A gazdaságpolitika alapjai Dr Veress József DSc..

Az előadások a következő témára: "A gazdaságpolitika alapjai Dr Veress József DSc.."— Előadás másolata:

1 A gazdaságpolitika alapjai Dr Veress József DSc.

2 „Semmi sem lehet politikailag elfogadható, ami morálisan elfogadhatatlan”

3 Veress József  Kor2 5 + 2 4 + 2 3 + 2 0  Sportlabdarúgás (ballábas), asztalitenisz (jobbkezes), kosárlabda (balkezes), tenisz (kétkezes)‏  FilmTűzszekerek, Folyó szeli ketté, Szégyen, Tízezer nap  ÍróMerle, Dosztojevszkij, Steinbeck  KöltőAdy Endre, József Attila  HobbySzínház, Miniszótár-gyűjtés

4 Az Elkerülhetetlen Választás hatékonyság méltányosság

5 Közép-Kelet-Európa és a fejlett világ viszonya (GDP/fő, %)‏ 323628324564Egyesült államok 404751465159Nyugat- Európa 198919731950191318701820Régiók

6 „The quality of life”  Ökológiai tőke  Humán tőke  Tárgyi /manufactured/ tőke  Szociális tőke Az életminőséget a „direct policies” javíthatják

7 Perfect competition  Homogenous goods  Large/hypothetically infinite-continuum/ number of agents  No agreements between agents  free entry and exit  full information about prices ΔComplete markets / imply absence of externalities/

8 Néhány fontos kiindulópont  Civilizációk  Totális globalizáció  Triád dekonjunktúra  Egyközpontúság versus offshore balancing

9 Társadalmi, gazdasági autonómia (korlátok)‏ Autoriteritás Tulajdon

10 ELVEK USA NÉMETORSZÁG JAPÁN EGYENSÚLY KOORDINÁCIÓ SZABAD PIAC (VÁLLALKOZÁS)‏

11 CÉLOK ÁZSIAI KAPITALISTA MODELL ANGOLSZÁSZ MODELL RAJNAI MODELL NÖVEKEDÉS DEMOKRÁCIA SZOLIDARITÁS

12 A Globalizáció  A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi- gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai játékszabályokat

13 Piramisok

14 Has Economics Given Up Economic Policy?  Ec. has become increasingly formal  Self defined problems  No contribution to economic policy is intended  Autistic science  The only way to be a member of the guild  Economists in the government /Frey(2005)/ /Veress(2005)/

15 Közép, félhosszú, hosszú táv  Az EU is rossz formában van.  Milyen legyen az EU-s Magyarország?  Országos fejlesztéspolitikai koncepció  A fejlesztéspolitika fő irányai  Ütemterv, menetrend, arzenál – nincs.  Tágulni kellene a horizontnak, miközben szűkül.

16 Siker-kudarc; piac- állam(stratégia)‏  Szingapúr  Malajzia  Írország  Észtország  Szlovénia  Argentína  Oroszország

17 Globalizációs externáliák  A gazdaságpolitikai autonómia csökken, a determináció nő  Az egyes hierarchikus szintek közötti fejlettségbeli különbségek nem csökkennek  A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak  A politikai függetlenség széttöredezik  A globális szereplők globális /társadalmi/ kontrollja nem szignifikáns

18 A gazdaságpolitika 3 feladata • Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása • Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül • Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják

19 A Gazdaságpolitika minimum feltételei  Legyen dinamikus jövőképre alapozott stratégiája  A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a stratégiához  A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek és kalkulálhatók legyenek  A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek meghatározóak  Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a napi politika kívánalmaitól

20

21 Döntési módok KONCENTRÁLÓDNAK ELOSZLANAK KÖLTSÉGEKHOZAMOK

22 Demokratikus korporatizmus

23 A paritásos Bizottság felépítése Ausztriában Formális döntések Informális döntések Előzetes döntések Közgyűlés A négy elnök előzetes megbeszélései Bér albiz. 1957 Ár albiz. 1957 Gazd. Szoc. kérdések albiz. 1963 Nemzetközi albiz. 1992 Munkáskamarák Osztrák Szakszerv. Szöv. Agrárkamarák Gazdasági kamarák Munkavállalók szöv.Munkaadók szöv.

24 Az Ír iparpolitika kiemelt területei a 90-es években •A hazai ipar fejlesztése ( 291 millió ír font központi támogat.)‏ •A külföldi beruházások elősegítése (310 millió font)‏ •A kutatás-fejlesztés (361 millió font)‏ •A hazai ipar marketingjének segítése (115 millió font)‏ •Szabadkereskedelmi övezetek fejlesztése ( 40 millió font)‏ •A hazai bázisú élelmiszeripar ösztönzése ( 305 millió font)‏ • A külföldi tőke letelepedését segítő épület és infrastrukturális program ( 70 millió font)‏

25 Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból

26 Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése

27 A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika

28 A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika (folyt.)‏

29 Állami befolyás, kormányzati kiadások Nagy (>50)‏ Belgium Hollandia Kicsi (<35)‏ USA Ausztrália Japán (  )‏ Szingapúr Svédország Elhanyagolható Jelentős Az állami befolyásolás a gazdasági és/vagy a társadalmi folyamatokra

30 Gazdaságpolitikai arzenál Makrogazdasági eszk.Mikrogazd eszk.Társadalompol. eszk. -Monetáris politika -Költségvetési politika -Árfolyam politika -Versenypol. -Iparpolitika -Keresked. pol. -Foglalkozt. pol. -Regionális pol. -Oktatás pol. -Lakáspolitika -Egészségügyi-, nyugdíj pol.

31 Gazdaságpolitikai arzenál (folyt.) Struktúrapolitika Tendenciák: Makrogazd. eszk. Társ. pol. eszk. Mikrogazd. eszk. Szűkítés Negligálás Csonkulás, összemosódás Konkrét mikrogazd eszk.: Támogatások, szubvenciók Cégek, Iparágak Termelési láncok Csúcságazatok (K+F)‏ Kereskedelempolitikai megfontolások „Stratégiai iparpolitika”

32 Autonóm gazdaság-társadalom modell  Decentralizált „olcsó” állam, ahol az állam a hatósági feladatokon túl szolgáltató közigazgatást valósít meg, és biztosítja a gazdaság infrastruktúráját  Szakértő kormányzás, amikor a politika viszonylag csekély szerepet játszik a társadalom életében  „Modern piacgazdaság”, ahol a magántulajdon dominál  Az államtól független civil társadalom

33 Félállami/félpiaci modell  Centralizált, erős, szinte az egész társadalmat átfogó állam  Politikai állam, ahol a politika dominálja a gazdaságot  Tulajdonos-féltulajdonos állam, vagyis a gazdaság jelentős részében az állam közhatalmi és tulajdonosi működésének egysége fennmarad  A civil szféra az államhoz kötődik, függ az államtól

34 Miért is repedeznek a jóléti rendszerek?  Globalizáció, állami bevételkiesés  Hosszabb az emberi élettartam, illetve további demográfiai tényezők  Versenyképességi, technikai (pazarlás, csalások), inflációs és konjunkturális tényezők  A High Tech okozta költségrobbanás az egészségügyben

35 A gazdasági centralizáltság foka ( STARTHELYZET)‏ Magyarország Cseh és Szlovák Közt. Szovjetunió Jugoszlávia Lengyelország AlacsonyMagas Elhanyagolható Súlyos Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság

36 A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 90-95)‏ Magyarország Cseh és Szlovák Közt. Oroszország Szlovénia Lengyelország AlacsonyMagas Súlyos Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Elhanyagolható

37 A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 2002)‏ Alacsony Magas Elhanyagolható Súlyos Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság 1 2 4 3 7 9 8 5 11 12 6 1Magyarország 2Lengyelország 3Csehország 4Szlovénia 5Szlovákia 6Oroszor- szág 7Észtország 8Litvánia 9 Lettország 10 Horvátország 11Bulgária 12Románia 10

38 A gazdasági centralizáltság foka (A helyzet 2005 elején)‏ AlacsonyMagas 7 1 4 3 2 9 8 5 10 11 6 12 1. Magyarország, 2. Lengyelország, 3. Csehország, 4. Szlovénia, 5. Szlovákia, 6. Oroszország, 7. Észtország, 8. Litvánia, 9. Lettország, 10. Horvátország, 11.Bulgária, 12. Románia Elhanyagolható Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Súlyos

39 Növekedési Típusok

40 Az „elsődleges egyenleg” feltételrendszere P =elsődleges egyenleg/GDPr =reálkamaty =reálnövekedés b 0 =államadósság/GDP a bázisidőszakban db =államadósság/GDP arányának változása db=b 0 r-y 1+y -p Ha db=0 p=b 0 r-y 1+y

41 A NÖVEKEDÉS JELLEGE ÉS „ÉRDEMJEGYE” A TRANSZFORMÁCIÓ EGYES ÉVEIBEN 1994…1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 I E,b E,b E,b E,b f Ktk Ktk+ Ktk+ Ktk++ f - - - f i,e F F+ F F ktk ktk ktk - ktk ktk I,e I,e E, I E, I 2 8 8 9 8 7 6 5 6 5 (A táblázat szimbólumainak értelemszerű magyarázatai: I, i: import; E, e: export; ktk, Ktk: költségvetési túlköltekezés; F,f: fogyasztás; b: beruházás)‏

42 A reálkamatok alakulása 1996- 2000 között

43 A költségvetés kamatkiadásai a GDP %-ban

44 Bevezető EU-s fogalmak  ESZAK (Montánunió)[1951]  EGK (Római Szerződés) [1957]  Európai Atomenergia Közösség,[1957]  Európai Monetáris Rendszer [1979]  EMU  Euro virtuális  Euro valóságos [2002]  Európa Tanács  Európai Tanács, „A Tanács”  Európai Bizottság  Európai Parlament (Strassburg, Brüsszel, TITK:Luxemburg)‏  Európai Bíróság (Luxemburg)‏ Európai Közösségek 1967 EK

45 Néhány EU alapfogalom  Acquis Communautaire  Derogáció  Phare (Poland-Hungary Assistance for Restructuring of the Economy)‏ Demand driven-Access driven  Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) NUTS

46 Néhány EU alapfogalom (folyt.)‏  CAP  Strukturális alapok  Kohéziós alap  ISPA: környezetvédelem, infrastruktúra  SAPARD: mezőgazdaság, vidékfejlesztés

47 A közös mezőgazdasági politika fő elemei (CAP)‏  Az Unióban közös árak vannak  Védett a belső piac  Az exportszubvenciók

48 Beavatkozási típusok az agrárszférában (VILÁG)‏  A termelők támogatása  A belső piac védelme  A túltermelés mértékétől függően az exportértékesítés ösztönzése

49 A mezőgazdaság (agrárium) sajátosságai  Jövedelemdiszparitás  Instabilitás belső külső politikai  A mezőgazdasági kutatások nem elegendő szintje

50 Magyarország hatékonysági feltételei = f(A;B;C)‏  A[A1 A2] - A1 NYE-i konjunktúra = f (USA)‏ - A2 A Magyarországon dolgozó multik telepítés-allokációja  B[B1 B2] - B1 A multikhoz történő hazai beszállítás hatékonysága - B2 A KKE-i országok versenyképesség-paraméterei  C[C1 C2] - C1 A fiskális politika szigora - C2 A monetáris politika kiszámíthatósága (Korm.-MNB)‏

51 Magyarország Gyengék – belpolitika – duális gazdaságszerkezet – jövedelemszerkezet – egyensúly - sérülékenység – a stratégia hiányzik

52 Körülmények  A térség gyors felzárkózása kizárt  Újabb lemaradási tünetek  Belpolitikai magyarázó show-k  Nincs gazdaságpolitika  Nincs alkalmazkodási stratégia

53 Az egészségügy mint korlátozott piac jellemzői  Az egészségügy mint korlátozott piac jellemzői

54 Finanszírozási rendszerek a gyakorlatban  Finanszírozási rendszerek a gyakorlatban

55 Reálgazdasági költségek monetáris uniós tagság esetén  Az önálló monetáris politika elvesztése -(Dez-)Inflációs politika - Konjuktúra-szabályozás - Külgazdasági egyensúly(-talanság)‏  A seigniorage bevételek megszűnése

56 Reálgazdasági hasznok monetáris uniós tagság esetén  A valutaárfolyam volatilitásának csökkenése, és egy valutaválság bekövetkezésének kisebb valószínűsége („fertőzéses jellegű” valutaválságok)‏  Reálkamatok csökkenése (árfolyamkockázat megszűnése)‏  Külkereskedelem bővülése  A valuta-/devizagazdálkodás kapcsán felmerült tranzakciós költségek csökkenése

57 Magyarország EMU-csatlakozásának várható egyenlege A GDP-re rövid távon ható (szintet befolyásoló)‏ tényezők hatása a GDP %-ában Tranzakciós költségek csökkenése (+) 0,18 - 0,30 Seigniorage bevétel változása (-)-0,17 - -0,23 Nettó hatás 0,01 - 0,07 A GDP-re hosszú távon ható (növekedési ütemet befolyásoló)‏ tényezők hatása a GDP %-ában Reálkamat csökkenése (+)0,08 - 0,13 Külkereskedelem bővülése (+)0,55 - 0,76 Nettó hatás0,63 - 0,89 Forrás: Csajbók - Csermely  2002  : Az euró bevezetésének várható hasznai, költségei és időzítése MNB Műhelytanulmányok

58 A maastrichti konvergenciakritériumok  Árstabilitás: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusra az éves, átlagos infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg az ezen a téren legjobban teljesítő három EU- tagállam inflációjának (súlyozatlan) számtani átlagát.  Kamatszint: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusban a vizsgált ország hosszú távú nominális kamatlába maximum 2 százalékkal lehet magasabb, mint az ugyanezen időszakban az árstabilitás terén három legjobban teljesítő EU-tagállam hosszú távú nominális kamatlábainak (súlyozatlan) számtani átlaga. A hosszú távú kamatlábakat az összehasonlítható hosszú lejáratú állampapírok kamatai alapján számolják.

59 A maastrichti konvergenciakritériumok  Árfolyamstabilitás: A konvergenciajelentést megelőző két évben az ERM II árfolyam- mechanizmusában való részvétel, és az árfolyam  15 százalékos ingadozási sávon belül tartása különösebb fezsültségek nélkül. A feltétel nem-teljesítését jelenti, ha az aspiráns ország valutájának euró-középárfolyamát egyoldalúan, saját hatáskörében leértékeli, illetve ha interveniálnia kell valamelyik sávszélen.  Államháztartás hiánya: Az államháztartás éves hiánya a konvergenciajelentést megelőző naptári évben nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál.  Államadósság: a Az államadósság a konvergenciajelentést megelőző naptári év végén nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.

60 Magyarország helyzete az ECB 2004-es konvergenciajelentése alapján Infláció  1] Hosszú lejáratú kamatláb  2  Magyarország 6,50%8,10% Referenciaérték 2,40%6,40% Államháztartás hiánya  3]Államadósság  3  Magyarország 6,20%59,10% Referenciaérték 3%60% Forrás: Az Európai Központi Bank 2004. évi konvergenciajelentése  1] a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus éves, átlagos inflációja  2  a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus hosszú távú kamatlába  3  a 2003.-as év végi adatok A referenciaértékek az inflációnál és a hosszú lejáratú kamatlábnál már tartalmazzák a 2003. szeptember és 2004. augusztus között az árstabilitás terén legjobban teljesítő három EU- tagállam átlagos inflációja és kamatlába felett megengedett +1,5 illetve +2 százalékot.

61 Az infláció okai  Várakozások  Ciklikus tényezők  Sokkok

62 Az infláció okai Pénznövekedés és infláció, 1960-1990

63 Az infláció okai CPI, 1970-2002

64 Az antiinflációs küzdelem sikeressége  Monetáris politika hosszú távú hatásainak felismerése  Középpontba kerül a dezinfláció, illetve az infláció alacsony szintjének megtartása  Hiteles politika a várakozások lehorgonyzására  Jegybankok függetlenségének növekedése

65 Az antiinflációs küzdelem sikeressége Infláció versus jegybanki függetlenség

66 Az antiinflációs küzdelem sikeressége Infláció versus liberalizáció

67 Monetáris politikai célok  Alacsony és stabil infláció elérése  Rövid távon reálgazdasági stabilizációban való részvétel Az egyes célok súlyozása és kalibrálása országonként eltérést mutat.

68 Az inflációs célkitűzés Három alappillére: 1. Alacsony és stabil infláció iránti elkötelezettség 2. Elkötelezettség hangsúlyozása egy explicit célértékkel 3. Jegybank instrumentális függetlensége

69 Az inflációs célkitűzés kritikája Több fontos makrováltozó tekintetében egyenlőtlen hangsúlyok:  Az inflációs célok túlhangsúlyozása  Reáljövedelemi és foglalkoztatási kérdés stabilitásának háttérbe szorulása

70 Más célokat alkalmazó rezsimek  Árfolyam célkitűzés (árfolyam teljes mértékű rögzítése: valutatanács, monetáris unió)‏ Főként kis, nyitott gazdaságoknál releváns választás.  Monetáris célkitűzés

71 Fiskális politikai kitekintés  Inflációs adó  „Árszínvonal fiskális elmélete” (államadósság állománya és az árszínvonal kapcsolata)‏  Fiskális politikai döntések hatása az árszínvonalra

72 INTEGRÁLT EURÓPAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Euromemorandum 2005

73 EGYENSÚLY LÉTREHOZÁSA A TÁRSADALMI ÉLET ÉS AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, VALAMINT ÖKOLÓGIAI DIMENZIÓI KÖZÖTT.

74 KONKRÉT JAVASLATOK I.  Teljes foglalkoztatás (állami beruházási program, közszolgáltatások bővítése, munkaidő csökkentés)‏  A szociálpolitika megszilárdítása (eszközök, források bővítése a szegényég és a társadalmi kirekesztés ellen, differenciált jóléti minimum sztenderdek, az állami kirovó nyugdíjrendszer erősítése)‏

75 KONKRÉT JAVASLATOK II.  Új energia korszak előmozdítása (napenergia, megújuló energia források)‏  Az európai költségvetés nagyságának lényeges növelése  A szolgáltatások szabályozása teljes egészében nemzeti hatáskör legyen.

76 Kornai J. szerint az átalakulás:  Az átalakulás gazdaságilag a nyugati civilizáció irányába ment végbe;  az átalakulás politikailag is a nyugati civilizáció irányába ment végbe;  az átalakulás totális volt;  erőszakmentes volt;  békés körülmények között ment végbe;  elképesztően gyorsan zajlott le.

77 A vezetés múltja a posztszocialista új tagországokban ÉsztországCsehország Szlovákia LettországSzlovénia Lengyelország Litvánia Magyarország →

78 A világ vezető országai és a globalizáció Németország, Japán, USA

79 NÉMETORSZÁG  A szociális piacgazdaság modellje  A német újraegyesítés, és hatásai  Másfél évtized: a modell egyre drágább  A német csapda, és a kitörési kísérletek

80 A csapda leírása  91-93 recesszió, munkan.↑ GDP növ.↓  Adócsökkentési ígéretek és a valóság  Maastricht: adónövelési kényszer  Ber. csökkentés, fogyasztás csökkenés  Cégek: versenyképes exp.növ. kényszer  Racionalizálás.!?

81 JAPÁN  Dodge-line - koreai háború  Utolérni az USA-t  Elképesztő növekedés  Kereskedelmi háború – Plaza egyezmény  Az ingatlan buborék  A globalizáció internalizálási kísérlete

82 A japán specifikumok  Vasháromszög (politika, CEO-k, bürokr.)‏  Zaibacu, keirecu, SOGO SOHSA  Az LDP  Kereszttulajdonlás, versenyértelmezés  Felsőoktatás * Erodálódás a kilencvenes évektől napjainkig

83 USA  Szabad, később fair kereskedelem  Anti-etatizmus, kínálatorientáció  Innováció, K+F  Dereguláció  Adócsökkentő szemlélet

84 Gazdpol. vázlat 1999-2005  A kilencvenes évek első fele (Okt.Eü.Infr.)‏  Az új gazdaság természetrajza  Hard landing, vagy soft landing?  2001-2005  Adócsökkentés ÉS kiadásnövelés?

85 „Nagy” vizsgakérdések I. 1. Globalizáció versus nemzeti gazdaságpolitikák. (Definiciók, ideológiák, értékek, externáliák.)‏ 2. Stabilizációs gazdaságpolitikák.(Fogalomrendszerük, helyük, és szerepük, sikerességük feltételei, tapasztalataik itthon és külföldön.)‏ 3. A magyar gazdaságpolitika dilemmáinak rendszerezé- se (1989-1995) ok-okozati kapcsolatok bemutatásával, a transzformációs országokkal való összevetés tükré- ben.

86 „Nagy” vizsgakérdések II. 4. Gazdaságpolitikai ideológiák, elméletek, és irányzatok, az állami szerepvállalás tartalma a globalizált világban, a monetáris és fiskális politika módosulásai. 5. Dilemmák az euró hazai bevezetése kapcsán. 6. A modern monetáris politika természet- rajzának vázlata.

87 „Nagy” vizsgakérdések III. 7. Az Európai Unió ma. ( Filozófia, célok, eszközök, struktúrák, problémák bővítés előtt és után, egyenlőség versus egyenlőbbség, az új tagok rajtja.)‏ 8. A világ vezető országai és a globalizáció. ( Németország, Japán, USA, az elmúlt másfél évtized a gazdaságpolitika szem- szögéből, pozitívumok és negatívumok, azonosságok, és különbségek. )‏ 9. A magyar gazdaságpolitika dilemmái 1996-2006

88 Hármas (Weöres Sándor)‏ Mezítlen a jelenkorom. Szakadt ruhák osztoznak múltamon. Jövendőm futkos a folyosón. ------- A politikusok tárgyaljanak a jövővel?