami intézmények) közvetlen utasítási joggal is rendelkezhetnek A vállalati döntéshozók akciói befolyásolására: lobbizás, befolyásolás A vállalkozásokra hatással van a jogi szabályozó rendszer a gazdaságpolitika iránya
Társadalmi környezet ezek helyi közösségek (pl. helyi önkormányzatok) kezelése a korszerű vállalati gazdaságtanban kiemelkedő szerepet foglal el Természeti környezet állami vagy helyi előírások és a környezetvédelem civil szervezetei képviselik a vállalat felé vállalat környezet viszony régen: a vállalatok kihasználták a természeti erőforrásokat ma már követelmény a természeti környezet megőrzése regenerálása (felismerték a természeti tényezők korlátozott voltát, erősödött a társadalmi felelősség) fenntartható fejlődés (a jelen igényeit kielégíteni anélkül, hogy kockáztatnánk a jövőbeli generációk igényeinek kielégítését)
Környezeti és társadalmi felelősség A profitmaximalizálási cél mellett ma már megjelent a környezeti és társadalmi felelősség is (sportklubok, iskolák stb. támogatása → a vállalat számára költség). Ez hosszú távú beruházás amelynek megtérülése a jó hírnév, eredménye a több vevő, nagyobb profit Pl. a Body Shop (kozmetikumok) filozófiája: természetes anyagok használata, nincsenek állatkísérletek, beszállítóik zöme fejlődő országbeli
Érintett-menedzsment Fogalma: az érintettek és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztár (gazdasági, társadalmi és etikai elemeket tartalmaz). Stakeholder térkép legismertebb formája a hatalom / érdek mátrix) megmutatja, hogy kik azok a szereplők, akiknek befolyásolása a stratégia szempontjából meghatározó, véleményüket figyelembe kell venni a stratégiaalkotás során Készítésének szempontjai: Melyek azok az érdekcsoportok amelyek felismerték a vállalattal kapcsolatos érdekeiket és megpróbálják ezeket érvényre juttatni Mennyire valószínű, hogy képesek erre? (milyen a hatalmi helyzetük) Milyen lesz befolyásuk a vállalat jövőbeli stratégiájára?
Érintettség-hatalom mátrix 1. Állam Tulajdonosok Vevők Befolyásoló képesség Szállítók Alkalmazottak Partnerek Lakosság Az érintettség mértéke
Érintettség-hatalom mátrix 2. Érdek Hatalom Fontos számára érdekeinek érvényesítése Nem fontos számára érdekeinek érvényesítése Nem rendelkezik különösebb hatalommal Mellékszereplők Nézők Jelentős hatalommal rendelkezik Kulcsszereplők Vendég-művészek
Vállalatkormányzás (Corporate governance) A nagyobb méretű vállalatokra jellemző A vállalati szereplők céljainak összehangolására, elfogadható működési normák és teljesítménycélok kialakítására, a működés ellenőrzésére és értékelésére, a külső érintettekkel való kapcsolatok irányítására épít ki intézményeket és mechanizmusokat. Az egyes országokban eltérő formát ölt (pl. angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi szerkezet → a munkavállalók szerepe kicsi, fókusz a rövid távú pénzügyi teljesítményen, kulcsszerep: vezérigazgató és ügyvezető igazgatók; Németország: intézményi befektetők, kereszttulajdonlások → erősebb munkavállalói érdekvédelem, fókusz a hosszú távú vállalati teljesítményen, kétlépcsős kormányzás (igazgatóság és az őt ellenőrző felügyelő bizottság) magyar rendszer: keverék, a német rendszerhez áll közelebb
Vállalatkormányzási formák Monolisztikus (részvényközpontú, UK, USA) Dualista (a részvényesek érdekének ad prioritást, de az alkalmazottak érdekét is figyelembe veszi, Németország, Franciaország) Pluralista (a vállalat az érintetteké, mindenekelőtt az alkalmazottaké, Japán)
Kié a vállalat? Forrás: Chikán, 2006, Bevezetés a vállalatgazdaságtanba
Vállalatirányítás és vezetés Irányítás (kormányzás): a vállalat külső környezetére összpontosít Vezetés: A szervezet belső környezetére irányul (vállalati hierarchia, utasítások, szabályok, célok)
A vállalatirányítási rendszer Éves közgyűlés: A befektetők (tulajdonosok) döntést hoznak az osztalékról, a fő fejlődési irányról, és a legfontosabb személyi kérdésekről Igazgatóság: A stratégiai irányítás (kormányzás) feladatkörét látja el (a tulajdonosok a közgyűlések között az igazgatóság útján gyakorolják hatalmukat). Stratégiai döntéseket, hoz, de a végrehajtást az ügyvezetésre hagyja. (A vállalat vezetőségére hagyja a stratégia végrehatását, de ha a vállalat teljesítménye csökken, közbelép) Az igazgatóság ellenőrzése: felügyelőbizottság, független könyvvizsgáló (ellenőrzik az igazgatóságot és az ügyvezetést, hogy valóban a tulajdonosok érdekében járnak-e el)