A gazdaságpolitika alapjai

Az előadások a következő témára: "A gazdaságpolitika alapjai"— Előadás másolata:

1 A gazdaságpolitika alapjai
Dr Veress József DSc.

2 „Semmi sem lehet politikailag elfogadható, ami morálisan elfogadhatatlan”

3 Veress József (DSc.) Kor: 111/2

4 „The quality of life” Ökológiai tőke Humán tőke
Tárgyi /manufactured/ tőke szociális tőke Az életminőséget a „direct policies” javíthatják

5 Perfect competition Homogenous goods
Large/hypothetically infinite-continuum/ number of agents No agreements between agents free entry and exit full information about prices Δ Complete markets / imply absence of externalities/

6 Néhány fontos kiindulópont
Civilizációk Totális globalizáció Triád dekonjunktúra Egyközpontúság versus offshore balancing

7 Társadalmi, gazdasági autonómia (korlátok)
Autoriteritás Tulajdon

8 ELVEK USA EGYENSÚLY NÉMETORSZÁG KOORDINÁCIÓ JAPÁN SZABAD PIAC
(VÁLLALKOZÁS)

9 CÉLOK ÁZSIAI KAPITALISTA MODELL NÖVEKEDÉS ANGOLSZÁSZ MODELL DEMOKRÁCIA
SZOLIDARITÁS RAJNAI MODELL

10 Globalizációs externáliák
A gazdaságpolitikai autonómia csökken, a determináció nő Az egyes hierarchikus szintek közötti fejlettségbeli különbségek nem csökkennek A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak A politikai függetlenség széttöredezik A globális szereplők globális /társadalmi/ kontrollja nem szignifikáns

11 A gazdaságpolitika 3 feladata
Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják

12 A Gazdaságpolitika minimum feltételei
Legyen stratégiára alapozott dinamikus jövőképe A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a stratégiához A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek és kalkulálhatók legyenek A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek meghatározóak Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a napi politika kívánalmaitól

13

14 Döntési módok KÖLTSÉGEK HOZAMOK KONCENTRÁLÓDNAK ELOSZLANAK

15 Demokratikus korporatizmus

16 A paritásos Bizottság felépítése Ausztriában
Formális döntések Közgyűlés Informális döntések A négy elnök előzetes megbeszélései Előzetes döntések Bér albiz. 1957 Ár albiz. 1957 Gazd. Szoc. kérdések albiz. 1963 Nemzetközi albiz. 1992 Munkáskamarák Agrárkamarák Osztrák Szakszerv. Szöv. Gazdasági kamarák Munkavállalók szöv. Munkaadók szöv.

17 Az Ír iparpolitika kiemelt területei a 90-es években
A hazai ipar fejlesztése ( 291 millió ír font központi támogat.) A külföldi beruházások elősegítése (310 millió font) A kutatás-fejlesztés (361 millió font) A hazai ipar marketingjének segítése (115 millió font) Szabadkereskedelmi övezetek fejlesztése ( 40 millió font) A hazai bázisú élelmiszeripar ösztönzése ( 305 millió font) A külföldi tőke letelepedését segítő épület és infrastrukturális program ( 70 millió font)

18 Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból

19 Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése

20 A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika

21 A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika (folyt.)

22 Állami befolyás, kormányzati kiadások
Kicsi (<35) USA Ausztrália Nagy (>50) Belgium Hollandia Elhanyagolható Az állami befolyásolás a gazdasági és/vagy a társadalmi folyamatokra Jelentős Japán () Szingapúr Svédország

23 Gazdaságpolitikai arzenál
Makrogazdasági eszk. Mikrogazd eszk. Társadalompol. eszk. -Versenypol. -Iparpolitika -Keresked. pol. -Foglalkozt. pol. -Regionális pol. -Monetáris politika -Költségvetési politika -Árfolyam politika -Oktatás pol. -Lakáspolitika -Egészségügyi-, nyugdíj pol.

24 Gazdaságpolitikai arzenál (folyt.) Struktúrapolitika
Tendenciák: Makrogazd. eszk. Társ. pol. eszk. Mikrogazd. eszk. Szűkítés Negligálás Csonkulás, összemosódás Konkrét mikrogazd eszk.: Támogatások, szubvenciók Cégek, Iparágak Termelési láncok Csúcságazatok (K+F) Kereskedelempolitikai megfontolások „Stratégiai iparpolitika”

25 Autonóm gazdaság-társadalom modell
Decentralizált „olcsó” állam, ahol az állam a hatósági feladatokon túl szolgáltató közigazgatást valósít meg, és biztosítja a gazdaság infrastruktúráját Szakértő kormányzás, amikor a politika viszonylag csekély szerepet játszik a társadalom életében „Modern piacgazdaság”, ahol a magántulajdon dominál Az államtól független civil társadalom

26 Félállami/félpiaci modell
Centralizált, erős, szinte az egész társadalmat átfogó állam Politikai állam, ahol a politika dominálja a gazdaságot Tulajdonos-féltulajdonos állam, vagyis a gazdaság jelentős részében az állam közhatalmi és tulajdonosi működésének egysége fennmarad A civil szféra az államhoz kötődik, függ az államtól

27 Miért is repedeznek a jóléti rendszerek?
Globalizáció, állami bevételkiesés Hosszabb az emberi élettartam, illetve további demográfiai tényezők Versenyképességi, technikai (pazarlás, csalások), inflációs és konjunkturális tényezők A High Tech okozta költségrobbanás az egészségügyben

28 A gazdasági centralizáltság foka ( STARTHELYZET)
Alacsony Magas Elhanyagolható Cseh és Szlovák Közt. Magyarország Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Szovjetunió Jugoszlávia Lengyelország Súlyos

29 A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 90-95)
Alacsony Magas Elhanyagolható Cseh és Szlovák Közt. Magyarország Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Szlovénia Oroszország Lengyelország Súlyos

30 A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 2002)
Alacsony Magas Elhanyagolható 1 7 Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság 4 9 3 8 2 5 10 11 12 Súlyos 6 1Magyarország 2Lengyelország 3Csehország 4Szlovénia 5Szlovákia 6Oroszor- szág 7Észtország 8Litvánia 9 Lettország 10 Horvátország 11Bulgária 12Románia

31 A gazdasági centralizáltság foka (A helyzet 2005 elején)
Alacsony Magas 7 1 4 3 2 9 8 5 10 11 6 12 Elhanyagolható Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Súlyos 1. Magyarország, 2. Lengyelország, 3. Csehország, 4. Szlovénia, 5. Szlovákia, 6. Oroszország, 7. Észtország, 8. Litvánia, 9. Lettország, 10. Horvátország, 11.Bulgária, 12. Románia

32 Növekedési Típusok

33 Az „elsődleges egyenleg” feltételrendszere
db=b0 r-y 1+y -p p=b0 r-y 1+y Ha db=0 P =elsődleges egyenleg/GDP r =reálkamat y =reálnövekedés b0 =államadósság/GDP a bázisidőszakban db =államadósság/GDP arányának változása

34 A növekedés jellege és érdemjegye

35 A NÖVEKEDÉS JELLEGE ÉS „ÉRDEMJEGYE” A TRANSZFORMÁCIÓ EGYES ÉVEIBEN
1994… I E,b E,b E,b E,b f Ktk Ktk+ Ktk+ f f i,e F F F ktk ktk ktk ktk ktk I,e I,e E, I (A táblázat szimbólumainak értelemszerű magyarázatai: I, i: import; E, e: export; ktk, Ktk: költségvetési túlköltekezés; F,f: fogyasztás; b: beruházás)

36 Bevezető EU-s fogalmak
ESZAK (Montánunió) [1951] EGK (Római Szerződés) [1957] Európai Atomenergia Közösség ,[1957] Európai Monetáris Rendszer [1979] EMU Euro virtuális Euro valóságos [2002] Európa Tanács Európai Tanács, „A Tanács” Európai Bizottság Európai Parlament (Strassburg, Brüsszel, TITK:Luxemburg) Európai Bíróság (Luxemburg) Európai Közösségek 1967 EK

37 Néhány EU alapfogalom Acquis Communautaire Derogáció
Phare (Poland-Hungary Assistance for Restructuring of the Economy) Demand driven-Access driven Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) NUTS

38 Néhány EU alapfogalom (folyt.)
CAP Strukturális alapok Kohéziós alap ISPA: környezetvédelem, infrastruktúra SAPARD: mezőgazdaság, vidékfejlesztés

39 A közös mezőgazdasági politika fő elemei (CAP)
Az Unióban közös árak vannak Védett a belső piac Az exportszubvenciók

40 Beavatkozási típusok az agrárszférában (VILÁG)
A termelők támogatása A belső piac védelme A túltermelés mértékétől függően az exportértékesítés ösztönzése

41 A mezőgazdaság (agrárium) sajátosságai
Jövedelemdiszparitás Instabilitás belső külső politikai A mezőgazdasági kutatások nem elegendő szintje

42 Magyarország hatékonysági feltételei = f(A;B;C)
A[A1 A2] - A1 NYE-i konjunktúra = f (USA) - A2 A Magyarországon dolgozó multik telepítés-allokációja B[B1 B2] - B1 A multikhoz történő hazai beszállítás hatékonysága - B2 A KKE-i országok versenyképesség-paraméterei C[C1 C2] - C1 A fiskális politika szigora - C2 A monetáris politika kiszámíthatósága (Korm.-MNB)

43 A reálkamatok alakulása 1996-2000 között

44 A költségvetés kamatkiadásai a GDP %-ban

45 Magyarország Gyengék belpolitika duális gazdaságszerkezet
jövedelemszerkezet egyensúly - sérülékenység a stratégia hiányzik

46 Széchenyi terv - néhány „mögöttes” fogalom
Széchenyi terv (nemzeti fejlesztési terv) (Mire tanít a) NEW DEAL? Magyar NEW DEAL -felzárkózási keretprogram Network economy A fejlődés szempontjából meghatározó jelentőségű prioritások vállalása A régió, mint „kvázi nagyvállalat” Hungaricumok

47 Programok a Széchenyi tervben (Eredeti)
Autópálya fejlesztési program MD Innovációs program 45MD Lakásprogram MD Turizmusfejlesztési program 16MD Beszállítói program 18MD Kis és középvállalati program 25MD Regionális gazdaságépítési program 10MD 434MD

48 Reálgazdasági költségek monetáris uniós tagság esetén
Az önálló monetáris politika elvesztése - (Dez-)Inflációs politika - Konjuktúra-szabályozás - Külgazdasági egyensúly(-talanság) A seigniorage bevételek megszűnése

49 Reálgazdasági hasznok monetáris uniós tagság esetén
A valutaárfolyam volatilitásának csökkenése, és egy valutaválság bekövetkezésének kisebb valószínűsége („fertőzéses jellegű” valutaválságok) Reálkamatok csökkenése (árfolyamkockázat megszűnése) Külkereskedelem bővülése A valuta-/devizagazdálkodás kapcsán felmerült tranzakciós költségek csökkenése

50 Magyarország EMU-csatlakozásának várható egyenlege
A GDP-re rövid távon ható (szintet befolyásoló) tényezők hatása a GDP %-ában Tranzakciós költségek csökkenése (+) 0,18 - 0,30 Seigniorage bevétel változása (-) -0, ,23 Nettó hatás 0,01 - 0,07 A GDP-re hosszú távon ható (növekedési ütemet befolyásoló) Reálkamat csökkenése (+) 0,08 - 0,13 Külkereskedelem bővülése (+) 0,55 - 0,76 Nettó hatás 0,63 - 0,89 Forrás: Csajbók - Csermely 2002: Az euró bevezetésének várható hasznai, költségei és időzítése MNB Műhelytanulmányok

51 A maastrichti konvergenciakritériumok
Árstabilitás: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusra az éves, átlagos infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg az ezen a téren legjobban teljesítő három EU-tagállam inflációjának (súlyozatlan) számtani átlagát. Kamatszint: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusban a vizsgált ország hosszú távú nominális kamatlába maximum 2 százalékkal lehet magasabb, mint az ugyanezen időszakban az árstabilitás terén három legjobban teljesítő EU-tagállam hosszú távú nominális kamatlábainak (súlyozatlan) számtani átlaga. A hosszú távú kamatlábakat az összehasonlítható hosszú lejáratú állampapírok kamatai alapján számolják.

52 A maastrichti konvergenciakritériumok
Árfolyamstabilitás: A konvergenciajelentést megelőző két évben az ERM II árfolyam-mechanizmusában való részvétel, és az árfolyam 15 százalékos ingadozási sávon belül tartása különösebb fezsültségek nélkül. A feltétel nem-teljesítését jelenti, ha az aspiráns ország valutájának euró-középárfolyamát egyoldalúan, saját hatáskörében leértékeli, illetve ha interveniálnia kell valamelyik sávszélen. Államháztartás hiánya: Az államháztartás éves hiánya a konvergenciajelentést megelőző naptári évben nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál. Államadósság: a Az államadósság a konvergenciajelentést megelőző naptári év végén nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.

53 Magyarország helyzete az ECB 2004-es konvergenciajelentése alapján
  Infláció 1] Hosszú lejáratú kamatláb 2 Magyarország 6,50% 8,10% Referenciaérték 2,40% 6,40% Államháztartás hiánya 3] Államadósság 3 Magyarország 6,20% 59,10% Referenciaérték 3% 60% Forrás: Az Európai Központi Bank évi konvergenciajelentése 1] a szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus éves, átlagos inflációja 2 a szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus hosszú távú kamatlába 3 a as év végi adatok A referenciaértékek az inflációnál és a hosszú lejáratú kamatlábnál már tartalmazzák a szeptember és augusztus között az árstabilitás terén legjobban teljesítő három EU-tagállam átlagos inflációja és kamatlába felett megengedett +1,5 illetve +2 százalékot.

54 Az infláció okai Várakozások Ciklikus tényezők Sokkok

55 Pénznövekedés és infláció, 1960-1990
Az infláció okai Pénznövekedés és infláció,

56 Az infláció okai CPI,

57 Az antiinflációs küzdelem sikeressége
Monetáris politika hosszú távú hatásainak felismerése Középpontba kerül a dezinfláció, illetve az infláció alacsony szintjének megtartása Hiteles politika a várakozások lehorgonyzására Jegybankok függetlenségének növekedése

58 Az antiinflációs küzdelem sikeressége
Infláció versus jegybanki függetlenség

59 Az antiinflációs küzdelem sikeressége
Infláció versus liberalizáció

60 Monetáris politikai célok
Alacsony és stabil infláció elérése Rövid távon reálgazdasági stabilizációban való részvétel Az egyes célok súlyozása és kalibrálása országonként eltérést mutat.

61 Az infláció célkitűzés
Három alappillére: Alacsony és stabil infláció iránti elkötelezettség Elkötelezettség hangsúlyozása egy explicit célértékkel Jegybank instrumentális függetlensége

62 Az inflációs célkitűzés kritikája
Több fontos makrováltozó tekintetében egyenlőtlen hangsúlyok: Az inflációs célok túlhangsúlyozása Reáljövedelemi és foglalkoztatási kérdés stabilitásának háttérbe szorulása

63 Más célokat alkalmazó rezsimek
Árfolyam célkitűzés (árfolyam teljes mértékű rögzítése: valutatanács, monetáris unió) Főként kis, nyitott gazdaságoknál releváns választás. Monetáris célkitűzés

64 Fiskális politikai kitekintés
Inflációs adó „Árszínvonal fiskális elmélete” (államadósság állománya és az árszínvonal kapcsolata) Fiskális politikai döntések hatása az árszínvonalra