„Hagyományok és innovativitás a pedagógus-szerepek között” Csillag Ferenc közoktatási szakértő Csíkszereda, 2009. március 28.

Az előadásban érintett témák Gondolatok a VII. Nevelésügyi Kongresszusról Elvárások a ma pedagógusától, a ma iskolájától Néhány alapfogalom Tanulságok, amit továbbvittek a jelenlévők

A Nevelésügyi Kongresszusok történeti áttekintése (1.) Az Első Nevelésügyi Kongresszus 1848 nyarán (Eötvös József kéri, hogy esz-közöljön a kongresszus „nevelési törvé-nyeket.) 1896-ban rendezték meg a Második Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszust (Nagy László)

A Nevelésügyi Kongresszusok történeti áttekintése (2.) 1928 - a Harmadik Egyetemes Tanügyi Kongresszus a Magyar Tanítók Országos Szövetsége kezdeményezte - a nemzeti kultúra értékeinek megteremtése. 1948-ban a Negyedik Egyetemes Tanügyi Kongresszust hívták össze. Cél: az új világkép kialakításának kérdéséről beszélni. (A kongresszus nem fejezte be a munkáját.)

A Nevelésügyi Kongresszusok történeti áttekintése (3.) 1970-ben az Ötödik Nevelésügyi Kongresszust hívják össze: öt fő kérdésre kereste a választ: a gazdasági-társadalmi és tudományos-technikai fejlődésnek az iskolai nevelésre és oktatásra ható fő tényezői; a kor nevelési feladatai és a nevelési tényezők együttműködése; a pedagógus hivatás és a továbbképzés; a neveléstudomány helyzete, feladata, intézményei, kapcsolata más tudományokkal; a közoktatás irányítás korszerűsítése.

A Nevelésügyi Kongresszusok történeti áttekintése (4.) 1993-ban került megrendezésre a Hatodik Nevelésügyi Kongresszus a Magyar Pedagógiai Társaság kezdemé-nyezésére. Megfogalmazta a magyar oktatásügy korszerűsítésének távlati, fejlesztési elgondolásait, tekintettel a 21. század kihívásaira és a magyar valóság reális feltételeire.

A VII. Nevelésügyi Kongresszusról (1.) A Kongresszus összehívását a Magyar Pedagógiai Társaság az MTA Pedagógiai Bizottságával együtt, társulva más országos civil szervezetekkel, valamint az egyházak pedagógiai- szakmai testületeivel 2006. szeptemberében kezdeményezte. Központi gondolata: „Az oktatás közügy!”

A VII. Nevelésügyi Kongresszusról (2.) Három fontos kérdéskört vizsgált: A gazdaság hatásai az oktatásügyre. Társadalmi elvárások ill. a teljesíthetőség problematikája. Az iskola, mint a közösségi élet színtere – képes-e az elvárásoknak megfelelni?

A gazdaságosság problematikája: A kérdés: vajon fenntartható-e a csökkenő gyereklétszám mellett a kialakult struktúra? A befektetett költségek reálisak-e, ellenőrzötten kerülnek-e felhasználásra? (A kontroll!)

Társadalmi elvárások ill. a teljesíthetőség problematikája A nyitott iskolarendszer – a környezet, mint adófizető állampolgár – a jogait gyakorolja. (Ezt a kritikus hangvételt segítette a minőségirányítás folyamat-ba állítása is.) De van-e valós társadalmi elvárás? Itt is találkozunk az elszámoltat-hatóság, a szakmaiság kérdésével.

Az iskola, mint a közösségi élet színtere – képes-e az elvárásoknak megfelelni? Sok tekintetben elbizonytalanodott a pedagógus társadalom. Az eredmények számonkérése különféle méréseken alapul. A viszonyítási alapok több esetben is irreálisak. (PISA mérés)

A következmények: A pedagógusok elbizonytalanodtak. Kudarcosak, csökkent az innovációs hajlam. Mentális problémákkal küzdenek. Visszafelé mutatnak: a felsőoktatást teszik felelőssé: „ERRE BENNÜNKET SENKI SEM KÉSZÍTETT FEL!” – aminek van valóságalapja.

A VII. NÜK központi kérdései: Mi a jellegzetes kihívás a XXI. század elején? Válságok vagy váltások? Fejlődés vagy stabilizáció? Mértéktartó optimizmus? Kritikus pesszimizmus? Mi a XXI. század európai embere előtt álló legfontosabb feladat?

Tegyük fel a kérdést! Milyen a ma tanárszerepe? Létezik egy alapellentét A szakma jelle-géből adódóan hagyományos értékeket képvisel, ez oly-kor a konzervati-vizmus látszatát kelti. Egy korszerű, innovatív szerep, amelyet a pedagógusnak el kell látnia.

Meg lehet-e felelni ennek a kettős elvárásnak? A pedagógusok egy része képes a szemléletváltásra, de van egy kör, amelyik már „hite hagyott”. Nyugalmat szeretne. Kibújik az innováció felelőssége alól. „A törvényt megszegik, de törvény nélkül nincs élet!” (Thomas Mann)

Gondolatok a tanáregyéniségekről Tegyük fel a kérdést, léteznek-e ma egyéniségek a pályán? Továbbá, van-e valós igény az egyéniségek jelenlétére? A házitanító: Rousseau A mindenkihez szóló: Öveges József

A „néptanító”: Móra Ferenc Pedagógus minták: A tudós tanár: Szentgyörgyi Albert A „néptanító”: Móra Ferenc

... és akikkel naponta találkozunk: Erzsi néni Jutka néni

Könnyebb vagy nehezebb a helyzetük, mint a mintáké? Lényegesen nehezebb! Az okok: állandó szakmai változásokat élnek át, a „partvonalról” sok a bekiabáló! (Mindenki ért a pedagógiához, mindenkinek van egy ötlete!)

Erzsi néni irigyelt pedagógus. Ismeri a mesterfogásokat: Nehezen árulja el szakmai titkait. Sokszor mosolyog. A problémákat egyedül oldja meg. Köztiszteletnek örvend. Többen fura szerzetnek tartják. A tanítványai bizalmát élvezi. Már nem jelent számára kihívást minden tanítási óra. Időnként haragszik az érdektelenekre (szülő, kolléga). Olykor – olykor sírni lenne kedve. Néha nyelvi, kommunikációs akadályokat él át. A hangerőtől sokszor szenved.

Milyen legyen a pedagógus? (a társadalom elvárása) A szakma összes fogását ismerje, de ne legyen öreg! Ismerje és kövesse az újat, de a módszerek követhetőek legyenek. A követelményrendszere egyértelmű legyen, de legyen belátó. Minden gyerekkel egyformán foglalkozzon, ne kivételezzen, de a tehetségesebbekhez igazodjon, mi gimnáziumban szeretnénk tanulni! „DE KI TUD MINDEZEKNEK MEGFELELNI?”

Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz Művészeti

Egy divatos kérdés Vizsgáljuk meg, ehhez használjuk az alapfogalmakat! Vajon kompetens-e Erzsi néni vagy Jutka néni a tananyagtartalmak közvetítéséhez? Vizsgáljuk meg, ehhez használjuk az alapfogalmakat!

Alapfogalmak: (1.) Kompetencia Mindazt a munkavégzéshez szükséges, megnyilvánuló szakértelmet, személyes készségek, képességek, motivációk, tulajdonságok együttesét jelenti, amelyek felhasználásával a munkakörben megkívánt eredmények elérhetők.

Alapfogalmak: (2.) A szócikk szerzője: Vajda Zsuzsa A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. „Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők.” A szócikk szerzője: Vajda Zsuzsa

Alapfogalmak: (3.) Megállapítható, hogy a kulcskompetenciák fejlesztése és értékelése szisztematikusan felépített, tudatos, többszereplős, hosszan tartó folyamat. Valójában az egész életen át tartó tanulási kompetenciát fejleszti elsősorban.

Mikor kompetens a pedagógus? A pedagógus legfontosabb kompetenciái: a személyközi, a pedagógiai, a szaktudományi, a szervezési, a kollégákkal való együtt-működési, a reflektív és fejlesztési, illetve az iskolai környezet alakításának kompetenciája. Alakítható-e, fejleszthető-e a pedagógus személyisége? Amennyiben igen, akkor megfelel az elvárásnak. (Kellő rugalmasság, nyitottság!)

Pedagógus kompetenciák Tudások: Tudomány területek szerint Pedagógiai szükségletek szerint Technológiák szerint Attitűdök: értékek – magatartások

Egy másik megközelítési mód Alapdilemma Tempó, nagy ütem Lassú, egyenletes haladás

ÁLLANDÓSÁG VAGY VÁLTOZÁS? AZ ÁLLANDÓSÁGRA TÖREKVÉS CÉLJA: valamely számunkra optimális állapot mesterséges fenntartása. A VILÁG LÉTEZÉSÉNEK LÉNYEGE A FEJLŐDÉS. MINDEN FEJLŐDÉS LÉNYEGE A VÁLTOZÁS. AZ ÁLLANDÓSÁGRA TÖREKVÉS = ELLENÁLLNI A VÁLTOZÁSNAK, A FEJLŐDÉSNEK. “Az emberiség egyik legnagyobb tévedése az állandóságba vetett hite.”

És most vissza a Kongresszushoz! A magyar közoktatás kulcskérdése, hogy a legkiválóbbak válasszák a pedagógus pályát, és azon meg is maradjanak. Ennek érdekében meg kell teremteni azokat a feltételeket, melyek vonzóvá teszik ezt a pályát. A pedagógusok érezzék át a szépségét és felelősségét annak, hogy leginkább tőlük függ a gyerekek iskolai eredményessége. Érezzék át munkájuk méltóságát. (...) Legyen bátorságuk kísérletezni!

a pálya szépsége, felelőssége bátorság a kísérletezéshez Záró gondolatként Az idézett szöveg kulcsszavai: feltételteremtés vonzó pályakép a pálya szépsége, felelőssége a munka méltósága bátorság a kísérletezéshez

Miért vagyok optimista? - A Kongresszus sok szakembert mozgatott meg, jelen lehetett „Erzsi néni”, „Jutka néni”, és sokan mások, akik a szakma mesterei. A szakmai párbeszéd folytatódott, a jobbítás szándéka minden résztvevőben megvolt. A Kongresszus érdeklődésének középpontjában a gyermekek és a fiatalok nevelése állt. A kongresszusi kommunikáció leggyakrabban említett fogalma az iskola volt.

Miért vagyok optimista? A Kongresszus résztvevői az oktatásban érdekeltek széles körét képviselték: a kongresszus munkáját a kultúrált vitatkozási stílus és a konszenzuskeresés jellemezte. Így a VII. Nevelésügyi Kongresszus mottója tehát igazzá vált: AZ OKTATÁS KÖZÜGY!

Térjünk vissza a címhez! „Hagyományok és innovativitás a pedagógusszerepek között” Azt állítom, e két gondolatkör, mondjuk úgy; „filozófia” megfér egymás mellett, sőt egymást erősíti. Csak így tevékenykedhet minden pedagógus, ez teszi hitelessé, s vezet eredményhez.

Köszönöm érdeklődő figyelmüket és türelmüket. “Hetven évig tanul az ember, és meghal tudatlanul.” – középkori bölcselet Köszönöm érdeklődő figyelmüket és türelmüket.