A pedagógusok értékelési rendszerének lehetőségei, tapasztalatai

1.Jogszabályi háttér 2.A közoktatás minőségértékelési rendszere 3.A teljesítményértékelés a szabályozás szintjén 4.Értékelés szempontjai és az értékelés rendje 5.A pedagógus tevékenységéhez szükséges kulcskompetenciák 6.A könyvtárostanár munkájának értékelése 7.Tapasztalatok

1. Jogszabályi háttér

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról

2. A közoktatás minőségértékelési rendszere

Egy olyan összehangolt irányítási rendszer, amely a közoktatási intézmények számára kitűzött céloknak megfelelő intézményértékelési, tanulói teljesítménymérési és statisztikai funkciók, illetve az ezek által szolgáltatott, a közoktatás eredményességéről, minőségéről, hatékonyságáról szóló információk gyűjtését, és az érdekeltekhez való visszacsatolását hivatott szolgálni. A minőségértékelési rendszer alapját a tartalmi szabályozás és a fejlesztéspolitika által kitűzött célok képezik Az intézményi önértékelés területei között kiemelt terület a pedagógusok munkájának értékelése

Célja: Fejlesztés Minősítés

3. A teljesítményértékelés a szabályozás szintjén

A közoktatási intézményeknek az elmúlt években el kellett készíteniük minőségirányítási programjukat. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kellett határozni : – az intézmény működésének folyamatát, – ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, – rögzíteni kellett a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

2007 tavaszáig kellett kiegészíteniük az intézményeknek a minőségirányítási programjukat az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjével.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról rendelkező évi LXI. törvény 35. § (2) bekezdése módosította a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdését az alábbiak szerint:

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. § (11) „az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.”

A korábbiakhoz képest a módosítás szerint tehát a teljes alkalmazotti közösségre kell kiterjeszteni az intézményi minőségirányítási programban a teljesítményértékelési rendszert!

A közoktatási intézmények tehát alkalmazhatják az intézményi minőségirányítási programjukban kialakított teljesítményértékelési rendszerüket, azzal a feltétellel, hogy a teljesítményértékelést ki kell terjeszteni a teljes alkalmazotti közösségre -a Kt. szerint-, valamint a jogszabály szerinti egyenértékűsítést is el kell végezniük, és rögzíteniük kell mindezt az intézményi minőségirányítási programban.

A teljes í tm é ny é rt é kel é si rendszerhez sz ü ks é ges szervezeti szab á lyoz ó k: Pedagógiai program – nevelési program - helyi tanterv Minőségirányítási program (Része a teljesítményértékelési szempontrendszer) Szervezeti és Működési Szabályzat Munkaköri leírások

4. Értékelés szempontjai és az értékelés rendje

Az értékelés módszerei I. Intézményen belüli módszerek Tanulók eredményei Óra és foglalkozáslátogatások tapasztalatai A nevelő oktató munkához a pedagógus által elkészített, alkalmazott dokumentumok Továbbképzéseken való részvétel hatékonysága Munkaközösségek, más szakami műhelyekben kifejtett tevékenység Pedagógusok véleménye egymás munkájáról Tanulói kérdőívek, tanulók véleménye A pedagógusok önértékelése

II. Intézményen kívüli módszerek: Szülői kérdőív Szakértői vélemények Szaktanácsadói vélemények

A teljesítményértékelés módja A teljesítményértékelés alapját képező dokumentumok elfogadása alapján. Teljesítményértékelés írásbeli és szóbeli véleménynyilvánítás alapján. (Értékelő lappal)

5. A pedagógus tevékenységhez szükséges kulcskompetenciák

Anyanyelvi kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi/szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia Szakmai kompetencia

6. Értékelési szempontok a könyvtárostanár legfontosabb munkaköreihez Az FPI „A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés módja” című kiadványa alapján

7. Tapasztalatok

Jelenleg még nincsenek általános tapasztalatok arról, hogy hogyan is működik az intézményekben a pedagógus teljesítményértékelési rendszer. Az elmúlt évben az OKM által kiírt pályázati felhívásra beérkezett pályázatok azonban lehetőséget teremtettek a jó gyakorlat bemutatására. A jó gyakorlatok válogatása során a fő törekvés az volt, hogy lehetőleg több éves működési tapasztalattal bíró intézmények eljárásait mutassa be az OKM. A teljesség igénye nélkül a válogatás ötleteket adhat az intézményeknek saját gyakorlatuk további „finomítására”, továbbfejlesztésére. Az intézményi teljesítményértékelés „jó gyakorlat” az OKM honlapján megtalálható. Főoldal / Közoktatás / Archívum / Hírarchívum / 2009 elérési útonFőoldalKözoktatás Archívum Hírarchívum ctag=articlelist&iid=1http:// ctag=articlelist&iid=1

A tapasztalatok azt mutatják, hogy minden intézmény az intézményi profilnak megfelelően, de a saját „értékítélete alapján” határozta meg a pedagógus teljesítményértékelés szempontjait. Ebből adódóan nagyon eltérő is lehet a különböző intézményekben kiválónak, vagy éppen nem megfelelőnek minősített pedagógus megítélésének szempontrendszere, a minősítés kritériumrendszere. Az OKM az idei évben is pályázat meghírdetésével törekedett az intézményi munkát segíteni, a forrásokat bővíteni. (17/2009. (IV. 2.) OKM rendelet )

Nézzünk néhány általános – az intézményi sajátságokat tiszteletben tartó, megőrző – szempontot, amely majdnem minden teljesítményértékelésnek részét képezik. A teljesítményértékelés, a teljesítményértékelési rendszerlétjogosultságát megalapozza: hogy jogszabály kötelezővé teszi, az elszámoltathatóság igénye, mely a közoktatásban még hangsúlyosabban jelenik meg, az elvárások megfogalmazása tiszta átlátható helyzetet teremt, az egyénre szabott értékelés segíti a pedagógus fejlődését, informálja a vezetést, visszacsatolást ad a pedagógusnak, a tanulói eredményességet szolgálja.

A teljesítményértékelés célja: – közvetítse a szervezet számára, mennyire fontos a minőség, – elismerje a jó, kimagasló teljesítményt, – segítsen a fejlődésben.

A teljesítményértékelés eredménye A teljesítményértékelés eredményeként lehetőség teremtődik arra, hogy a szervezeten belül még lappangó konfliktusok felszínre kerüljenek, illetve a nyílt konfliktusok megoldódjanak, ennek következtében javulhat a kommunikáció, kialakulhat a közös értékrend.

Az intézmények általában tevékenység alapú, fejlesztő értékelési rendszert dolgoztak ki, melynek fő szempontjai pl.: A tanítás minősége, a kötelező tanítási órákon túl végzett tevékenységek, az intézmény működését segítő tevékenység, munkafegyelem, kapcsolattartás a vezetőkkel, kollégákkal, szülőkkel, diákokkal.

A legfontosabb kompetenciák között jelenik meg szinte minden intézmény teljesítményértékelésében a szakmai ismeretek alkalmazása, empátia, kommunikáció, együttműködés, kreativitás, konfliktuskezelés, problémamegoldás, felelősségtudat.

Az értékelők körét az intézmények nagyon változatosan határozzák meg. A részvevők között szerepelnek közvetlen vezetők, vezetői teamek, a nevelőtestületből kialakított teamek, közvetlen kollégák, szülők, gyermekek, érdekképviseleti, érdekvédelmi szervek képviselői. A teljesítményértékeléshez az információt az értékelők több forrásból gyűjtik, az önértékelés, társak értékelése, az óralátogatásokon szerzett tapasztalatok a leggyakoribbak. A teljesítményértékelés eredményeként az intézmények a saját értékelési rendszerük alapján az erősségeket, gyengeségeket, fejlesztő területeket meghatározó „megállapodással” zárják.

Köszönöm a figyelmet!

Elérhetőség Berki Imre titkársági referens Közoktatási Szakállamtitkári Titkárság Oktatási és Kulturális Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u ) Tel: 06-1/