A GIMNASZTIKA FOGALMA, CÉLJA, FELADATAI, JELLEMZŐI

A GIMNASZTIKA: az általánosan és sokoldalúan képző, a sportágak előkésztő, fejlesztő és szinten tartó gyakorlatait és az ember természetes mozgásait foglalja magába. A GIMNASZTIKA CÉLJA: olyan mozgáskészségek kialakítása, ill. motoros képességek fejlesztése, amelyek előmozdítják az egészséges testi fejlődést, lehetőséget biztosítanak a mozgáskultúra fejlesztésére és a sportbeli teljesítményfokozásra, felkeltik majd megszilárdítják az aktív és rendszeres testedzés, valamint sportolás iránti érdeklődést.

A GIMNASZTIKA FELADATAI: a szervezet felkészítése a testmozgásra az általános és speciális bemelegítés révén, mozgástanulási folyamatok felgyorsítása, a balesetek, sérülések kockázatának csökkentése, fokozza a szervezet regenerálódását, járuljon hozzá a rehabilitáció tökéletesítéséhez, gyorsítsa a kezdők képességeinek megalapozását, gyorsítsa fel a haladó sportolók képességeinek fejlődési ütemét, segítse elő az élsportolók képességeinek szinten tartását, járuljon hozzá az egyén alapvető mozgásműveltsé- gének bővítéséhez, valamint az egészség megőrzésében, pszichikai, erkölcsi tulajdonságok, kialakításában van fontos szerepe.

A GIMNASZTIKA JELLEMZŐI: gyakorlatai sokfélék, életkornak megfelelően változtathatóak, egyénileg és csoportosan végezhetők, időjárástól, évszakoktól nem függ, teremben és szabadtéren is gyakorolhatók, kiválóan alkalmazhatók kondicionális, koordinációs képességek és ízületi mozgékonyság fejlesztésére, hatása kiterjedhet az egész testre, de testrészekre is lokalizálható, a kifejtett hatás pontosan adagolható, minimális a szerigény.

A GIMNASZTIKA ALAPFOGALMAI ALAPFORMA: az egyszerű testhelyzetek, ill. az egy ízületben, egy forgástengely körül történő, egyirányú és befejezett mozgások. EGYSZERŰ GYAKORLAT: ha két alapforma kapcsolódik. ÖSSZETETT GYAKORLAT: három vagy annál több alapforma kapcsolódik. GYAKORLATHALMAZ: a gyakorlatok spontán, rendszertelen egymásutánisága, amely sem funkciójában, sem „hatáskiváltásában” nincs összefüggésben. GYAKORLATSOR: több gyakorlat ütemenkénti összekapcsolása, egymásutánisága. GYAKORLATLÁNC: olyan gyakorlatsor, ahol az előző gyakorlat befejező helyzete, a következő gyakorlat kiinduló helyzetével megegyezik.

A GIMNASZTIKAI GYAKORLATOK TARTALMA, FORMÁJA A különböző gimnasztikai gyakorlatokkal különböző célokat valósíthatunk meg. A célok elérésére tett gyakorlatok jellemzik a gyakorlatok tartalmát. Hatáskiváltás szempontjából egy gimnasztikai gyakorlat lehet: erősítő-, nyújtó-, ernyesztő hatású, intermuszkuláris koordinációt /izomcsoportok között érvényesülő/ fejlesztő. Pl.: ha egy gyakorlatban erősítő hatású alapformák szerepelnek, akkor a gyakorlat tartalma erősítő hatású.

A gyakorlatok tartalma sokféle lehet, irányulhat a szervezet felkészítésére a nagyobb terhelés elviselése érdekében, azaz bemelegítésre, levezető, regeneráló hatás kiváltására, testtartás javítására, akaraterő fokozására stb. A gyakorlatok összessége - amelyek a célokban kitűzött hatásokat kiváltják -, valamint amit a külső megjelenésük alapján látunk, a gyakorlat formája, azaz a látható, ill. érzékelhető mozgás. A gyakorlatok formájának megválasztása mindig az adott cél, ill. az egyén vagy a csoport életkorától, előképzettségétől, felkészültségétől függ.

A GIMNASZTIKAI GYAKORLATOK FELOSZTÁSA Formai felosztás: A./ REND(ALAKI)GYAKORLATOK Alakzatok: vonal oszlop kör egyéb

B./ ÁLTALÁNOSAN ÉS SOKOLDALÚANKÉPZŐ GYAKORLATOK Ezek a mozgások a hétköznapi használatban közismert „gimnasztikai gyakorlatok” vagy SZABADGYAKORLATI ALAPFORMÁJÚ gyakorlatok, melyek az emberi test mozgásrendszerének alapvető képzését, a szervek, szervrendszerek /csont és izomrendszer, izületirendszer stb./, valamint a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok fejlődését szolgálják. Szokták HATÁROZOTT ALAPFORMÁJÚ gyakorlatoknak is nevezni, mivel végrehajtásuk meghatározott formához kötött.

A.) Szabadgyakorlatok (eszköz nélküli gyakorlatok): a test mozgásai, ill. a testrészek egymáshoz viszonyított elmozdulásai, amelyek végrehajtása különösebb technikát nem igényel. Rendszerezésük: 1. Testre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: erősítő hatású; nyújtó hatású; ernyesztő hatású gyakorlatok. 2. Testrészek szerint lehetnek: nyakgyakorlatok; kargyakorlatok; törzsgyakorlatok (has-, hát-, oldalgyakorlatok); lábgyakorlatok.

3. A gyakorlat szerkezete szerint: egyszerű; összetett gyakorlatokat különböztetünk meg. B.) Eszközzel végzett gyakorlatok: Kéziszer gyakorlatok: babzsák, bot, gumikötél, ugrókötél, labda, tömöttlabda, szalag, karika, kézisúlyzó stb. Szergyakorlatok: pad, zsámoly, bordásfal, mászókötél, mászórúd, svédszekrény stb. Páros- és társas gyakorlatok: páros, hármas, négyes gyakorlatok.

C.) Természetes gyakorlatok: spontán megtanult kötetlen mozgásformák, melyek az egész test izomcsoportjait igénybe veszik. Hatásuk változatos, sokoldalú, alkalmazásuk az alapvető mozgáskészségek kialakításában igen fontos. Előfeltételeit képezik a sportági mozgásoknak. Főbb csoportjai: Járások, futások; Ugrások; Dobások; Emelések, hordások; Húzások, tolások; Kúszások, mászások; Függeszkedések; Küzdőgyakorlatok; Egyensúlygyakorlatok.

4.Tetsnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal: kevés eszközt igénylő, hangulatos, egyszerű feladatokat és szabályokat tartalmazó, könnyen elsajátítható játékok. Komplex módon fejlesztik a résztvevők képességeit, ugyanakkor lehet egy képességre összpontosítva választani közülük. Fogó és futó játékok: egyszerű fogó, érintő fogó, páros fogó, elefánt fogó, Féltek-e a medvétől? stb.; Sor és váltóversenyek; Egyéni versengések; Küzdőjátékok: páros és csapat küzdelmek; Dobó és labdás játékok.

2. Funkcionális felosztás: Bemelegítő gyakorlatok; Levezető, regeneráló gyakorlatok; Motoros képességeket megalapozó, fejlesztő, szintentartó gyakorlatok: Általánosan és Speciálisan sokoldalúan képző képző gyakorlatok gyakorlatok Kondicionális Koordinációs Ízületi képességeket képességeket mozgékonyságot fejlesztő fejlesztő fejlesztő gyakorlatok gyakorlatok gyakorlatok

Prevenció- megelőzés (mozgásszervek betegségeinek megelőzése): Veleszületett betegségek megelőzése orvosi feladat. Szerzett betegségek egy részében sem a sportszakemberek feladata a megelőzés. Funkcionális eredetű szerzett betegségek: ilyenkor a gyenge izomzat okozta kóros funkció az elsődleges kiváltó tényező, amely az évek során másodlagos, irreverzibilis betegséghez vezethet. Prevenció alatt mozgásszervi szempontból az izmok és az ízületek funkcionális eredetű kóros állapotainak megelőzését értjük. Ez fontos feladata az iskolai és az iskolán kívüli testnevelésnek is. Ezek a funkcionális betegségek leggyakrabban a gyermekkorban vagy a gyermek- és pubertáskor határán alakulnak ki (hanyag tartás, lúdtalp, túlsúly stb.).

Mind a gyermek-, mind a felnőttkori életminőségjavítás leghatékonyabb eszköze a korai prevenció. A prevenció módszere azon a tényen alapul, hogy a fiziológiás izom és ízületi funkció ellenállóbbá teszi az egyént mind a sérülésekkel, mind a az életkor előrehaladtával törvényszerű elhasználódással, vagy akár a szerzett betegségekkel szemben is. A preventív szemlélet hosszú távú befektetés, eredménye csak évtizedek múltán, és akkor is csak nehezen mérhető. Már az óvodás és kisiskolás korban is fontos az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, megfelelő felkészítés keringési és légzőszervi betegségek megelőzésére, károsodások csökkentésére, stb. A testileg és szellemileg érettebb korosztály tudatosabb együttműködésére számíthatunk a prevenció megértésében.

Melyek a legfontosabb feladatok: Helyes testtartás megéreztetése különböző kiindulóhelyzetekben. Speciális testtartásjavítás, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A medence megfelelő dőlésszögét és stabilizálását biztosító izmok erejének növelése, funkciójának javítása. A lábboltozat fenntartásában legfontosabb szerepet játszó izmok funkciójának javítása. Az izomtónus és a pszichés feszültségi állapot akaratlagos csökkentése relaxációs gyakorlatokkal. Testtartásjavítás kéziszer- és szergyakorlatokkal.

A különböző feladatok gyakorlati megvalósítása nem okozhat gondot, hiszen ismert gimnasztikai alapformák felhasználásával tervezzük a gyakorlatokat. A preventív gyakorlatokat alkalmazhatjuk az edzés bemelegítése folyamán, külön edzésrészként, a levezető részben. A gyakorlatok végzése közben tudatosan figyeljünk az izmok munkájára, illetve a helyes testtartást mindig ellenőrizzük. A preventív gyakorlatok végeztetésének tempója a megszokottnál lassabb, de tudatosabb. Tükör alkalmazása segíthet a munkánkban.