A gazdaságpolitika alapjai Dr Veress József DSc.

„Semmi sem lehet politikailag elfogadható, ami morálisan elfogadhatatlan”

Veress József Kor (20 + 21 + 22) * 23 Sport labdarúgás (ballábas), asztalitenisz (jobbkezes), kosárlabda (balkezes), tenisz (kétkezes) Film Tűzszekerek, Folyó szeli ketté, Szégyen, Tízezer nap Író Merle, Dosztojevszkij, Steinbeck Költő Ady Endre, József Attila Hobby Színház, Miniszótár-gyűjtés

Az Elkerülhetetlen Választás méltányosság hatékonyság

Közép-Kelet-Európa és a fejlett világ viszonya (GDP/fő, %) Régiók 1820 1870 1913 1950 1973 1989 Nyugat-Európa 59 51 46 47 40 Egyesült államok 64 45 32 28 36

„The quality of life” Ökológiai tőke Humán tőke Tárgyi /manufactured/ tőke szociális tőke Az életminőséget a „direct policies” javíthatják

Perfect competition Homogenous goods Large/hypothetically infinite-continuum/ number of agents No agreements between agents free entry and exit full information about prices Δ Complete markets / imply absence of externalities/

Néhány fontos kiindulópont Civilizációk Totális globalizáció Triád dekonjunktúra Egyközpontúság versus offshore balancing

Társadalmi, gazdasági autonómia (korlátok) Autoriteritás Tulajdon

ELVEK USA EGYENSÚLY NÉMETORSZÁG KOORDINÁCIÓ JAPÁN SZABAD PIAC (VÁLLALKOZÁS)

CÉLOK ÁZSIAI KAPITALISTA MODELL NÖVEKEDÉS ANGOLSZÁSZ MODELL DEMOKRÁCIA SZOLIDARITÁS RAJNAI MODELL

A Globalizáció A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai játékszabályokat

Piramisok

Has Economics Given Up Economic Policy? Ec. has become increasingly formal Self defined problems No contribution to economic policy is intended Autistic science The only way to be a member of the guild Economists in the government /Frey(2005)/ /Veress(2005)/

Közép, félhosszú, hosszú táv Az EU is rossz formában van. Milyen legyen az EU-s Magyarország? Országos fejlesztéspolitikai koncepció A fejlesztéspolitika fő irányai Ütemterv, menetrend, arzenál – nincs. Tágulni kellene a horizontnak, miközben szűkül.

Siker-kudarc; piac-állam(stratégia) Szingapúr Malajzia Írország Észtország Szlovénia Argentína Oroszország

Globalizációs externáliák A gazdaságpolitikai autonómia csökken, a determináció nő Az egyes hierarchikus szintek közötti fejlettségbeli különbségek nem csökkennek A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak A politikai függetlenség széttöredezik A globális szereplők globális /társadalmi/ kontrollja nem szignifikáns

A gazdaságpolitika 3 feladata Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják

A Gazdaságpolitika minimum feltételei Legyen stratégiára alapozott dinamikus jövőképe A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a stratégiához A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek és kalkulálhatók legyenek A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek meghatározóak Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a napi politika kívánalmaitól

Döntési módok KÖLTSÉGEK HOZAMOK KONCENTRÁLÓDNAK ELOSZLANAK

Demokratikus korporatizmus

A paritásos Bizottság felépítése Ausztriában Formális döntések Közgyűlés Informális döntések A négy elnök előzetes megbeszélései Előzetes döntések Bér albiz. 1957 Ár albiz. 1957 Gazd. Szoc. kérdések albiz. 1963 Nemzetközi albiz. 1992 Munkáskamarák Agrárkamarák Osztrák Szakszerv. Szöv. Gazdasági kamarák Munkavállalók szöv. Munkaadók szöv.

Az Ír iparpolitika kiemelt területei a 90-es években A hazai ipar fejlesztése ( 291 millió ír font központi támogat.) A külföldi beruházások elősegítése (310 millió font) A kutatás-fejlesztés (361 millió font) A hazai ipar marketingjének segítése (115 millió font) Szabadkereskedelmi övezetek fejlesztése ( 40 millió font) A hazai bázisú élelmiszeripar ösztönzése ( 305 millió font) A külföldi tőke letelepedését segítő épület és infrastrukturális program ( 70 millió font)

Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból

Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése

A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika

A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika (folyt.)

Állami befolyás, kormányzati kiadások Kicsi (<35) USA Ausztrália Nagy (>50) Belgium Hollandia Elhanyagolható Az állami befolyásolás a gazdasági és/vagy a társadalmi folyamatokra Jelentős Japán () Szingapúr Svédország

Gazdaságpolitikai arzenál Makrogazdasági eszk. Mikrogazd eszk. Társadalompol. eszk. -Versenypol. -Iparpolitika -Keresked. pol. -Foglalkozt. pol. -Regionális pol. -Monetáris politika -Költségvetési politika -Árfolyam politika -Oktatás pol. -Lakáspolitika -Egészségügyi-, nyugdíj pol.

Gazdaságpolitikai arzenál (folyt.) Struktúrapolitika Tendenciák: Makrogazd. eszk. Társ. pol. eszk. Mikrogazd. eszk. Szűkítés Negligálás Csonkulás, összemosódás Konkrét mikrogazd eszk.: Támogatások, szubvenciók Cégek, Iparágak Termelési láncok Csúcságazatok (K+F) Kereskedelempolitikai megfontolások „Stratégiai iparpolitika”

Autonóm gazdaság-társadalom modell Decentralizált „olcsó” állam, ahol az állam a hatósági feladatokon túl szolgáltató közigazgatást valósít meg, és biztosítja a gazdaság infrastruktúráját Szakértő kormányzás, amikor a politika viszonylag csekély szerepet játszik a társadalom életében „Modern piacgazdaság”, ahol a magántulajdon dominál Az államtól független civil társadalom

Félállami/félpiaci modell Centralizált, erős, szinte az egész társadalmat átfogó állam Politikai állam, ahol a politika dominálja a gazdaságot Tulajdonos-féltulajdonos állam, vagyis a gazdaság jelentős részében az állam közhatalmi és tulajdonosi működésének egysége fennmarad A civil szféra az államhoz kötődik, függ az államtól

Miért is repedeznek a jóléti rendszerek? Globalizáció, állami bevételkiesés Hosszabb az emberi élettartam, illetve további demográfiai tényezők Versenyképességi, technikai (pazarlás, csalások), inflációs és konjunkturális tényezők A High Tech okozta költségrobbanás az egészségügyben

A gazdasági centralizáltság foka ( STARTHELYZET) Alacsony Magas Elhanyagolható Cseh és Szlovák Közt. Magyarország Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Szovjetunió Jugoszlávia Lengyelország Súlyos

A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 90-95) Alacsony Magas Elhanyagolható Cseh és Szlovák Közt. Magyarország Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Szlovénia Oroszország Lengyelország Súlyos

A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 2002) Alacsony Magas Elhanyagolható 1 7 Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság 4 9 3 8 2 5 10 11 12 Súlyos 6 1Magyarország 2Lengyelország 3Csehország 4Szlovénia 5Szlovákia 6Oroszor- szág 7Észtország 8Litvánia 9 Lettország 10 Horvátország 11Bulgária 12Románia

A gazdasági centralizáltság foka (A helyzet 2005 elején) Alacsony Magas 7 1 4 3 2 9 8 5 10 11 6 12 Elhanyagolható Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Súlyos 1. Magyarország, 2. Lengyelország, 3. Csehország, 4. Szlovénia, 5. Szlovákia, 6. Oroszország, 7. Észtország, 8. Litvánia, 9. Lettország, 10. Horvátország, 11.Bulgária, 12. Románia

Növekedési Típusok

Az „elsődleges egyenleg” feltételrendszere db=b0 r-y 1+y -p p=b0 r-y 1+y Ha db=0 P =elsődleges egyenleg/GDP r =reálkamat y =reálnövekedés b0 =államadósság/GDP a bázisidőszakban db =államadósság/GDP arányának változása

A növekedés jellege és érdemjegye

A NÖVEKEDÉS JELLEGE ÉS „ÉRDEMJEGYE” A TRANSZFORMÁCIÓ EGYES ÉVEIBEN 1994…1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 I E,b E,b E,b E,b f Ktk Ktk+ Ktk+ Ktk+ f - - - f i,e F F+ F F ktk ktk ktk - ktk ktk I,e I,e E, I E, I+ 2 8 8 9 8 7 6 5 6 5 (A táblázat szimbólumainak értelemszerű magyarázatai: I, i: import; E, e: export; ktk, Ktk: költségvetési túlköltekezés; F,f: fogyasztás; b: beruházás)

A reálkamatok alakulása 1996-2000 között

A költségvetés kamatkiadásai a GDP %-ban

Bevezető EU-s fogalmak ESZAK (Montánunió) [1951] EGK (Római Szerződés) [1957] Európai Atomenergia Közösség ,[1957] Európai Monetáris Rendszer [1979] EMU Euro virtuális Euro valóságos [2002] Európa Tanács Európai Tanács, „A Tanács” Európai Bizottság Európai Parlament (Strassburg, Brüsszel, TITK:Luxemburg) Európai Bíróság (Luxemburg) Európai Közösségek 1967 EK

Néhány EU alapfogalom Acquis Communautaire Derogáció Phare (Poland-Hungary Assistance for Restructuring of the Economy) Demand driven-Access driven Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) NUTS

Néhány EU alapfogalom (folyt.) CAP Strukturális alapok Kohéziós alap ISPA: környezetvédelem, infrastruktúra SAPARD: mezőgazdaság, vidékfejlesztés

A közös mezőgazdasági politika fő elemei (CAP) Az Unióban közös árak vannak Védett a belső piac Az exportszubvenciók

Beavatkozási típusok az agrárszférában (VILÁG) A termelők támogatása A belső piac védelme A túltermelés mértékétől függően az exportértékesítés ösztönzése

A mezőgazdaság (agrárium) sajátosságai Jövedelemdiszparitás Instabilitás belső külső politikai A mezőgazdasági kutatások nem elegendő szintje

Magyarország hatékonysági feltételei = f(A;B;C) A[A1 A2] - A1 NYE-i konjunktúra = f (USA) - A2 A Magyarországon dolgozó multik telepítés-allokációja B[B1 B2] - B1 A multikhoz történő hazai beszállítás hatékonysága - B2 A KKE-i országok versenyképesség-paraméterei C[C1 C2] - C1 A fiskális politika szigora - C2 A monetáris politika kiszámíthatósága (Korm.-MNB)

Magyarország Gyengék belpolitika duális gazdaságszerkezet jövedelemszerkezet egyensúly - sérülékenység a stratégia hiányzik

Körülmények A térség gyors felzárkózása kizárt Újabb lemaradási tünetek Belpolitikai magyarázó show-k Nincs gazdaságpolitika Nincs alkalmazkodási stratégia

Az egészségügy mint korlátozott piac jellemzői Tökéletlen verseny Kínálati meghatározottságú piac A többi piac átlagához képest magasabb az infláció A szolgáltatások általában előre finanszírozottak A finanszírozó, szolgáltató, és az igénybevevő különös hármassága

Finanszírozási rendszerek a gyakorlatban Magánfinanszírozás -- magánszolgáltatás Közfinanszírozás -- magánszolgáltatás Közfinanszírozás -- vegyes szolgáltatás Közfinanszírozás -- közszolgáltatás

Reálgazdasági költségek monetáris uniós tagság esetén Az önálló monetáris politika elvesztése - (Dez-)Inflációs politika - Konjuktúra-szabályozás - Külgazdasági egyensúly(-talanság) A seigniorage bevételek megszűnése

Reálgazdasági hasznok monetáris uniós tagság esetén A valutaárfolyam volatilitásának csökkenése, és egy valutaválság bekövetkezésének kisebb valószínűsége („fertőzéses jellegű” valutaválságok) Reálkamatok csökkenése (árfolyamkockázat megszűnése) Külkereskedelem bővülése A valuta-/devizagazdálkodás kapcsán felmerült tranzakciós költségek csökkenése

Magyarország EMU-csatlakozásának várható egyenlege A GDP-re rövid távon ható (szintet befolyásoló) tényezők hatása a GDP %-ában Tranzakciós költségek csökkenése (+) 0,18 - 0,30 Seigniorage bevétel változása (-) -0,17 - -0,23 Nettó hatás 0,01 - 0,07 A GDP-re hosszú távon ható (növekedési ütemet befolyásoló) Reálkamat csökkenése (+) 0,08 - 0,13 Külkereskedelem bővülése (+) 0,55 - 0,76 Nettó hatás 0,63 - 0,89 Forrás: Csajbók - Csermely 2002: Az euró bevezetésének várható hasznai, költségei és időzítése MNB Műhelytanulmányok

A maastrichti konvergenciakritériumok Árstabilitás: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusra az éves, átlagos infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg az ezen a téren legjobban teljesítő három EU-tagállam inflációjának (súlyozatlan) számtani átlagát. Kamatszint: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusban a vizsgált ország hosszú távú nominális kamatlába maximum 2 százalékkal lehet magasabb, mint az ugyanezen időszakban az árstabilitás terén három legjobban teljesítő EU-tagállam hosszú távú nominális kamatlábainak (súlyozatlan) számtani átlaga. A hosszú távú kamatlábakat az összehasonlítható hosszú lejáratú állampapírok kamatai alapján számolják.

A maastrichti konvergenciakritériumok Árfolyamstabilitás: A konvergenciajelentést megelőző két évben az ERM II árfolyam-mechanizmusában való részvétel, és az árfolyam 15 százalékos ingadozási sávon belül tartása különösebb fezsültségek nélkül. A feltétel nem-teljesítését jelenti, ha az aspiráns ország valutájának euró-középárfolyamát egyoldalúan, saját hatáskörében leértékeli, illetve ha interveniálnia kell valamelyik sávszélen. Államháztartás hiánya: Az államháztartás éves hiánya a konvergenciajelentést megelőző naptári évben nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál. Államadósság: a Az államadósság a konvergenciajelentést megelőző naptári év végén nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.

Magyarország helyzete az ECB 2004-es konvergenciajelentése alapján   Infláció 1] Hosszú lejáratú kamatláb 2 Magyarország 6,50% 8,10% Referenciaérték 2,40% 6,40% Államháztartás hiánya 3] Államadósság 3 Magyarország 6,20% 59,10% Referenciaérték 3% 60% Forrás: Az Európai Központi Bank 2004. évi konvergenciajelentése 1] a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus éves, átlagos inflációja 2 a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus hosszú távú kamatlába 3 a 2003.-as év végi adatok A referenciaértékek az inflációnál és a hosszú lejáratú kamatlábnál már tartalmazzák a 2003. szeptember és 2004. augusztus között az árstabilitás terén legjobban teljesítő három EU-tagállam átlagos inflációja és kamatlába felett megengedett +1,5 illetve +2 százalékot.

Az infláció okai Várakozások Ciklikus tényezők Sokkok

Pénznövekedés és infláció, 1960-1990 Az infláció okai Pénznövekedés és infláció, 1960-1990

Az infláció okai CPI, 1970-2002

Az antiinflációs küzdelem sikeressége Monetáris politika hosszú távú hatásainak felismerése Középpontba kerül a dezinfláció, illetve az infláció alacsony szintjének megtartása Hiteles politika a várakozások lehorgonyzására Jegybankok függetlenségének növekedése

Az antiinflációs küzdelem sikeressége Infláció versus jegybanki függetlenség

Az antiinflációs küzdelem sikeressége Infláció versus liberalizáció

Monetáris politikai célok Alacsony és stabil infláció elérése Rövid távon reálgazdasági stabilizációban való részvétel Az egyes célok súlyozása és kalibrálása országonként eltérést mutat.

Az inflációs célkitűzés Három alappillére: Alacsony és stabil infláció iránti elkötelezettség Elkötelezettség hangsúlyozása egy explicit célértékkel Jegybank instrumentális függetlensége

Az inflációs célkitűzés kritikája Több fontos makrováltozó tekintetében egyenlőtlen hangsúlyok: Az inflációs célok túlhangsúlyozása Reáljövedelemi és foglalkoztatási kérdés stabilitásának háttérbe szorulása

Más célokat alkalmazó rezsimek Árfolyam célkitűzés (árfolyam teljes mértékű rögzítése: valutatanács, monetáris unió) Főként kis, nyitott gazdaságoknál releváns választás. Monetáris célkitűzés

Fiskális politikai kitekintés Inflációs adó „Árszínvonal fiskális elmélete” (államadósság állománya és az árszínvonal kapcsolata) Fiskális politikai döntések hatása az árszínvonalra

INTEGRÁLT EURÓPAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Euromemorandum 2005

EGYENSÚLY LÉTREHOZÁSA A TÁRSADALMI ÉLET ÉS AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, VALAMINT ÖKOLÓGIAI DIMENZIÓI KÖZÖTT.

KONKRÉT JAVASLATOK I. Teljes foglalkoztatás (állami beruházási program, közszolgáltatások bővítése, munkaidő csökkentés) A szociálpolitika megszilárdítása (eszközök, források bővítése a szegényég és a társadalmi kirekesztés ellen, differenciált jóléti minimum sztenderdek, az állami kirovó nyugdíjrendszer erősítése)

KONKRÉT JAVASLATOK II. Új energia korszak előmozdítása (napenergia, megújuló energia források) Az európai költségvetés nagyságának lényeges növelése A szolgáltatások szabályozása teljes egészében nemzeti hatáskör legyen.

Kornai J. szerint az átalakulás: Az átalakulás gazdaságilag a nyugati civilizáció irányába ment végbe; az átalakulás politikailag is a nyugati civilizáció irányába ment végbe; az átalakulás totális volt; erőszakmentes volt; békés körülmények között ment végbe; elképesztően gyorsan zajlott le.

A vezetés múltja a posztszocialista új tagországokban Észtország Csehország Szlovákia Lettország Szlovénia Lengyelország Litvánia Magyarország→

Hármas (Weöres Sándor) Mezítlen a jelenkorom. Szakadt ruhák osztoznak múltamon. Jövendőm futkos a folyosón. ------- A politikusok tárgyaljanak a jövővel?