Marosi Ildikó PPKE ÁJK 2014. május Jogállási kérdések Marosi Ildikó PPKE ÁJK 2014. május

Bírói jogállás I. A bírói jogállás alapkategóriái: Bírói függetlenség, pártatlanság; Mentelmi jog; Elmozdíthatatlanság; Összeférhetetlenség.

Bírói jogállás II. A bírói függetlenség Mi a bírói függetlenség (alapelv, alapjog – de kié?): Az ítélkezés függetlensége: szervezeti függetlenség; szakmai függetlenség; személyi függetlenség.

Bírói jogállás III. Mentelmi jog: Célja: a bíró személyes védelme a zaklató jellegű, nyomásgyakorlásra irányuló eljárásoktól. Tartalma: - teljes és végleges „felelőtlenség” (a bíró nem vonható felelősségre meghozott ítélete, intézkedései miatt); - sérthetetlenség (a bírót az OBH elnökének felterjesztése és a köztársasági elnök döntése nélkül nem lehet szabadságában korlátozni, olyan eljárásokkal fenyegetni, amelyek akadályozhatják bírói tevékenységének gyakorlásában) Mitől nem védi a bírót a mentelmi joga?

Bírói jogállás IV. Elmozdíthatatlanság: Célja: a bírói függetlenség, pártatlanság védelme; Tartalma: a bírákat (???) kívánja védeni - az állam - ezen belül az állam nevében cselekvő végrehajtó hatalom – olyan aktusától, - amely a bírót ítélkezési tevékenysége miatt, - utólagosan, - hátrányosan, negatív módon érintheti.

Bírói jogállás V. Elmozdíthatatlanság: Mikor „elmozdított” a bíró? - az egész szervezetből való eltávolítás (megszűnik a bírói tisztség) – szervezeti jellegű elmozdítás; - az adott posztból való eltávolítás (a konkrét bírói beosztás megszakítása, a bírói tisztség meghagyása mellett) – szervezeti (mert jelentheti a bíró szervezeten belüli másik posztra történő áthelyezését) vagy földrajzi jellegű (mert jelentheti a bíró ugyanazon a posztra, de másik szolgálati helyre való áthelyezését) elmozdítás.

Bírói jogállás VI. Az elmozdítás jogállami kritériumai: a bíró beleegyezése; „minimumszabály”: törvényben megjelölt okokból és eljárás mellett

Bírói jogállás VII. Az elmozdítás (Bjt.-ben szabályozott, a bírói tisztség megtartása melletti) okai: Beosztás – első alkalommal: OBH elnöke, egyebekben: a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke. Kirendelés – oka: ügyteher egyenletes elosztása, a bíró szakmai fejlődése; - jogkör gyakorlója: a tvszék elnöke, az OBH elnöke, - feltételei: háromévente egy évre, a bíró hozzájárulása nélkül, kivéve ha…., írásban, jogorvoslathoz való jog; Áthelyezés – OBH elnöke, sikeres pályázat esetén, a bíróságok átszervezése címén;

Bírói jogállás VIII. Összeférhetetlenség: Tartalma: az ítélkező tevékenység kizártsága meghatározott körülmények fennállta esetén. Típusai: politikai összeférhetetlenség; tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenség; gazdasági összeférhetetlenség; személyi összeférhetetlenség.

Bírói jogállás IX. Összeférhetetlenség: Az ítélkező tevékenységgel összeférő tevékenységek; A munkáltatói jogkört gyakorló előzetes hozzájárulása; Javadalmazás + öregségi nyugdíj; Bejelentési kötelezettség.

Az igazságügyi alkalmazott jogállása I. Ki az igazságügyi alkalmazott: MUNKAVÁLLALÓ – jogállása annyiban speciális, amennyiben munkája a bírói ítélkezéshez kapcsolódik; Jogi + nem jogi (de felsőfokú vagy középfokú) végzettségű munkavállaló

Az igazságügyi alkalmazott jogállása II. Ki az igazságügyi alkalmazott: a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár, b) a rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott technikus, c) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt, d) a tisztviselő, e) az írnok, f) a fizikai dolgozó.

Az igazságügyi alkalmazott jogállása III. Ki az igazságügyi alkalmazott: a tisztviselő a főtanácsadó - csak a Kúrián és az OBH-ban, a bírósági ügyintéző - felsőfokú iskolai végzettség, a bíró feladatkörében eljárva, a bíró irányítása és felügyelete mellett, önálló felelősséggel, intézi a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat; a végrehajtási ügyintéző, a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt; az írnok Az ig.ügyi szerv működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatok - bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő; a fizikai dolgozó egyéb feladatok

Az igazságügyi alkalmazott jogállása IV. A szolgálati viszony - az összeférhetetlenségi szabályok (a bírói összeférhetetlenséghez hasonló), - munkavégzésre vonatkozó szabályok, - munkaidő és pihenő idő, - szabadság, A munkavégzés értékelése A fegyelmi felelősség A szolgálati viszonyból eredő kártérítési felelősség A javadalmazás - illetmény és alapilletmény - pótlékok (vezetői, beosztási, cím, nyelvismereti, veszélyességi, munkaköri) - jubileumi jutalom, - érdemek elismerése.