Vállalatfinanszírozás Osztalékpolitika Vállalatfinanszírozás

Osztalékpolitika fogalma Adott tőkeköltségvetési és hitelfelvételi döntések esetén a vállalat mekkora osztalékot fizet ki és milyen formában. A vállalatvezetés arról dönt, hogy vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki, vagy visszaforgatja a nyereségét (illetve annak egy részét).

Az osztalékfizetés formái pénzben más eszközben (pl. Kaptár Rt. ­– mézben) osztalékrészvényben saját részvény visszavásárlás (csak akkor osztalék, ha tulajdonarányos)

Osztalék értelmezése A jogi illetve számviteli értelemben vett osztalék nem feltétlenül jelent pénzügyi értelemben vett osztalékot. Okai: nem történik meg a vállalati vagyon egy részének tulajdonarányos felosztása (pl. részvényben fizetett osztalék) létezik olyan osztalékfizetési forma, ami pénzügyi értelemben osztalék, de jogi értelemben nem az (pl. saját részvény tulajdonarányos visszavásárlása)

Az osztalékpolitika elméleti kérdései A vállalat értékét befolyásolja-e, hogy a vállalat milyen formában, mekkora osztalékot fizet; növeli-e a vállalt értékét, ha változtat osztalék politikáján?

Elméletek Jobboldali elmélet: a vállalat fizessen minél több osztalékot, mert ez növeli az értékét. Baloldali elmélet: az osztalékfizetés káros, mert csökkenti a vállalat értékét. Az elmélet alapja: az adórendszer előnyhöz juttathatja a tőkejövedelmek egyik vagy másik formáját. 1986 előtt az amerikai adórendszer a jövedelemadó szintjén az osztalékot nagyobb adó sújtotta, mint az árfolyamnyereséget Középutas elmélet (Modigliani – Miller): Az osztalékpolitika irreleváns, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek.

Osztalékpolitika a gyakorlatban Lintner modell: az osztalék információ tartalma a = módosítótényező (az információtartalom) A magyar adórendszer alapvetően klasszikus típusú, mert két szinten adóztat: vállalati szinten: TÁNYA (különbözik, ha van osztalékfizetés, illetve ha nincs) személyi jövedelmek szintjén: forrásadó jellegű adóztatás (kivételek, kedvezmények, stb.)

Következtetéseink Az osztalékpolitika nem befolyásolja a vállalat értékét, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek (MM I.). Az aszimmetrikus adórendszer módosít(hat)ja ezt. Komoly növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalat a kibocsátások magas tranzakciós költsége miatt általában alacsonyabb osztalékot fizet (esetleg egyáltalán nem fizet) Empirikus vizsgálatok szerint az osztalékpolitika váratlan változása jelentősen megváltoztathatja a vállalat értékét, de nem az osztalékok változása miatt, hanem a változás információtartalma miatt.

Példa – Lintner modell (10.63) Tételezzük fel, hogy egy vállalatnál az egy részvényre jutó várható nyereség a következő-képpen alakul: A jelenben (0. időszak) az osztalék-kifizetési ráta 0.65. Várhatóan hogyan alakul a vállalati osztalék nagysága a Lintner-modell szerint, ha a módosító tényező nagysága 0.6, a megcélzott kifizetési arány pedig 0.7?

Megoldás (10.63):

Példa (10.56) Egy vállalat kizárólag saját tőkéből finanszírozza működését. Jegyzett tőkéje: 1 millió darab 100 Ft névértékű részvény, amelyek jelenlegi piaci árfolyama 250 Ft. Tegyük fel, a vállalat éves szokásos osztalékát már kifizette, a közgyűlés a jelenlegi részvényesek számára a következő negyedévre 40 MFt rendkívüli osztalék kifizetését is megszavazta (amire a vállalat eredménytartaléka lehetőséget is ad). Emellett a közgyűlés egy másik határozata szerint a következő negyedévben a vállalat nyilvános részvénykibocsátással 100 MFt új tőkéhez kíván jutni. Hány darab új részvényt és milyen árfolyamon kell a vállalatnak ahhoz kibocsátania, hogy a közgyűlés mindkét határozatát végre lehessen hajtani? (Az adózástól tekintsünk el.)

Megoldás (10.56):

Példa (10.58) A PVZH Rt. mérlege a következő:

Feladat (10.56): A vállalat 11ezer Ft rendkívüli osztalékot szeretne kifizetni a részvényeseinek. Tegyük fel, hogy a vállalatnak az osztalékfizetést megelőzően 1100 db kibocsátott részvénye van, és nem változtat beruházási és hitelfelvételi politikáján. Adók nincsenek. A vállalat pótlólagos részvénykibocsátással finanszírozza az osztalékfizetést. Az új részvények nem jogosítanak a rendkívüli osztalékra.

Mekkora a részvények értéke az osztalékfizetést megelőzően, majd az osztalékfizetést követően? Részvények száma kibocsátás előtt: 1100 db RÉ árfolyama = 150000 Ft/1100 db = 136,4 Ft/db

Hány darab új részvényt kell kibocsátania a vállalatnak, hogy megszerezze az osztalék-fizetéshez szükséges pótlólagos összeget? Darab = 11000 / 126,4 = 87 db