Kockázati tényezők v. rizikófaktorok A betegségek kialakulásában szerepet játszó hatásokat kockázati tényezőknek vagy rizikófaktoroknak nevezzük. Helytelen táplálkozás, a mozgáshiány egyenlőtlen fizikai terhelés, káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás), tartós idegrendszeri túlterheltség. ! nem önmagukban hatnak (szinergizmus). Pl: dohányzás→keringési betegség + ↑↓ mozgásszegény életmód → elhízás

A stressz, mint kockázati tényező A szervezetet érő káros hatások összefoglaló néven: a stresszorok Bármilyen forrásból származhatnak: Fizikai tényezők (fény, zaj, elektromágneses hullámok stb.) Kémiai ( mérgező gázok, nehézfémek, más vegyi anyagok) Biológiai (különböző kórokozók, ragályos betegségek stb.) Pszichofiziológiai (idegrendszerre ható tényezők, csalódások, szociális okok stb.) → e hatások által kiváltott különös állapot a stressz

Sellye János, magyar származású kanadai tudós szerint: a stressz a szervezet egyféle típusú, nem specifikus neurohumorális (idegi-hormonális) válaszreakciója, amivel az őt ért bármilyen ingerre reagál. ! Van, akiről „lepereg” → genetikai adottság Gorilla-kisegér

A stresszhatások és a változások teszik lehetővé a szervezet alkalmazkodását az új feltételekhez.

A stresszállapot lehet: múló és tartós, ezen belül folyamatos vagy szakaszos, különböző stresszorok hatásai össze is adódhatnak.  A stressz lehet: fizikai (fájdalom, nagy hideg, vagy meleg, táplálék- és vízmegvonás) pszichés (egzisztenciális szorongás, reális vagy irreális félelem valaminek a bekövetkeztétől)

A Selye-féle elképzelés értelmében bármelyik stresszor ugyanazt a hatást váltja ki (a stressz biokémiája). A stresszhatásra létrejövő valamennyi reakció idegi és hormonális mechanizmusok révén valósul meg ! az intenzív és tartós stressz általános adaptációs szindrómát vált ki

Alkalmazkodás (adaptáció) 4 fázisa: 1. Alarm (riadó) aktivizálódik a vegetatív idegrendszer szimpatikus része, ( intenzív légzés, szívműködés, tág pupillák, gátolt gyomornedv elválasztás stb) a hipotalamusz ↓ kémiai jelzés (kortikoliberin) agyalapi mirigy (hipofízis) → adrenokortikotrop hormon ↓ vérárammal a mellékvesékhez → kortikoszteroid hormonok elválasztása → ezek készítik fel a szervezetet a károsító behatásokkal szembeni küzdelemre. 2.Rezisztencia (ellenállás) 3.Kimerülés (megbetegedés) 4.Elhasználódás (rokkantság, halál)

Krónikus stressz hatására számos pszichoszomatikus betegség alakulhat ki: gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek, impotencia alkoholizmus, kábítószerfüggés, pszichoneurózisok,, pánikbetegség és depresszió → öngyílkosság Egyes megfigyelések szerint rosszindulatú daganatok is

Van-e a stressznek ellenszere? Jobban meg kell ismernünk magunkat! : Erőségeinket Gyengeségeinket Önmagunk korlátaival kerüljünk tisztába

Bölcsesség „ Uram adj nekem erőt, hogy megváltoztassam azt, amit meg tudok változtatni,türelmet, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni, és bölcsességet, hogy tudjam a kettő közötti különbséget!”

Alkalmazkodóképesség Szigorúság, önfegyelem (+) Tolerancia, Rugalmasság Alkalmazkodóképesség Szigorúság, önfegyelem (+) A merevség – törékennyé és sebezhetővé tesz Problémamegoldó-képesség (egy dolgot többféleképpen, úton is megoldhatunk) Nincs megfelelő recept!

Segít Időbeosztás Pozitív gondolkodás Vegyük előre a nehezét Járjunk emberek közé, társaságba Munkamegosztás Racionalitás és hit Meg kell tanulnunk „nem”-et mondanunk Legyen önbizalmunk, de ne becsüljük túl magunkat

„Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de csak előrefelé lehet élni”

Civilizációs ártalmak, mint kockázati tényezők

Civilizáció A civilizáció a társadalmi fejlődésnek az ősközösség (vadság, és barbárság kora) után következő, a munkamegosztást létrehozó korszaka. Általában az anyagi-technikai és szellemi színvonalnak (kultúrának) az adott népcsoportot jellemző (általában fejlettebb értelemben használt) foka. A kultúra szinonimájaként is használják.

Civilizációs ártalmak Az emberiség fejlődéstörténetének (civilizációs fejlődés) hamar és könnyen megszokható előnyeinek (urbanizált életmód, jó infrastruktúra, a gépek által kényelmessé vált mindennapok, a közlekedés fölgyorsulása, telekommunikáció, a soha-nemlátott termelékenység, illetve a mezőgazdaságban a terméseredmények) kísérő newgatív jelenségei.

Civilizációs ártalmak A civilizációs ártalmak négy jellemző csoportja a következő: A fizikai aktivitás drasztikus csökkenése és egyoldalúvá válása. Gépesítés, automatizálás, a közlekedés „ülő-komfortja”, homo sitting életmód. Teljesítmény- és időkényszer, túlzsúfolt életterek és közlekedés. Túlfogyasztás. A jóléti, illetve a fogyasztói társadalmak embere táplálkozásban, nyersanyagban, energiában, stb. aránytalanul és főként pazarlóan él. , Környezeti ártalmak. a fosszilis tüzelőanyagok. a kemizálás, urbanizáció, technika vívmányai stb.

Civilizációs betegségek A civilizációs betegségek elsősorban a civilizációs ártalmak, a mozásszegény életmód, az (alkalmazkodóképesség határain túli) idegi-, pszichikai megterhelés, a helytelen táplálkozás és a szenvedélybetegségek, valamint a környezeti ártalmak következtében jellegzetes betegségcsoportok kialakulása vált a fejlett világban tömegek halálokává, de legalábbis életminőség rontó betegségévé (morbiditás).

→ Civilizációs betegségek: - A szív- és érrendszeri megbetegedése - Az emésztőszervi megbetegedések - Az anyagcsere betegségei - A légzőszervi megbetegedések - A mozgásszervi megbetegedések - A mentális megbetegedések Allergiás megbetegedések Daganatos megbetegedések.

Miért „hódítanak” a civilizációs betegségek? A táplálkozás minősége A mozgáshiány A táplálkozás minősége A pszichikai és szociális terhek A szervezetünket érő folyamatos negatív behatások következtében az immunrendszerünk legyengül  

Szemináriumi foglalkozások témái 1. Téma: Civilizációs ártalmak és azok hatásai az emberre. (2 óra) 2. Téma: Káros szenvedélyek és azok hatásai az emberre. (2 óra) 3.Téma: Szennyezőanyagok környezetünkben és azok hatása az emberre.(2 óra)

Irodalom Kohl Ágnes: „ Ember és környezete”, 1991 Dieter Heinrich – Manfred Herg: „Ökológia SH atlasz”, 1994 Kerényi Attila: „Általános környezetvédelem”, 1995 Желібо Є.П., Заверука, Н. М.: “Безпека життєдіяльності”, 2001. І. П. Пістун: “Безпека життєдіяльності”, 1995 Takács S. : ”Az ember és környezete”,1994 Komonyi Éva: Életvédelem I. Főiskolai jegyzet (Oktatási anyagok, belső hálózat) HITELES! Internetes oldalak

A szervezet védőreakciói Dr. Komonyi Éva PhD

A szervezet megóvását szolgálják: a szervezet védő és alkalmazkodási reakciói → szabályozásuk reflektorikus úton történik ↓ feltétlen reflexek → veleszületett (táplálkozási, szaporodási, tájékozódási stb.) + feltételes reflexek → szerzett reflexek )

Védőszervek,- szövetek,- anyagok: Védőreakciók: Fájdalom Hőemelkedés Gyulladásos reakciók Védőszervek,- szövetek,- anyagok: lép, máj, bőr, nyálkahártyák,nyirokcsomók, hormonok, antitestek

A szervezet védekezésének jellemző vonásai Eredményességét befolyásolja: az életkor a nem a krónikus betegségek a szervezet adott időbeni fizikai és biológiai állapota a károsító tényező minősége (toxicitás), mennyisége, intenzitása és időtartama

A hőegyensúly fenntartása a központi idegrendszer irányításával (hipotalamusz) a keringés és az izomrendszer vesz részt az alkalmazkodás csak egy bizonyos határ között Meleg hatására ? Hideg hatására?

A légutak védekezési mechanizmusa szilárd anyagok gáznemű anyagok aeroszolok Orr- szájüreg- garat- gége-torok

Az emésztőszervek szerepe a védekezésben Kémiai védekezés: semlegesítés →gyomorsav, méregtelenítés → máj Mechanikai védekezés

A bőr védelmi funkciója Idegen anyagok bejutását nehezíti vagy gátolja Savas kémhatása a mikroorganizmusok nagy részének behatolását gátolja

Védő fehérjék funkciója A globulin frakcióban találhatók (immunglobulin) ↓ Ellenanyagok termelése Idegen anyagok mikroorganizmusok toxinok

A káros tényezők elhárításának lehetőségei Növelni szervezetünk alkalmazkodóképességét → egészséges életvezetés Minimalizálni a stresszorok forrását(emissziót) Csökkenteni hatásukat (imissziót) →megengedett határértékek Preventív orvosi vizsgálatok elvégzése

A szenzorrendszerek (érzékszervek) jelentősége Komonyi Éva PhD

Hogyan ismeri fel az ember a károsító tényezőt? ↓ Imisszió → ember Hogyan ismeri fel az ember a károsító tényezőt? ↓ analizátorok (érzékszervek) 6+1

Szenzorrendszer: → a külvilágnak és a szervezet belső környezetének a változásairól befutó jelzések felfogását és feldolgozását végző rendszer (Pavlov nyomán)

→idegimpulzus → idegrostok → agykéregközpont ↑ ↓ ↑ → ║ → ║ → ║ inger receptor gerincvelő ↓ az ingerületek elemzése megfelelő reakciók kialakítása érzetek képződése (szubjektív)!

Minden érzetre jellemző: ↓ Tér -és időérzékelés (kezdete és vége), intenzitás (erős gyenge) minőség(éles, tompa)

A látás szenzorrendszere Az összes szenzorrendszer között a látás a leginformatívabb Az információ közel 90% - a megerőltetése, a rossz megvilágítás és a mozgásszegény életmód, a dohányzás árt

A hallás szenzorrendszere 16 és 20 000 Hz (20 kHz) közötti frekvencia-tartományba eső hangrezgéseket érzékeli 90 db – hallásszervi károsodás fertőző betegségek, pl. az influenza, mandulagyulladás középfültő-gyulladást okozhatnak Huzat, éles tárgy

A szaglás szenzorrendszere a szagok figyelmeztetnek bennünket a veszélyre +30oC hőmérsékleten optimális a szaglórendszer gyorsan hozzászokik a szagokhoz

Az ízlelés szenzorrendszere Az ízlelés receptorai: a nyelven, a szájpadláson, a szájüreg nyálkahártyájában négy alapízérzet: sós, édes, savanyú és keserű édes ízt → a nyelvünk hegyével, savanyút → a széleivel, a sóst → a hegyével és széleivel, a keserűt → a gyökével érezzük ízanalizátor + szaganalizátor→ együtt a szervezet anyagcsere szabályozásában.

A tapintás szenzorrendszere receptorai a bőrben találhatók Kétféle hatást érzékelnek: mechanikai (nyomás, érintés, rezgés) hőhatást (meleg, hideg)

A mozgás szenzorrendszere: a csontváz és izmok receptoraiból származó információ → agykéregközpont ↓ összehangolt mozgás

A szenzorrendszerek közös tulajdonsága: képesek saját érzékenységüket az ingerek erősségéhez igazítani vagyis képesek alkalmazkodni ! az alkalmazkodási képesség csak az inger bizonyos mértékéig, meghatározott korlátokig marad fenn, azon túl károsodhatnak