Rózsáné Czigány Enikő Differenciáló pedagógia. A differenciáló pedagógiában érintett főbb csoportok  SNI  Tehetséges  Hátrányos helyzetű  Migráns.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
A nevelési tanácsadók szerepe a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége.
Tehetséggondozás a testnevelés órán
Magyar Tehetséggondozó Társaság
Korai fejlesztés a bölcsődénkben
Gyógytestnevelés tanítására felkészítő szakirányú továbbképzési szak
„Ezt egy életen át kell játszani”
Peőcz Veronika Béki Andrea
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
A FEJLESZTŐ PEDAGÓGIA SZEREPE AZ ÓVODÁBAN
EGYMÁS-KÖZT Szakmai fórum l Nyíri Úti EGYMI - Kecskemét, Nyíri út Web:
Rózsáné Czigány Enikő Az utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében.
Arany János Általános Iskola Kisújszállás, Kálvin u. 3.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)
Tehetség, tehetségazonosítás
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, sajátos nevelési igény
Az egyéni fejlesztési terv
A szakmai nevelés lényege, célja és feladatai
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
A sikeres integráció, inklúzió feltételei
Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális és affektív tényezők
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
A könyvtár szerepe a tehetséggondozásban
1 Óvodapedagógiai konferencia Sopron, május.
I. Előadás Az anyanyelvi nevelés alapjai, célja, területei és elvei
Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda Nagy Attila
A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának új törvényi szabályozása
Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások Dömötör Monika, gyógypedagógiai tanár szeptember 8.
Pályaorientációs program SNI tanulók számára Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pécs.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
Törvények, feladatok, vizsgálatok, szakvélemények,
TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSBAN
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása a jogszabályi előírások alapján Ammerné Nagymihály Emília közoktatási szakértő.
Tájékoztató a 2011/2012-es tanév legfontosabb feladatairól
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
A differenciálás lehetséges útjai a tehetségfejlesztésben
RMÁI Kazinczy Ferenc Tagiskola Kincsesbánya, Iskola u. 1.
A TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS PONTJAI I
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Integráló iskolák a közoktatásban
Inkluzív pedagógia Előadó: Török Mária.
ERŐSSÉGEK ÉS GYENGE PONTOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Nyíregyháza, 2010
A komplex tehetségfejlesztő program
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Inklúzív nevelés Magyarországon
Integráció és inklúzió
Speciális gyermekvédelem
ILOSVAI SELYMES PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
A Magyar Tehetséggondozó Társaság tehetségfejlesztést segítő tevékenysége a gyakorlati programokban Debrecen, szept Dr. Polonkai Mária a.
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának pedagógiai szakszolgálati feladata BMPSZ Pécsi Tagintézménye Berta Zita.
Az inkluzív nevelés programjának kidolgozása
Készítette: Csibi-Gungl Adrienn Konzulens : Gáspár János.
Sajátos nevelési igényű tanulók a szakiskolai programban Kapcsáné Németi Júlia.
TEHETSÉG MENTORÁLÁS A PEDAGÓGIA MAGASABB SZINTJÉN HUJBER TAMÁSNÉ KOVÁCS GABRIELLA KAPOSVÁRI KLEBELSBERG KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM.
Kamarai HR Konferencia GYMSKIK 2012.április 19..
Nagyné Heidenwolf Erzsébet Hallássérült gyermekek integrált oktatásának segítése.
Készítette: Tóthné Babó Szilvia
MINŐSÍTETT TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY PÁLYÁZAT
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Jelen lenni nem elég, szakértelem kell
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

Rózsáné Czigány Enikő Differenciáló pedagógia

A differenciáló pedagógiában érintett főbb csoportok  SNI  Tehetséges  Hátrányos helyzetű  Migráns  Tartósan beteg

A közoktatásról szóló évi többször módosított LXXIX. Törvény szeptember 1-től hatályos módosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók két csoportját különbözteti meg: A/csoport Látássérült gyermekek/tanulók :  Gyengénlátók  Aliglátók  vakok

Hallássérült gyermekek/tanulók:  enyhén hallássérültek  Nagyothallók  siketek Beszédfogyatékos gyermekek/tanulók Súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyermekek,tanulók alacsony anyanyelvi fejlettséggel, amelyek a beszédszervek gyengeségében, beszédhangok ejtésének zavarában, a grammatika fejletlenségében

nyilvánulnak meg. Iskolás életkorban kihatása van az olvasás, írás, helyesírás elsajátítására, súlyos zavarára. Testi fogyatékosok: mozgás és tartási funkciójukban visszafordíthatatlan sérülést mutatók (mozgáskorlátozottak) A fogyatékosság mértékét, az óvodai illetve iskolai Integráció lehetőségét a fogyatékosságtípust vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság

állapítja meg, egy komplex szakorvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálat alapján, amely az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások/tanórai foglalkozások szükségességét is jelenti.

Értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók  Enyhén értelmi fogyatékosok  Értelmileg akadályozottak  Értelmileg súlyosan akadályozottak Autisták (A viselkedés, a kommunikáció, a gondolkodási képességek sajátos megnyilvánulásai)  Kanneri autizmus  Aspergeri autizmus

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességét mutató gyermekek/tanulók B/csop. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességét mutató gyermekek/tanulók

A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Az ONAP a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének is alapdokumentuma. Az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekekre is érvényesek, de a minimumkövetelmények alapján a sérüléstípusnak megfelelő irányelveket készítettek.

Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényűek esetében az elvárások és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél Az óvodapedagógus tervezőmunkáját segíti még a sérüléstípusnak megfelelő szakos gyógypedagógus

Tehetséges tanulók/gyermekek A TEHETSÉG FOGALMA, FAJTÁI: Legelfogadottabb meghatározást Renzulli adta. Ő négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:  - átlag feletti általános képességek,  - átlagot meghaladó speciális képességek,  - kreativitás,  - feladat iránti elkötelezettség.

 általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb.  A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Gardner-féle csoportosítás szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi- mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a tehetségfejlesztés kiindulási alapjai

 Kreativitás is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen.

 Feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény.

Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.

Mely életkorban kezdjük a tehetségfejlesztést? Az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthető: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk” velük, s engedjük őket játszani. Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat.

A kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk, csak más értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit kell hatékonyan fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok koraiak még ebben az időszakban, hiszen ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani.

A felső tagozat már színtere lehet a hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor körül, amikor többnyire megjelenik a speciális tehetség.

Az általános iskola feladatai - - a tehetség azonosítása, felismerése, - - a programok célkitűzései, - - szervezeti formák, - - gazdagítás, dúsítás, - - együttműködés a családdal. A tehetség azonosítása, felismerése  A felismeréshez a Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat ( mind a négy összetevőre figyelnünk kell!)

 Pszichológiai tesztek (tévedhet!)  A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.  A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél többirányú a gyermekről kapott információ, annál megbízhatóbb

2. A tehetségfejlesztő programok célkitűzései: - a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése,  - a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását),  - megfelelő „légkör” megteremtése, - szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.

3. A tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái: - tanórai differenciálás különféle formái - - fakultáció, - - speciális osztály, - - délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.) - - hétvégi programok, - - nyári kurzusok, mentor-program.

4. Gazdagítás, dúsítás: - -Mélységben történő gazdagítás: ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak. - -Tempóban történő „gazdagítás”: a tehetséges gyerekek ugyanannyi idő alatt társaiknál többet képesek megtanulni, így gazdagításuk újszerű tartalmak bevonásával is megoldható.

 - A „tartalmi” gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra érzékenyen kell megszerkeszteni: ki kell használni a tanulók egyedi természetét és szükségleteit, érdeklődését, illetve ezeket fejleszteni is kell. - - A feldolgozási képességek gazdagítása elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben.

Hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók A fogalommeghatározás koronként eltérő, gazdasági-társadalmi környezethez alkalmazkodva történik az alábbi szempontok szerint:  Szülők iskolázottsága: mindkét szülő 8 általánost vagy annál kevesebb osztályt végzett.  Szülők egzisztenciális biztonsága: ahol egyik szülőnek sincs munkahelye

 Család stabilitása: felbomlott család, amelyben az eltartó egyedül neveli a gyermekét.  Eltartottak száma, családok nagysága: az eltartottak aránya meghaladja az eltartók számát.  Szülők devianciája (alkohol, drog, bűnözés, stb.)  Kisebbségi, etnikai helyzet: történelmi és társadalmi okok miatt szintén hátrányos helyzetet jelenthet

A hátrányos helyzet annál súlyosabb minél több szempontot érint. Így beszélünk hátrányos helyzetről és halmozottan hátrányos helyzetről.

Migráns tanulók Fogalommeghatározás: Az életvitelszerűen gazdasági vagy politikai okok miatt hazánkban élő vagy letelepedett külföldi állampolgár

A tanulás- és teljesítményzavar  A tanulási zavar: Ép intellektus mellett valamilyen ok miatt sérülnek a tanuláshoz szükséges képességek: - Kognitív képességek (figyelem, emlékezet, (gondolkodás, észlelés) - Kommunikáció (beszéd, írás-olvasáshoz szükséges funkciók) - Mozgás (nagymozgás, finommotorika, grafomotorika)

 Teljesítményzavar: Az intellektus alapján elvárható szint alatti teljesítmény. Tágabb fogalom, mint a tanulási zavar, mert a tanulási zavar mindig együtt jár a teljesítményzavarral, de teljesítményzavar előfordul ép tanulási képességek mellett is.  Ennek oka lehet: - szociálizációs ártalmak - érzelmi sérülések - Betegség, stb.

A differenciálás fogalma, típusai Differenciálás az a folyamat, amelynek eredményeképpen a nevelést/fejlesztést az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk Típusai Tartalom szerinti: Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de a tananyag feldolgozásban máshol tartanak. Pl.: matematika:a tantervi témakör a többjegyű számok összeadása. De a tananyag a többieknél a százas átlépéssel, míg a diszkalkuliásnál a hetes számkörben

Érdeklődés szerinti: a kevéssé motivált gyermeket is bevonhatjuk az őket érdeklő témákba. Tempó szerinti: nyelvtani kiegészítő feladat elvégzését követően nyelvtani rejtvény. (tehetséggondozást is szolgálhatja!) Szint szerinti:Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de amíg az egyik csoport az elsajátított tananyagot megadott szavak alapján egészíti ki, a másikkal emlékezetből idéztetjük föl.

Hozzáférhetőség szerinti: Van, aki a feladatlapon végez szorzásos feladatot, van, aki cselekedtető-rávezető módszerrel. Reakció szerint: Írásos válasz helyett szóbeli választ ad pl.: diszlexiás, diszgráfiás tanuló. Szerkezet szerint: Bizonyos tanulók „egységekben” kapják az ismereteket, mások lépésről-lépésre haladva.

Tanítás” stílusa szerinti: a módszert az elérni kívánt „tanulási eredmény” szerint kell megválasztani (magyarázat, külön bemutatás, stb.) Pl.:A csapadék keletkezése Kétszemélyes tanulásban: megtapasztalják egymás értékeit, kialakul a másik segítése attitűd. (közös feladatmegoldás) Veszélye: csak az egyik oldja meg a feladatot. Ezért a differenciálás versenyhelyzetben nem alkalmazható!

Csoportos tanulás: Csoport kap egy feladatot, de benne minden személy más részfeladatot. A végső megoldás csak úgy lehetséges, ha az egyes tanulók megoldották a sajátjukat, majd azokat összeadják. (pl.: makett tavaszi kertkészítés: papírból mindenki más virágot készít) Cél, hogy mindenki ismerje fel, hogy saját célját csak akkor éri el, ha a többiek is elérik az övéiket. Így mindenki kompetenssé válik, kialakulnak az együttműködéshez szükséges képességek.

Ez a differenciálási forma lehetőséget nyújt a részfeladatok differenciálásában is. Pl.: Míg az egyik rajzol, addig a másik kivág, a harmadik kifest, a negyedik felragasztja a kész virágokat, stb.

Minden tanulót érintő tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok  Mit tanítunk és miért  Mi a célunk vele  Milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk  Mi a követelmény  Mi az a minimum, amit mindenkinek tudnia kell  Mit tekintünk optimumnak  Milyen képességeket és készségeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint.

A differenciálandó tanulót érintő a tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok  Mit tanítunk és miért  Mi a célunk vele  Milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk (külön bemutatás, több modalitás, cselekedtetéses rávezetés, differenciálás, stb.)  Mi a követelmény  Az adott tanórán elérni kívánt eredmény  Mit tekintünk optimumnak  Mi szolgálhatja a tehetségfejlesztést

 Milyen képességeket, készségeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint (kognitív képességek: észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodási műveletek; nyelvi képesség: beszéd /kidolgozott és kidolgozatlan nyelvi kód/, írás, olvasás, belső beszéd; szociális képességek; önismeret, alkalmazkodás felnőtthöz, társakhoz, felelősség mások iránt, együttműködés másokkal, szabálytudat, feladattudat, igazmondás, ígéret betartása, önkontroll, türelem, beszédviselkedés, empátia, késleltetés, stb.;

motoros képesség: mozgáskoordináció, szem- kéz koordináció, grafomotorium, állóképesség